Mi értelme az érettséginek?

Te írtad : Mi értelme az éretséginek?

Én azt mondom , hogy semmi ! Ha van érettségid az a kutyát sem érdekli, de ha nincs akkor, Ja ! Hát neked még érettségid sincs!?

Az "okosok" a kérdésedre azt a választ adják, hogy az az értelme az érettséginek, hogy megtanuld, két "tt"-vel írjuk az érettségi szót. Engem nem zavar mert tudom, feltételezem, nem nyelvésznek és nem is irodalmárnak készültél.

Egyébként , politikailag annyi az értelme az érettséginek, hogy ennyivel is később kerülnek ki az emberek a "munka" világába, azaz később lesznek munkanélküliek...

Az érettségi egyfajta szűrő a felsőoktatásban. Azt hogy Neked nem tetszik a rendszer az a Te dolgod. Ha az általad vízinált rendszer lenne akkor mi alapján vennék fel a diákokat a felsőoktatásba (ahol kevesebb hely van mint ahány jelentkező)?

Mondjuk ha rajtam múlna akkor csak két emeltszintű érettségivel és egy középfokú nyelvvizsgával kerülhetnének be a diákok bsc képzésre.

Szerintem is hülyeség jelenlegi rendszerében az egész.

Nincs értéke... minden hülyének van, kb mint a 8 általánosos bizonyítvány.

Ha nehezítenék vagy a középszinten a 2-est is 50%-tól adnák meg sokkal nagyobb ranggal bírna mint most.

Amúgy a középiskola is szar...

Miért nem dönthet valaki hogy akar-e irodalomból meg matekból érettségizni vagy sem?

4 tantárgyra lehetne redukálni az érettségit amiből 1-ik a nyelv lenne a másik 3 pedig szabadon válaszható (továbbtanulás/kedv szerint).

Lehetne csak reál, vagy csak matek tantárgyakból érettségizni. Persze a többi tantárgyat is oktatnák csak pl ha reálból érettségizel akkor az irodalom megszerettetése lenne a cél és nem a költők meg az évszámok magoltatása.

Az egyetem/főiskola nagyfokú önállóságot követel meg. Erre egy 14 éves gyereknek nincs meg a megfelelő rátermettsége.

Még középiskolában is nagyon sok diák extra szülői támogatásban részesül, így az önállósodás lehetősége is gyakorlatilag teljesen el van zárva.

Az Egyetem más világ. Sok esetben egy teljesen új városba kell menni, meg kell szokni az új környezetet.

Szakmai ismerettségi köröket kell kialakítani, gyakran a szaktársak egymásra vannak utalni.

A tanulmányok kielégítő teljesítésén túl, Számos egyetemi szabálynak, elvárásnak meg kell felelni.

Gondoskodnia kell a hallgatóknak a hivatali ügyek saját elintézéséről, életrevalónak kell lenni, adott esetben ki kell tudni állnia az embernek saját maga mellett szakmai szinten és szakmai körökben is.

Bele kell egy kicsit "szagolni" az életbe. Be kell vásárolni, főzni kell magának az embernek, ruhát mosnia, stb. szóval olyan feladatok is vannak, amit korábban kizárólag a szülők csináltak.

A tanulás tekintetében a hallgatónak magának kell ösztönöznie magát.

Nagyon fontos az önálló tanulás is. Nincs olyan hogy a tanítónéni majd mindent a szádba rág... Nem lesz kontroller mint ált.iskolában, nem néz senki az ember körmére.

Majd zh-n, vizsgán meg kiderül, mennyire sikerült önállóan tanulnod.

Szóval az egyetem teljesen más világ.

Még így is, akik bekerülnek, sokan nem bírják.

Van hogy nem is azért, mert rossz képességűek lennének, hanem azért mert egyszerűen nem tudták megszokni az adott környezetet, nem tudtak ráhangolódni az egyetemi életre, vagy mert éppen nem tudták a tanulási módszerüket az elvárt követelményekhez igazítani.

