Mi értelme az érettséginek?

8. vagyok

Nem, a te víziód értelmetlen és használhatatlan. A jelenlegi rendszer is döntésre kényszerít és így is sokaknak gondot okoz, mert sokan még így sem biztosak abban, hogy jól választottak-e. (Nem, én sem voltam benne biztos még 18 évesen sem, de voltak elképzeléseim, terveim, ötleteim és mivel több terület is érdekelt, ezért ez nehéz volt számomra, még egyetemen is gondolkoztam rajta, hogy biztosan jól válaszottam-e, mert lehetséges, hogy inkább egy másik terület jobban passzolt volna hozzám. Szívem szerint én még tovább vártam volna, amíg biztosan ki nem alakul benne, hogy mi az én utam. Nemhogy már 14 évesen eldönteni, hogy mivel akarok foglalkozni....nagyon nagyon nagyon kevesen vannak, akik képesek lennének rá! Valamint a gimnázium nem semmittevés, nem értelmetlen, nem felesleges, max. annak, akit cseppet sem érdekel, lusta, mint a föld és cseszik tanulni.) A te víziód pedig csak fokozza ezt...sokkal rosszabb, mint a jelenlegi. Leírnám mégegyszer, hogy miért gondolom ezt, de már megtettem és más is megtette, de nem érted, úgyhogy teljesen felesleges....

"Ez plusz egy érv az én viziom mellet hogy a szülöknek is sokkal keveseb ideig kell támogatni. "

Elméletileg igen, de gyakorlatilag a főiskola kezdetén legalábbis muszáj a szülők oldaláról való támogatás.

"Azok alapján amit eddig írtál a legtöbb változást az önfentartás okozza az egyetem mellet."

Jól látod. Akkor azt is látnod kell, hogy az mtk-val ellentmond az, hogy egy 14 éves munkát vállaljon.

"És ezek mellet támogatod a képzési idő növelését. "

Egyáltalán nem támogatom, sőt kifejezetten ellene vagyok. Véleményem szerint az általános iskolából elegendő lenne 6 év, utána pedig 3 év középiskola lenne. Ez érettségivel zárulna. Ezután 2 évig mindenkinek kötelezően 1 szakmát ki kéne tanulni, aki majd egyetemre szeretne továbbtanulni, ez lenne a belépő az általa választott szakra.

Az egyetemen az osztott képzést megszüntetném. Csak osztatlan képzés lenne, amelynek maximális képzési ideje 4 és fél év lenne. Kár az az elnyújtás, ami most bsc+msc párosítással 5-6 évekbe nyúlik a hivatalos tanterv szerint is. A felesleges tárgyakat kiszelektálnám.

"Amúgy a szüleim nem támogattak. Levelezőn végeztem el munka mellet. De sokkal jobb lett volna 4 év semmittevés + 4 év kinlodás helyet csak 4 évig tanulni. "

Levelezőn teljesen más a helyzet, nyílván az oktató-hallgató kapcsolat nem tud kialakulni, így a konfliktusok is ritkábbak. A levelező képzés által a tudományos tevékenységek automatikusan le vannak zárva, így a szakmai fejlődés is. Nem véletlen, hogy levelezőn lényegesen kisebb szintre lehet csak eljutni, különösen a mérnöki területeken.

14 éves vagyok, jövő tanévtől gimnazista leszek. Bár én szerencsésnek tudhatom magam abból a szempontból, hogy viszonylag korán tudatosult bennem, milyen területen szeretnék dolgozni (mindenképpen egészségügy és/vagy tudományok), azonban csak most körvonalazódott bennem, hogy genetikus VAGY onkológus szeretnék lenni. Örülök annak, hogy gimnáziumba jelentkeztem, mert így lesz időm eldönteni, melyik szakterületet is válasszam, ráadásul biológia-kémia tagozatra megyek, így "kipróbálhatom" magam, s ha mégsem tetszene, még lesz időm kitalálni, milyen szakmát tanuljak ki.

