Matekból 1,85-re megadnátok a kettest, ha alapból 1,9-től adják meg?

Azért az egy érdekes dolog, hogy 10 ember teljesen mást mond, amit te, mégis mindenki hülye rajtad kívül... Azt gondoltam, hogy ez egy vita kulturált emberek között, de az utolsó hozzászólásod tökéletesen tükrözi azt, hogy te nem vagy az...

Megindokolnád, hogy a felhozott példáim miért rosszak? Vagy te önkényesen eldöntötted, hogy rosszak, és ennyi?

Valamint elmagyarázhatnád azt is, hogy miért az a jobb mérési eredmény, ami páros számokra lett kerekítve. Esetleg a laborpatkányok boldogabbak tőle? Vagy a baktériumok?

És nem, nem baromság az, hogy mindenhol a felfelé kerekítést tanítják, Sőt, ez tény.

És nem tudom, hogy jössz te ahhoz, hogy a koromból kiindulva személyeskedj... És mivel én sem degradáltam eddig az életben elért sikertelenségeidet, úgy jogtalannak tartom, hogy becsmérled az életemet. És attól még, hogy életedben esetleg sikerült megfordulnod egy laboratóriumban, nem te leszel a mindent tudó öreg bölcs... sőt...

Szóval jobb lesz, ha az arroganciádból egy kicsit visszaveszel, és visszatérsz a szent mérési eredményeidhez. Mindenki jobban jár.

Na, akkor először az én ügyemben:

> „Én azt szűrtem le, ha a gyerek órai munkán ötöst kap, pl. házidogára ötöst kap, felelésre ötöst kap,…”

Ha megnézed, én azt írtam, hogy nem kap jegyet ilyenekre, csak a nagydolgozatokra. Persze azt lehet csinálni, hogy vezetem magamnak, mennyire szorgalmas, mit csinál órán, hogy mennek neki a házi feladatok,… viszont ennek semmi köze ahhoz, hogy tudja-e az anyagot elégségesre, vagy sem, és az 1-es és a jobb jegy között erre megy ki a játék. Ha megvan neki az összes nagydolgozata 2-esre, akkor ezek alapján én hajlandó lennék az átlagához képest akár egy egész jeggyel is jobbat adni. (Például nincsen 1-es nagydolgozata, az nagydolgozat átlaga 3,1, de szépen teljesít órán, szorgalmas meg mittudomén, akkor megadnám neki a 4-est).

> „…de egy dolgozatot elb*sz, akkor bukás?”

Persze. Mint a román a banánhéjon, csak egyszer csúszott bele a bicskámba, oszt' még hatszo'. Ha megnézed, akkor láthatod, hogy aszerint a hozzászólás szerint akkor lesz ténylegesen 1-es a nagydolgozata, ha HARMADJÁRA se tudja megírni 2-esre. Márpedig ha tényleg szorgalmas órán, és csinálja a házi feladatokat, akkor azért véletlenül csak sikerül neki harmadjára, nem?

> „Szeretem az ilyen tanárokat... (khm. menjenek melegebb éghajlatra)…”

Na, erre majdnem írtam egy replikát, de közben eszembe jutott, amit az előző hozzászólásom végére írtam. Javuljunk meg, és ne személyeskedjünk!

---**********---

21:23, a 80%-os tényleg leírt mindent, tessék visszanézni, és igaza van. A kerekítéssel kapcsolatban teljesen, és lehet úgy nézni, hogy a másik dologgal kapcsolatban is.

A kerekítéses probléma egyszerűbb:

> „Valamint elmagyarázhatnád azt is, hogy miért az a jobb mérési eredmény, ami páros számokra lett kerekítve”

[link]

Ezt már linkeltem. Egy csomó módon el lehet dönteni, hogy hogyan kerekítünk, viszont ha mindig felfelé kerekítünk, akkor az hosszútávon az eredményt is növelheti.

[link]

Ezt a fajta kerekítést alkalmazza a numerikus számolásoknál gyakran használt 'IEEE 754'-es szabvány is. (A sztochasztikus kerekítés még jobb lenne ilyen szempontból, csak a véletlen szám generálás miatt több időt venne igénybe.)

> „Megindokolnád, hogy a felhozott példáim miért rosszak?”

