Melyik felnőttképzéssel járnék hosszú távon a legjobban?

Van-e egyáltalán olyan szellemi munkakör, ami nagy eséllyel hosszú távon mesterséges intelligencia-biztos? Mondjuk alapozásnak majdnem bármi jól jönne esetemben, a lényeg, hogy legyen biztosítva hozzá ráépülő képzés és ne legyen kelljen hozzá emelt szintű matek.

Nem tudom, hogy korábban említettem-e, mindenesetre érettségin meg a nyelvvizsgákon kívül van még egy nyelvszakos bölcsészdiplomám, ami önmagában sajnos nem sokat ér a munkaerőpiacon. Ezen kívül autodidakta módon, illetve rajzsulis tanfolyam keretében tanultam rajzolni és animálni is 2D-ben, amit ugyan imádok, de egyik sem egy stabil kenyérkereset, s főleg nem AI-biztos.

Jó lenne tehát végre valami olyan képesítést szerezni, olyan dologhoz érteni, amit a munkaerőpiacon is értékelnek, amire lehet építeni továbbtanulással, továbbképzéssel karriert. Eddig a szívem meg az érdeklődési köröm után mentem (hiba volt), ezúttal inkább az eszemre szeretnék hallgatni pályamódosítás során.

Sajnos az ilyen kétkezi munkák, mint a fodrász, műkörmös, cukrász, szakács, stb. nálam kilőve, a szerelők, meg az építőipar dettó. Jóllehet ezekre nagy a kereslet és gyakran többet keres egy-egy jó szakember, vállalkozóként, mint sok diplomás alkalmazott, de ezekhez sajnos nincs érzékem, affinitásom. Sütni-főzni mondjuk tudok és valamennyire szeretek is, de nem nagyipari mennyiségben. Ráadásul ADHD-s lévén hajlamos könnyen lankadni a figyelmem, ami ezen foglalkozásoknál elég nagy hátrány.

Példának okáért az előző munkahelyemen volt cukrászat, és át is tettek kísérleti jelleggel arra a részlegre. Mondanom sem kell, hogy többször megesett, hogy miközben mértem ki a gépbe az alapanyagokat, számolás közben el-elkalandozott egy-egy pillanatra a figyelmem és mire feleszméltem, konkrétan elfelejtettem, hogy hány kanálnál tartottam. Aztán néha nem is lett olyan a piskóta, amilyennek kellett volna szabvány szerint, jóllehet van sütési gyakorlatom, csak hát nagyipari mennyiségnél azért nem mindegy, hogy mekkora adag megy a levesbe, vagy jó esetben kókuszgolyónak. Borzasztóan frusztrált a dolog, rettegtem attól, hogy rendszeresen el fogom szúrni a krémeket, tésztákat és mindenki utálni fog érte. A vége az lett, hogy én kértem át magam másik részlegre, mielőtt bármilyen orbitális hibát vétettem volna, mondván, nekem ez nem megy.

Így tehát marad a szellemi munka. Itt, ha kevésbé kell kapkodni és van időm felülvizsgálni a munkámat, illetve szerzek némi rutint, akkor lényegesen könnyebb kijavítani, illetve megelőzni az esetleges figyelmetlenségből eredő hibákat.

Ettől függetlenül az ADHD-t igyekszem természetesen kordában tartani, kezelni, járok szakemberhez, lelkiismeretes vagyok és törekszem rá, hogy jó munkát adjak ki a kezeim közül, azonban ettől függetlenül úgy vélem, nem árt figyelembe venni munkahely, illetve pályaválasztásnál.

Olyan helyre tehát semmi esetre sem jelentkeznék, ahol egy pillanatnyi elkalandozás könnyen katasztrófába torkollhat (nem véletlen, hogy sosem akartam kasszázni, vagy éppen jogosítványt szerezni), illetve az így keletkezett hibát nem lehet egykönnyen visszavonni, orvosolni.