Akkor egy 14 éves, akinek még semmi fogalma nincs az életről, nem nézett szembe különösebb kihívásoknak, hogyan tudná megállni a helyét?! Sehogy!

Mert általános iskolában, meg gimiben könnyen adják a jó jegyeket, meg dicsérik a diákokat.

De egyetemen az elismerést sokkal nehezebb megszerezni, nem is elegendő az ha jól tanulsz.

Szakmailag is helyt kell állni, résztvenni tudományos kutatómunkákban, szakmai munkákat kell készíteni.

Magasabb szint ennél már csak az, amikor cikket, publikációt ír valaki, ill. külföldi egyetemek világát is megtapasztalja.

Nem utolsó sorban pedig az egyetemen megkap az ember nagyon sok becsmérlést, akár lealázást, ezzel az idegeket erősítve, mert kinn az életben is az van, hogy leszólják egymást, összevesznek, kíméletlenül bírálnak.

Ehhez kell egy kellő érettség, igényesség és talpraesettség.

4. vagyok

Azt írtad, hogy "Az érettségi jelenleg csak arra jó, hogy tovább tanulj. Gyakorlatilag semmilyen használható tudást nem ad". Az érettségi és nem a gimnáziumi képzés, de mindegy...Az érettségi még mindig pontosan arra való és arra lett kitalálva, hogy mérje a tudásod és tovább tudj tanulni. Erre pedig felkészít a gimnáziumi képzés, aminek igenis van értelme, nem olvasni és írni tanítanak, mert jó esetben már úgy mész oda, hogy tudsz írni és olvasni...ugye? Az, hogy a felvételi rendszer nem jó, az érettségi sem tökéletes, mert valóban könnyű és alapvető kompetenciákra alapoz, az nem azt jelenti, hogy a gimnáziumi oktatás felesleges.

Amit leírsz, az szerintem úgy hülyeség ahogyan van...Már korábban is leírtam, hogy szerintem egy 14 éves gyereknek még fogalma sincsen (vagy legalábbis nagyon ritka, hogy van konkrét elképzelése), hogy mit akar tanulni és mivel akar később folgalkozni. Egyszerűen még nincsen rálátása a világra, nem tudja, hogy milyen lehetőségei vannak és még saját magát sem ismeri eléggé ahhoz, hogy egy biztos és megalapozott döntést hozzon. Én sem tudtam, fogalmam nem volt róla és nem, nem lőttem fejbe magamat (nyilván ez egy költői túlzás volt a részemről, ha nem értetted volna...)...Tudod, hogy miért? Hm? Azért, mert nem kellett döntenem a jövőmről!!!! Gimnáziumba mentem és még volt 4 évem eldönteni!!! Ha 14 éves koromban elém álltak volna, hogy "na kislányom döntsd el, hogy pl. szakács, varrónő, pék, informatikus mérnök, plasztikai sebész vagy kertészmérnök akarsz lenni", akkor biztos, hogy elküldtem volna az illetőt a francba, hogy miért várja el tőlem, hogy én 14 évesen ezt el tudjam dönteni...Ugyanezen oknál fogva én pl. a szakmunkásképzőt sem tartom jó dolognak, mert honnan a francból tudná egy 14 éves gyerek, hogy ő márpedig 100%, hogy CNC hegesztő akar lenni....Ha az ember gimnáziumba megy, akkor van ideje eldönteni azt, hogy mivel akar foglalkozni és sokkal több lehetősége lesz, mert utána tovább tanulhat egyetemen vagy pedig tanulhat egy szakmát (és a jelenlegi rendszerben több szakma közül választhat, mert egyes képzések érettségihez vannak kötve). Valamint én úgy érzem, hogy a gimnáziumi évek és a tanulás igenis hozzátesz az emberhez.