Ezt is megindokolta, de megpróbálom kicsit kifejteni. Ő úgy tekint arra az 1,9-re, hogy a tanár kiszámolta, hogy a korábbi évek tapasztalata alapján azok a diákok tudják elégséges szinten az anyagot a szükséges valószínűséggel, akiknek az átlaga például 1,897 ± 0,042. Így az a diák, akinek az átlaga mondjuk 1,852 ± 0,071 az lényeges valószínűséggel bele esik az elégséges kategóriába, így át szabad engedni. A példáid azért rosszak, mert te pontosan tudod, hogy például a „test térfogata 2,351 ± 0,002 dm^3”, és így nyilvánvaló, hogy tuti nem fog beleférni a 2,4 dm^3 folyadék. Szóval ugyanazért rossz, mint az én rendőrautós gyorshajtós példám, ami amúgy ugyanerre ment ki. (Persze itt vannak egyszerűsítések, például tisztázni kéne, hogy ezeket a hibákat hogyan lehet kiszámolni, de ehhez tényleg elő kéne keresni egy mérések kiértékeléséről szóló jegyzetet.)

Tessék visszaolvasni!

"Azért az egy érdekes dolog, hogy 10 ember teljesen mást mond, amit te, mégis mindenki hülye rajtad kívül."

Olvass vissza az első oldalra. Nem én kezdtem a vitát. Válaszoltam a kérdésre, és azt indokoltam is. Miért tehetnék arról, hogy az indoklásomba belekötnek, elterelve ezzel a figyelmet az eredeti kérdéstől.

"Megindokolnád, hogy a felhozott példáim miért rosszak?"

Méréstechnikailag problémás. Ne akarj viszonyítani 3 értékes és 2 értékes jegyre pontos eredményeket egymáshoz. Elvi hiba!

"Valamint elmagyarázhatnád azt is, hogy miért az a jobb mérési eredmény, ami páros számokra lett kerekítve."

Nézz utána! Vagy csak kritizálni van ilyen sok időd?! Én tanítsak mindenkit?! Aztán meg lepontoznak, ugyan, minek...

"És nem, nem baromság az, hogy mindenhol a felfelé kerekítést tanítják, Sőt, ez tény."

Alárendelt, silány helyeken, ahol ez kockázatmentesen megtehető, ott elhiszem hogy úgy megy.

"És nem tudom, hogy jössz te ahhoz, hogy a koromból kiindulva személyeskedj."

Ne nyomasd a hülyeséget, főleg ha semmi tapasztalatod. Azt hiszed, ha sikerült pár képletet kimásolnod a fv. táblából az érettségibe, akkor most már te vagy az ász és az egész matekot tudod? Fenéket!

Semmit nem tudsz matekból...

Nem tudom volt-e:

Nincs olyan szabály, hogy merre kell kerekíteni.

De ami fontosabb:

1-es és 1-es között ÓRiÁSI a különbség.

Van a nulla közeli 0-5%-os egyes és van a 20%-os egyes.

Ez teljesen más.

tanárként én MINDIG nézem a jegyeken belül a pontos %-okat és aszerint döntök.

Szóval pl. három tök nulla 1-es és egy gyenge kettesre egyest adok.

De három "erős" egyesre és egy erős kettesre simán kettest.

Ez a jegy és átlag alapú osztályzás tök gáz már.

Úgy látom, hogy a 80%-os válaszoló kifogyott a szuflából, és ráférne egy nagy levegő…

> „Azért azt tegyük hozzá, hogy a kerekítés élethelyzetfüggő is;”

Annak is van elég egzakt matematikája, hogy hány tizedesjegyre kerekítsünk:

[link]

És itt le van írva részletesen az is, hogy mit kell érteni a '±'-jelek alatt.

(Viszont a nagy levegő után a 21:55-ös kicsit gondolkodhatna azon, hogy ez az 1,9 a középiskolai tanárokat ismerve nem mérésből származik, hanem csak egy „hasra ütés szerűen” megállapított határ. Gondolom valami olyasmi volt a logika mögötte, hogy „igen, kéne hogy meglegyen a 2,00-ás átlag az elégségeshez, de úgyis beírunk egy csomó egyest, mert máshogy nem tudunk fegyelmezni, meg nem szeretjük, ha csúnyán néznek ránk, meg amúgy is jobb, ha szeretnek minket, és legyen inkább 1,9”.)

És megint személyeskedik... Egy szóval nem mondtam (sőt, nem is gondolom így), hogy azért, mert megvan az érettségim matekból, azért az egész matekot tudom. Sőt... te gondolod azt, hogy ha valakinek nincs 30+ év laborgyakorlata, akkor az egyáltalán nem szólhat hozzá a kérdésekhez. Megkértelek az előbb, hogy vegyél vissza az arroganciádból, de mit képzelek én, hogy ilyet merek kérni tőled, amikor te többet töltöttél laboratóriumban, mint amennyit én összesen élni? Úgy látszik, hogy a gázok igencsak megártottak neked...

