Az eszperantó nyelvnek mi értelme van? Ez egy kitalált nyelv, nem?

Éppen amiatt érvényes nemzetközi nyelv az eszperantó, mivel anyanyelvű nemzet nem áll mögötte, ha így lenne, akkor már nem lehetne semleges és mindenki által közösen tanult nyelv.Minden nemzeti nyelv igazságos alapon maradjon csak meg a saját kulturális határain belül,és ezeket akár tanulhatják érdeklődő emberek is, de csak az adott nemzeti nyelvterületen belül használják azt. Nemzetközi közösségekben, pl. EU, ENSZ, NATO és bármi egyéb, ahol több különböző nemzet is együtt tevékenykedik, ott inkább egy nemzetek felett álló, közösen elfogadott és könnyen, mindenki által egyenlő eséllyel tanulható nyelvet KELL elfogadni, amely anyanyelvi jogon egyetlen nemzet számára sem jelent kiemelt, felsőbbrendűségi elvet minden más nemzettel szemben, mert azoknak ez erősen megalázó és megkülönböztető érzés, hogy míg egyesek az anyanyelvük helyett egy másik szintén jelenlévő nemzet nyelvét kell beszélniük. Ennél már jobb megoldás, ha mindenki a saját anyanyelvén beszél és megfelelő tolmácsot, vagy tolmács és fordító alkalmazást használva beszél a partneréhez, mindegyik fél az anyanyelvén és a fordító app az aktuális partner nyelvére fordít, vagy élő tolmácsot használjanak a partner nyelvének megfelelően. Ennél viszont nyelvileg és egyenjogúsági alapon jobb, ha mindenki egyenlően egy semleges nemzetközi nyelvet használ, mint amilyen az eszperantó, vagy legújabban az interlingua is, amelyet mindenki szabadon és egyenlő mértékben használhat, anélkül, hogy ezzel egy harmadik bármely nemzetnek jogtalan nyelvi előnyöket adjon, amellyel az quasi nyelvi gyarmatává teszi a neki behódolt alsóbbrendű nemzeteket. Ezt sajnos a jelenlegi EU elit tevékenysége révén és az USA-tól való függőségét jelezvén, már USA ki is mutatja nyíltan, aki már quasi egy kiterjesztett nyelvi és kulturális gyarmataként tekint az egész EU rendes tagságára, amikor már egy német anyanyelvű bizottsági elnök is inkább beszél a gazdái nyelvén, angolul a nemzetközi gyűléseiken, mint németül: Ez és minden más hasonló tevékenység egy gazdanemzetnek való mélységes behódolás, persze természeteen kétoldalú párbeszédek esetén beszélhetnek legalább az egyik fél nyelvén, esetleg élő tolmács vagy egy modern tolmács fordító app használata mellett is tárgyalhatnak, de egy nemzetközi közösségen belül igazságos alapon egyetlen nemzet nyelvét se használja bármely más nemzet, amellyel az a nemzet nyelvi kulturális előjogokat élvezhet a többi neki kiszolgáltatott vagy alárendelt nemzetek felett, mintegy gyarmati szintű uralmat élvezve felettük!

Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanárként a gimnáziumban szikron (azaz leíró) nyelvtant tanultam, az egyetemen pedig diakrón (történeti) nyelvtant is. Ennek következtében gyakorlatilag nincsen olyan nyelvészeti terület, amihez ne lenne közöm. Az elmúlt másfél évtizedben tanultam 10-12 nyelvet. Ebből 3-at beszélek, 2-őn olvasok és van még 3-5 nyelv, amire van rálátásom. Magyar szakos tanulmányaim során arra eszméltem rá, hogy anyanyelvünkből csak a szófajtant kell tudni ahhoz, hogy bármilyen nyelvet elsajátítsunk. Én - egészen gimnazista koromig - nem szerettem a nyelvtan, mert hiányos volt a tudásom belőle, a magyar irodalomtörténet vonzott az egyetemre, aztán "elárultam" azt és inkább nyelvész lettem. Tanári pályám során elmondhatom: a tanulók 1 évig tanulják a szófajtant az általános iskolában, miközben a magyar nyelv szófajtana 1,5 oldalban összefoglalható. Én gimnazistaként (mint írtam) nem voltam tisztában a szófajtannal, a második nyelvem (az eszperantó ) tanulása során sajátítottam el azt, s sikeres voltam vele az egyetemen is. A pedagógusi tapasztalataim szerint: ha egy gyermek közepesen tudja csak a magyar szófajtant, akkor idegen nyelvekben is közepesen jeleskedik, de ez nem érvényes az eszperantóra. Bárki, aki közepesen tudja a magyar szófajtant, az 30 nap alatt meg tudja tanulni az eszperantót felsőfokon napi 8-10 órás tanulással. Ehhez tankönyv is van (Jozefo Horváth: 30 nap alatt eszperantóul). Az eszperantó nyelvtana (szó szerint) elfér egy képeslapon. 16 fontos szabálya van. A 8-10 órát naponta nem a nyelvtan tanulására kell szánni, hanem a szavak megtanulására és a szövegek fordítására. Az eszperantó nyelvtudásom miatt értem írásban a latint, a spanyolt, az olaszt és a románt. De az eszperantóban található nemzetközi szavak tömkelege miatt, a 3. nyelvem (az angol) tanulása során sokszor már nem a szavakat kellett megtanulni és azok jelentését, hanem az eltérő végződéseket (pl.irodalom - eszperantóul: literaturo, angolul: literature). Nem értem azt a vádaskodást, hogy az eszperantó nem létezik. 2 millió ember beszéli a világon. 137 év alatt 10 millió ember tanulta. Az ENSZ hivatalos nyelve. 2000 embernek (aki eszperantista családban nevelkedett) az anyanyelve is. Az MTA Nyelvtudományi Intézete szerint az eszperantó nyelv saját kultúrával rendelkező élő nyelv, akkor miről is beszélünk? Én a neveléstudományi publikációim során támaszkodom az eszperantó nyelven megjelent - szintén tudományos - szakcikkekre is. A gimnáziumban az eszperantó volt a 3. nyelvem (az angol és német mellett, amit tanultam). Az egyetemen eszperantó nyelven foglaltam össze a szakgdolgozatom téziseit a 20. századi orosz irodalomról, s az eszperantó nyelvtudásom miatt vettek fel doktorálni, s arra adták ki a PHD fokozatomat is. Az hogy valaki vagdalkozik úgy, hogy nem mélyül el a felvetett kérdése hátterében, az több mint elfogadhatatlan és felháborító. Ha nem az eszperantó lett volna a második nyelvem, akkor a több mint 10 másik nyelv, amivel kapcsolatba kerültem életem során, valószínűleg nem jött volna képbe. Eszperantóul tanultam meg először elszakadni az anyanyelvemtől, kommunikálni idegen emberekkel, s gondolkodni, álmodni rajta annak köszönhetően, hogy 1 hetes rendezvényeken csak ezen a nyelven kommunikáltam. Ha nincs meg ez a tapasztalatom, akkor most nem tudnék trilingvis lenni és nem tudnék jelenleg egyszerre 3 nyelvet tanulni. Az eszperantó tesz engem poliglottá, s kenyeret is ad a kezembe, mert dolgoztam vele külföldön és otthon is. Az eszperantó létező, élő nyelv. Ha tetszik, ha nem tetszik.