Az a mondat, hogy "Annak hogy korábban kell választani annyi az értelme hogy korábban kiderül mi érdekli.", ez szeritnem úgy hülyeség, ahogy van. Attól, hogy az embert rákényszerítik, hogy hozzon meg egy olyan döntést, amiről egyelőre még halvány fogalma sincsen, attól még nem fogja tudni, hogy mi érdekli. Ennek az lenne az eredménye, hogy a gyerek már 14 évesen ki lenne készülve, hogy "úristen, most hogyan tovább", kétségbe lenne esve, hogy akkor most ezen múlik az élete és mi van, ha rosszul dönt, úgyhogy kb. már általános iskolában is tiszta idegroncs lenne a gyerekek két harmada...Vagy az lenne, hogy választ valamit és rájön, hogy nem jó és újra és újra és újra és újra...(tudom, hogy leírtad, hogy szerinted ez jó, de szerintem értelmetlen dolog és nem értem, hogy ez mondjuk miért lenne jobb, mint az a 4 év a gimnáziumban) vagy pedig a szülő választana heyett, ami szintén nem jó. Valamint igazából nem is értem, hogy egy 14-15 éves gyereknek te hogyan akarsz egyetemi tananyagot tanítani....ő még nem elég érett hozzá, nem tudaj befogadni, nem érti és nincsen meg hozzá a megfelelő tudása. Valamint az egyetem egy teljesen más világ és ehhez is jó a gimnázium, hogy egy átmenet, egy "híd" legyen az általános és az egyetem között és a tanuláson, tudáson kívül az "életre" is felkészítse a gyereket. Az egyetemen nem fogja senki a kezedet, senki nem fog terelgetni, hogy ezt és ezt kellene csinálnod, ahogyan senki nem fog noszogatni, hogy tanulj és még sorolhatnám, de az előttem lévő válaszoló már szépen összeszedte és egyet is értek vele. Az egyetem többek között önállóságot, ambíciót, szorgalmat, elszántságot, öntudatot stb. igényel. Egy tini, 14-15 éves gyerek még nem nőtt fel hozzá.

#7 vagyok.

"Szémomra ugyan ezek a változások meg voltak amikor közép iskolába mentem. Mivel kollégista lettem. "

Ezt nem egészen értem. A középiskolai kollégium egy dolog, bizonyos rendnek meg kell felelni, vezérlik az mebert, és utasítást kap, mit hogyan kell csinálni. Egyetemen ez nincs...

"Amikor egyetemre mentem gyakorlatilag annyi változot hogy több lett a tananyag."

Kötve hiszem, hogy csak ennyi lett volna a változás. Alapesetben legalább anyiféle változási alkalmazkodás fellép, amit korábbi válaszomban említettem.

De ennek ellenére ha részedről csak ennyi a változás, nagyon szerencsésnek mondhatod magad. Szülővárosodban tanulhatsz, szüleid mértéktelenül támogatnak. Ez így nagyon könnyű, és ezen esetben a változás fogalma valóban a "több lett a tananyag" tapasztalásban kimerül.

Sajnos sokaknak ez a mindennemű, szülők által feltálalt egyszerűség nem adatik meg, mert sok esetben még az egyetem mellett egyes hallagtóknak a napi betevő falatért is meg kell dolgozniuk, többnyire éjszakai plusz munkák során.

"

Azt pedig mért gondolod hogy az egyetemen több a "becsmérlés". Nekem sokkal kevesebb konfliktusom volt egyetemen mint közép iskolában."

Akkor bizonyára nagyon gyenge főiskolára járhatsz, ha pusztán ennyi a meglátásod...

"Igy hirtelen nem is tudok felidézni egyetlen esetetse hogy bárkit negativan értékeltek volna egyetemen. "

Hát igen, tömegképzésben élünk, és sok egyetem ész nélkül ontja a sok diplomást. De sosem mondják el ezek piacképességét/képtelenségét.

Nyílván a bevétele az intézménynek attól növekszik, ha ontják a diplomás selejteket.

Szomorúságos hogy te is ezen a szinten maradtál, és egyéb lehetőségeket már nem is látsz.