Te elvileg valami tudósféleség vagy, akkor hogyan engedheted meg magadnak azt a választ, hogy "nézz utána"? Valamint arra is kíváncsi lennék, hogy mivel kritizáltalak. Azontúl, te honnan vetted, hogy én a függvénytáblából "kimásoltam néhány képletet", és úgy sikerült az érettségim? A kérdés viszont még mindig nyitott: melyik az az iskola, ahol úgy tanítják, ahol te gondolod, hogy tanítják? Meg merem kockáztatni, hogy még a Fazekas Gimnáziumban specmat szakán sem úgy tanítják, ahogy te azt elképzelted...

És még egy dolog: önmagában véve igaz, vagy nem igaz az, amit írtam? Vagy máshogy kérdezem; te a kerekítésnél (ha már (állításod szerint) te valami laborban dolgozol) mindig úgy kerekítesz, hogy szép, páros számokat kapjál, vagy úgy, ahogy te gondolod, hogy érdemesebb kerekíteni?

87%-os, szerintem azt az 1.9-et már kellően tisztáztuk. A korábbiakban általam leírt feltételezések mellett teljesen logikus gondolatmenet alapján építettem fel a módszeremet.

Belekötni nem nagyon lehet, mindent korrektül magyaráztam, még a kevésbé járatos válaszolók felvilágosítására fordított fáradalmak ellenére is.

Elfogadom, ha pontos értéknek tekinted az 1.9-et, ez nyílván más feltevéseket jelent mint az én módszerem.

Amúgy parafagólemnek van igaza, ha már itt tartunk. A százalékos eredmények tükrözik jobban a tudást.

> „És megint személyeskedik...”

Mint ahogy most éppen te is.

> „Te elvileg valami tudósféleség vagy, akkor hogyan engedheted meg magadnak azt a választ, hogy "nézz utána"?”

Hát… Elvileg sok szakirodalomban benne van, ő is adott egyet, én is linkeltem 1-2 dolgot. Miért kéne egy tudósnak mindig minden felhasznált dolgot külön leírnia? Miért ne hivatkozhatna korábbi, feltehetőleg helyes, eredményekre? Miért ne használhatná fel őket? Oké, hogy a „nézz utána” link nélkül nem a legilledelmesebb dolog, de most már adtam linket.

> „Vagy máshogy kérdezem; te a kerekítésnél (ha már (állításod szerint) te valami laborban dolgozol) mindig úgy kerekítesz, hogy szép, páros számokat kapjál, vagy úgy, ahogy te gondolod, hogy érdemesebb kerekíteni?”

Ez is világosan le volt írva, hogy mi a kerekítés szabálya. Nem a későbbi értéket nézi, csak az eredeti számot és a megadott szabályt, ami jobban működik, mintha mindig felfelé kerekítenénk.

> „87%-os, szerintem azt az 1.9-et már kellően tisztáztuk.”

Legalábbis magunk között (az utolsó előtti bekezdéseddel) teljesen. Ahogy elnézem a többieket, talán nem baj, ha nekik megpróbálom én is kicsit más megvilágításba helyezni a dolgot, de az az igazság, hogy én is kifogytam az ötletekből.

> „A korábbiakban általam leírt feltételezések mellett teljesen logikus gondolatmenet alapján építettem fel a módszeremet. Belekötni nem nagyon lehet, mindent korrektül magyaráztam, még a kevésbé járatos válaszolók felvilágosítására fordított fáradalmak ellenére is.”

Főleg a többieknek írom: igen ez igaz.

> „Amúgy parafagólemnek van igaza, ha már itt tartunk.”

Hát… Itt megint van legalább háromféle logika. Azt aláírom, hogy a százalékos eredmények pontosabb képet mutatnak, mint az egyszerű érdemjegyek. Ha megnézed, akkor én nem is tulajdonítok nagy jelentőséget a jegyeknek. A plusz papíromra, amire az órai munkát vezetném, felírnám a százalékos eredményeket is, és az 1-estől különböző jegybe figyelembe venném, de a 0-s, vagyis a tényleg elégtelennek minősülő dolgozat mellé, akármilyen jó az átlag, nem adnám meg a 2-est.