Miért állítják be az angolt a világ legkönnyebb nyelvének, amikor a tanulás előrehaladával egyre nehezebb?
Az első igeidőkkel még elboldogultam, de most már egyre zavarosabb az egész. Pl. Meg voltam arról győződve, hogy present perfect-et tanulom, de amint látom tévedtem: amit én tanultam, az a present perfect continuous volt. Ránézésre az égvilágon semmi különség nincs köztük, szóval nagyon zavaros.
De ez még semmi. Lapozok párat a könyvben, és szembetalálom magam a past continuous-al, ahol újrcsomagolva akarják nekem eladni a was/were-t, mint egy különálló igeidőt.
Ez most komoly?
A was/were-t a simple past és a to be tanulása közben már réges régen megrágtam, és kivetettem, mint unalmas, agyontanult nyelvtani jelenséget, erre most megint visszajön?
Huh... tartani kell egy kis pihenőt. Látom, nagy fába vágtam a fejszém, amikor úgy döntöttem, hogy megtanulom ezt a nyelvet.
Itt nincs egy rendszer, hanem zavaros az egész.
Meg egyébként ki állítja, hogy ez 12 különálló igeidő?
Ez annál jóval kevesebb, csak szét van vagdalva, és apró különbségek vannak közöttük...
válasza:Kérdezd meg azt, aki ezt állítja.
Ugyanakkor nyilván elég könnyű megtanulni, ha pl. az ember kedvenc slágerei ezen a nyelven szólnak.
A slágerek nem adnak át nyelvtani tudást. Mivel nem mondja, hogy pl. Billie Eilish past simple-ben mond egy refrént, vagy phrasal werbs-et használ.
Bizony kíváncsi lennék, hogy ki állította azt, hogy ez a kegkönnyebb nyelv. Gondolom valami amerikai találta ezt ki.
válasza:Mert valóban a világ egyik legkönnyebb nyelve. Az igeidőkből szinte minden nyelvben akad jó pár, ellenben sokminden más, ami egyes nyelvekben nehézséget okoz sok embernek, az angolban nem is létezik. Pl főneveknek nincs neme, nem tartoznak külön névelők külön szavakhoz, nincs toldalékolás, személyes névmás szerinti igeragozás, stb.
Egy bizonyos pontig pedig minden nyelv egyre nehezebb lesz, ahogy egyre jobban elmélyül a részleteiben az ember. Aztán majd egyre könnyebb, ahogy ezek mind elkezdenek majd letisztulni a folyamatos gyakorlással.
Az idegidők zavarosak, mivel az angol újracsomagolva adja el ugyanazt.
Erről értekeztem a kérdés alatt.
Ezt sehogy sem lehet könnyűnek venni. Megtanulsz valamit nagy nehezen, aztán az angol újra eladja azt neked, önálló igeidőként.
Én pl. abszolút nem értem, hogy jelenhet meg a was/were újra, amikor ezen már réges-réges régen túl vagyok.
Arról nem is beszélve, hogy a "going to" szerkezet eredetileg azt jelenti, hogy menni valahová, de amint értesültem róla, ennek van jövő idős jelentése is, amikor a future simple-el hasonlítják össze.
Ez sem érthető.
Nagyon logikátlan nyelv!
válasza:#4: mert egy nyelv csak igeidőkről szól?
Most ez hogyan cáfolja azt, amit írtam? A nyelvtanulás inputról, használatról és feedbackről szól elsősorban, nem leíró nyelvészetről.
Az igeidők egy nyelvnek a csúcsai, de részleteiben sem is logikátlan.
Az angol nyelv egész felépítése, szerkezete nem alkot egy egymásra épülő logikai láncot, hanem egy önellelntmondás halmaz.
Szemben pl. a matematikával, amely egy valóban egymásra épülő tudomány, és mindenre van magyarázat. Itt nincs.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!