Ha valaki elém állna azzal a kérdéssel, hogy mégis melyik egyetemre szeretnék menni, mit akarok tanulni, szerintem kifutnék a világból. Elég talpraesettnek gondolom magam, de az egyetemi lét lényegesen különbözik a most megszokott életemtől. Olyan fokú önállóságot követel meg, hogy hiába vagyok viszonylag önálló (értsd: már kiskoromtól kezdve képes vagyok az önálló tanulásra, tudok takarítani/rendet tartani magam körül, simán elintézem a bevásárlást, tudok varrni, viszonylag jól főzök), azért szorulok némi segítségre, amikor hivatalos ügyeket kell intéznem (például okmányok csináltatása, iskolával kapcsolatos elintéznivalók), valamint kövezzetek meg, de nem tudok berakni egy mosást. :D

S most gondolj a korosztályomra. Mindent anyuci-apuci intéz helyettük, még a seprűt sem tudják rendesen kézbe venni (és ez sajnos nem vicc!). Akárki akármit mond, 14-15 évesen az ember NEM áll készen az egyetemre. Egyébként, az általános iskolában csak írni-olvasni-számolni tanulunk, és belekóstolunk a tudományokba meg az idegennyelvekbe, de ez csak felszínes tudás. Valamint általános iskolában azért elnézőbbek a tanárok, és főként gyerekek, kiskamaszok járnak oda. Teljesen más szociális ingerek érnek minket egy általános iskolában, mint egy középiskolában, szigorúbbak a tanárok, nőnek az elvárások stb. DE még mindig nem olyan stresszes egy gimnázium, mint egy egyetem, azonban nehezebb kihívás, mint egy általános iskola. Valahol félúton helyezkedik el a kettő között.

Az érettségi mondjuk lehetne picivel nívósabb, de ahhoz megfelelő oktatásra is szükség lenne, ugyebár. :)

Lényeg a lényeg: SZERINTEM szükség van a középiskolára. Ott már magasabb szinten tanulunk egy adott ismeretanyagot, ergo elmélyítjük az általános iskolában szerzett felszínes tudásunkat. A tanárok szigorúbbak, már nem babusgatnak annyira, mint általánosban. Sokkal több és másabb inger ér minket, sok helyen olvasni, hogy ez az életünk legfontosabb fejlődési szakasza. Az érettségi pedig egyfajta megmérettetés, olyan, mint nyolcadik osztályban a felvételi; segít tapasztalatot szerezni, s bár akkor és ott a világ legnehezebb feladatának tűnik, utólag visszagondolva rá már egyáltalán nem akkora szám, főleg, ha egyetemista az ember, mert egy ZH nehezebb, mint az érettségi (idősebb testvéreim beszámolója alapján írom ezt). S kérdem én, ha egy velem egykorú gyerek nem tud felkészülni egy felelésre vagy dolgozatra mindennemű segítség nélkül, akkor egy ZH-n szerinted hogy teljesítene? Csak úgy kérdem.

Csak úgy megjegyezném, hogy a kérdésedből süt, még te sem tudod, mit akarsz kérdezni, valamint hemzseg a a helyesírási hibáktól az összes hozzászólásod, a kérdésedről nem is beszélve. Tele van logikai buktatókkal az egész gondolatmeneted, tehát javaslom, jól fontold meg, mit és hogyan írsz ide a továbbiakban. Tudod, előbb gondolkodj, aztán cselekedj, vagy valami ilyesmi.

14/L

Angliában pont ezért van az, hogy 16 évesen megírja mindenki az érettségit (vagyis attól könnyebb), majd van lehetősége továbbtanulni emelt érettségire, ahol 3 tárgyat tanul 2 évig, utána pedig mehet egyetem.

VAGY!

16 évesen miután megvan a kisérettségi, mehet 2 éves szakmára tanulni, de olyan szakmára amit egyetemen is tanítanak. Például közgáz, könyvelő, nevelő, informatikus, fogász stb stb.

A 2 év után szerez egy afféle szakmát ami talán FOSZK-hoz vagy OKJ-hoz hasonlítható Magyarországon. Viszont ennek elvégezte után, belépőt nyer ugyanarra a szakra amit végzett egyetemre.

Szóval 16 évesen kisérettségi, 18 éves korig érettségit érő szakma, majd utána mehet egyetemre arra a szakra, persze ha olyan az átlaga.

Így eleve 2 év alap tudással mész egyetemre, ami azoknak nagyon jó akik már 16 éves korukra eltudják dönteni, hogy mik akarnak lenni, és mit akarnak tanulni egyetemen is.

Ha nincs terved 16 évesen a jövőt illetően, akkor az emelt érettségi (A level) 2 éve alatt lesz időd gondolkozni.