Az eszperantó teljes értékű nyelvnek számít? Tudom, hogy mesterséges, éppen ezért kérdezem. Gyakorlatilag mindent ki lehet fejezni vele, amit egy természetes nyelvvel is?

Szűken vett nyelvészeti értelemben az eszperantó teljes értékű nyelvnek számít, minden olyan paraméterrel bír, amivel a nyelvek bírni szoktak, és valószínűleg mindent ki is lehet fejezni rajta.

Azonban a szociolingvisztika éles különbséget tesz természetes és mesterséges nyelvek között. A mesterséges nyelvek nem kötődnek konkrét létező néphez, konkrét kultúrához. Többek között ez az egyik legnagyobb akadálya a szélesebb körű elterjedésüknek is.

Egy mosógép kezelési útmutatójához kiváló, de minél árnyaltabb, elvontabb a téma, annál inkább csődöt mond.

Úgy tudom, diplomához elfogadják, mivel élő nyelvnek számít.

"Úgy tudom, diplomához elfogadják, mivel élő nyelvnek számít."

Diplomához elfogadják ez tény, és az is tény, hogy élő nyelvi nyelvvizsgát fogadnak el a diplomához.

De mindezek mellett mégis problémás (szociolingvisztikai szempontból) hogy az eszperantó vagy bármelyik más mesterséges nyelv tekinthető-e élő nyelvnek. Ezt a kérdést a szakma még nem döntötte el egyértelműen, érvek állnak egymással szemben egymással pro és kontra, de nincs konszenzus.

Jelen esetben inkább arról van szó, hogy az eszperantisták nagyon lelkes emberek, és igyekeznek maguknak a legnagyobb társadalmi presztízst kivívni, ami valahol érthető is. Viszont senkinek nincs kedve szakmai vitába bocsátkozni velük, így aztán rájuk hagyják az egészet, és az lesz a közmegegyezés, amit ők mondanak. :)

De mindent összevetve, ha az eszperantót élő nyelvnek tekintjük, akkor a latint is annak kéne tekintenünk, mert dettó ugyanazok a jelenlegi szociolingvisztikai paraméterei.

A kérdésre: teljes értékű, hogy mindent kilehessen fejezni vele, ahhoz - pillanatnyilag még - az kell, hogy az új helyzethez (fejlődéshez) igazítsák a szókészletet.

Vannak alapvető különbségek. Mivel kevesen beszélik, és közvetítő nyelv, megközelítőleg sincs akkora lehetősége, variabilitása, mint egy természetes (pláne sokak által használt) nyelvnek.

Van egy fontos akadály, mégpedig a motiváció hiánya. A nyelvtanulást a globalizált kommunikáció motiválja, ez jelenleg az angol nyelvben nyilvánul meg. Olyan okot, hogy sokan akarják megtanulni, csak mesterségesen lehet létrehozni, erre pedig jelenleg nincs kereslet.

Igen, az eszperantó teljesen élő nyelv!

Irigylem a bátorságát azoknak, akik úgy mondanak negatív véleményt az eszperantóról, hogy se nem ismerik, se nem beszélik, és a valós hátterét sem ismerik...

Az eszperantó ugyanolyan élő nyelv mint bármelyik nemzeti, hiszen a szociolingvisztika által megfogalmazott minden feltételt kielégít. Ugyanúgy használatos személyek közötti információcserére mint tudományos adatok átadására, érzelmek és hangulatok közvetítésére, sőt még családi nyelvként is funkcionál.

Mindez egyszerűbben fogalmazva: az eszperantó teljesen élő nyelv, ugyanúgy használható az élet minden területén, mint a nemzeti nyelvek. Vannak rajta irodalmi alkotások, eredeti és fordított versek, színdarabok, regények, filmek, zenék, koncertek, bulik - sőt sok vegyes házasságnál családi nyelvként is funkcionál, és tudományos szakirodalom is létezik rajta.

Az Akadémia 2004-ben vizsgáta meg a kérdést, és éppen a fentiek alapján jelentette meg az állásfoglalását az eszperantó élő nyelv jellegéről.

Az érdemi különbség más nyelvekhez képest az, hogy

- nincs eszperantó nemzet vagy nép, így az eszperantó nyelv NEM csak egyetlen vagy néhány nemzethez tartozik, hanem mindegyikhez!

- a logikus alapokon nyugvó szerkezeti felépítése miatt a nemzeti nyelvekhez képest SOKKAL gyorsabban sajátítható el ugyanazon a szinten;

- a használata nyelvi egyenjogúságot jelent, hiszen egyik félnek sem az anyanyelve, mindenkinek tanulni kellett, így egyik sincs privilegizált vagy hátrányos helyzetben.

