Tanárok, miért választottátok a tanári pályát?
Én eg elég fiatal tanárbácsi vagyok legalábbis remélem a 28 évemmel. Azért választottam ezt a szakmát mert imádtam a gimimet, mind a tanárokat mind az ostálytársakat, a hangulatot és miegyébet ami a suliva jár. Mialatt lediplomáztam sajna megszüntették a sulit és összevonták másikkal de nem volt baj mert sok ismerős marad még igy is amikor visszamentem, csak a hangulat más volt. Még mind a mai napi élvezek bemenni, hogy miért nem tudom. Pedig van olyan hogy le kell mennem ovis szintre olyan hülyék a diákok (hát a dolgozatokról ne is beszéljünk). De persze az értelmes vagy szorgalmas diákok azért elég tisztességesek meg jófejek. A fizetésről ne beszéljünk, mert néha ingerült leszek tőle. A rengeteg hülye adminisztráció, friss osztályfönökként letöltöttem a első évemet, de állandóan egy rahedli lapot levágnak az asztalomra, szinte minden szünetben, hogy osszam ki, hívjam fel a figyelmet, töltsem ki , adminisztráljam 2 példányba meg ilyesmik. De ezek valahogy mind eltörpülnek számomra, az iskolai élet, amikor reggelente a tanárokkal vagy a diákjaimmal kávézok, és mindíg cikizem őket a cigi miatt. Az első osztálykirándulás, az érettségikor hogy látom ki milyet villogott ( és én tanítottam címmel) vagy hogy elbujtam volna szégyenemben a vizsgaelnök elöl.
Szóval lehet hogy elég hosszan talaltam, de sok kollégámat nem értem hogy ki akar cseszni a diákkal és nem valahogy együttműködni vele.
Mindezzel azt akartam mondani, hogy lehet egy idő után nagyon is unni a tanári állást vagy ez emberfüggő? (eddig csak 3 évet tanítottan gyakorlattal, de minden percét élveztem)
:DDD
Nem akarsz korrepetálni? :DDD
Engem az érdekelne mint érettségiző diák (elnézéstaz OFFért), hogy az elmult 4 évemben miért voltak olyanok a friss tanárok amilyenek ( gondatlan, tudatlan, motiválatlan) és miért volt olyan kevés aki szivesen tanított minket, tisztességesen, még ha minket nem is érdekelt (biológiábol például csak a tanár iránt érzett tiszteletemből tanultam egy-két dolgozatra, ő ezt viszonozta egy évvégi hármassal, holott kettes tanuló vagyok biológiábol, viszont számomra ez csak díszjegy)
A fő mondanivalóm viszont amiért írok az, hogy minket (engem személyszerint biztosan és a barátaimat is minden bizonnyal) is meglehetősen zavarnak az ostoba diáktársaink, ám sajnos ez a kis posztindusztrionális fogyasztóitársadalmunk velejárója, az emberek egyszerűen elbutulnak, nincs miért okosnak lenniük...
Én két középiskolába jártam (közepes szintnek vannak titulálva), és amit 6 év alatt tanítottak a tanárok, az katasztrófális.
Biológiából az utolsó évben (érettségi előtt) kezdtünk el "tanulgatni", mindenki megkapta a jó jegyet, én kaptam egy 5-öst, a tudásom meg maximum 3-as.
Minden órán lehetett szinte puskázni, ha észrevették a tanárok, úgy tettek, mintha nem vennék észre. Persze volt kivétel is, de sajnos kevés! :(
Én úgy érzem, hogy ha a gyerekem beiratom majd valahová, a legszínvonalasabba akarom, ahol normálisan megtanítják, nem az, hogy szórakozni járjon be.
Nálunk fél osztály abból állt, hogy kártyáztak, sakkoztak... Kocsmában éreztem magam. Kitoltak azokkal a tanárok, akik tanulni járnak oda, nem elhülyülni.
Érettségin néztem rendesen. Persze nem mondom, hogy egy kis önszorgalommal nem sikerülhetett volna jobban, de engem felháborít, hogy egyes tanárok mit megengednek maguknak.
Én személy szerint, már bocsi, de azt sem tartom helyesnek, hogy kávézgatsz a diákokkal, mert szerintem ez olyan haveri vagy hogyan mondjam, nem tudnám komolyan venni az olyan tanárt, akivel kávézgatok.
Én felnézek a tanárra (ha olyan), és TANÁRként viszonyulok hozzá, tisztelem...
Lehet maradi vagyok, vagy nem tudom, nekem ez a véleményem.
A következő bejegyzés nem minden tanárra vonatkozik, mivel nem szeretek és nem is lehet általánosítani, kizárólag az én véleményem tükrözi, és azt, amivel 5 év gimnáziumi tanulás során találkoztam. Tehát:
Az a szörnyű, hogy azok a tanárok, akik még azért választották a pályát, mert tényleg ezt szerették volna csinálni és szívvel-lélekkel végzik a munkájukat minden áldott nap, valamint valóban tudást adnak át, lassan elmennek nyugdíjba. (Nem jövőre, de olyan jó 10 év múlva). Manapság pedig általában ki megy tanárnak? Akit nem vesznek fel. (Ismétlem, tisztelet a kivételnek!) Nem egy olyan ismerősöm van, akinek tanári diplomát adtak a kezébe, holott már általánosban is bukott. Tényleg ők fogják tanítani a gyerekeinket? Ez nagyon szomorú...Egyre több az olyan tanár, aki nemhogy a diákokhoz, de még a saját tantárgyához sem ért. Kedvetlenül jön be minden nap, és a tárgyi tudása is alulmarad az idősebb tanárokhoz képest.
Én még pályaválasztás előtt állok, de angol szakot jelöltem az egyetemen, így valószínűleg magam is tanár leszek. Annyi biztos, ha nem érzem magam elég rátermettnek, akkor nem fogom ezt a pályát választani, mivel úgy gondolom, csak az menjen tanárnak, aki tényleg oda való.
19/L
Bocsánat, még előző hozzászóló vagyok, az előbb kihagytam egy szót véletlenül.
"Manapság pedig általában ki megy tanárnak? Akit nem vesznek fel." itt kimaradt a MÁSHOVA szó. :)
Az a szomorú, hogy én is azt tapasztalom, az én egyetemi szakomon is a tanári az az amolyan gyűjtő hely, ahova azok mennek, akik a többi szakirányra nem jók (TTK, így a felvételi ponthatár vicc, bárki bekerülhet, olyanok is, akiket nem is érdekel igaziból a téma, és általában aki úgy került be, hogy nem ott lenne a helye, az rendre tanárin köt ki).
Emellett nekem nagyon jó élményeim voltak a saját gimnáziumi tanáraimmal, még a fiatalokkal is. De elnézve, milyen emberek fognak tanári diplomát kapni, sajnos azt kell mondjam, valószínűleg szerencsém volt (elég jó gimibe is jártam)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!