Érdemes beütni az internetes keresőbe az "eszperantó" szót, elég sok információt dob ki... :-)

# 5

"Az eszperantó ugyanolyan élő nyelv mint bármelyik nemzeti, hiszen a szociolingvisztika által megfogalmazott minden feltételt kielégít."

Ez nem igaz, hiszen a fentebbi válaszomban már utaltam arra, hogy a szociolingvisztikának NINCS egységes álláspontja arról, hogy a mesterséges nyelvek élő nyelvnek tekinthetők-e vagy sem. Egyesek szerint igen, ha megfelelnek egyéb kritériumoknak is, mások szerint pedig véletlenül sem.

Az sem igaz, hogy az eszperantó nyelv minden feltételt kielégít, hiszen nincsenek eszperantó nyelven született KOLLEKTÍV alkotások, magyarul nincsen eszperantó népköltészet, nincsen eszperantó folklór. Az egyéni szerzők által alkotott szépirodalom nem mérvadó, hiszen ilyen bármikor kreálható; népköltészet, népmesekincs, közmondások, viccek és egyéb folklóralkotások meg csak akkor születnek meg, ha egy nyelv VALÓBAN él.

Balladákat természetesen már nem énekelgetünk egymásnak más nyelveken sem, de vannak-e eszperantó közmondások, viccek? Olyanok, amik nem fordítások, hanem eredetileg eszperantó nyelven születtek, és a folklorisztika által definiált paraméterek szerint vallja őket sajátjának az eszperantó közösség. Nincsenek, kérem szépen!

Érdekes, hogy a latin nyelv és az eszperantó nyelv pontosan ugyanazon ismérvek alapján tekinthető (vagy nem tekinthető) élő nyelvnek, ennek ellenére a latinisták nem ragaszkodnak ahhoz, hogy annak tekintsük őket, az eszperantisták pedig foggal körömmel ragaszkodnak ehhez.

És már ez is egy érdekes szociolingvisztikai probléma, hogy vajon miért van ez így? :)

Sokszor volt már téma az eszperantó élő avagy nem élő volta, s a magam részéről legalább olyan érdekesnek találom, hogy vannak emberek, akik az égnek nem tudják elfogadni, hogy létező, élő nyelv.

Nincs eszperantó nép, mitől lenne népköltészete? Nincs kedvem és türelmem utánabogarászni, de úgy tudom, születtek irodalmi alkotások eleve eszperantó nyelven, s nem fordításként. Ettől persze még nyilván nem lesz olyan múltja, hagyományai, mint egy néphez köthető nyelvnek.

Legjobb tudomásom szerint az eszperantisták, legyenek bármily kevesen használják a nyelvet, táborokban, kulturális és egyéb rendezvényeken, az otthonukban. A latin nyelvvel kapcsolatban nem tudok ilyesmiről. Persze, ha van olyan ismerőse bárkinek, akik külföldön, családnál megszállva a latint használják érintkezési nyelvnek, akkor készséggel bocsánatot kérek.

S mind azt több hasonló hozzászólásomban megemlítettem, élnek emberek a Földön, akiknek az anyanyelve eszperantó. Nem az ujjamból szoptam, az egyetemen tanították anno valamelyik nagyon okos tantárgyból, EU ismeret vagy akármi, ha fontos, előkereshetem az indexből. (Nem is tudom, létezik vajon olyan ember is, akinek a bejegyzett anyanyelve latin?)

Az eszperantóból valóban hiányzik a népköltészet, ez történeti okok miatt van, és azért, mert ha ma kezdené el valaki terjeszteni egy névtelen költő művét, akkor az nem népköltés lenne, hanem egy ismeretlen szerző alkotása. Viszont vannak született eszperantisták, akiknek egyik anyanyelve az eszperantó.

Ezzel szemben a latinnak mindene megvan a hosszú történelmi múltjából, ami kell. Csak anyanyelvi beszélők nem. Az élő latin hívei internetes fórumokon írnak egymásnak, de élő beszélgetéssel még nem találkoztam; igaz, valahol még megszólalnak ezen a nyelven. XVI. Benedek nyugalmazott pápa tud vicceket mesélni latinul. A latin Wikipédia oldalain latinul írják a cikkeket, de a megbeszélések nyelve többnyire angol.

Az eszperantó Wikipédiában a megbeszélések nyelve többnyire az eszperantó. Angolul csak azok írnak, akik központi híradásokkal szolgálnak.

Már mindent elmondtak előttem.Értékeltem a válaszukat.

Csak a legutóbbihoz:a ne devas nem azt jelenti, hogy nem kell, hanem, hogy nem szabad. A nem kell , az ne bezonas.

Oni ne bezonas multan okupigxi pri Esperanto , se oni volas ellerni gxin.Az embernek nem kell sokat foglalkoznia az eszperantóval, ha meg akarja tanulni.