Elmagyaráznátok a Lazarsfeld paradigmát?

Két olyan változó esetén állhat fenn, amikor a két változó között látszólag összefüggés és kapcsolat van. Ha azonban bevezetünk egy harmadik változót, rájövünk, hogy ez a harmadik dolog az, ami a látszólagos összefüggést okozza.

Pl.:magasabb születésszám azokon a településeken, ahol gyakoribb a gólyák előfordulása. Ez nem jelenti azt, hogy a gólya hozza a gyereket.

Ha bevezetjük a településméret változóját, akkor megválaszolódik a látszólagos korreláció. A kisebb településeken, falvakban több a gólya, mint a nagyobb településeken, és ugyanitt viszonylag (arányaiban tekintve) magasabb a születések száma is, mint a városokban, ahova inkább a munkalehetőség miatt költöznek az emberek, mint gyerekvállalás céljából.

Tehát a harmadik változó (településméret) magyarázza a másik kettőt, melyek között látszólagos együttjárás áll fenn, de nincsenek egymással kapcsolatban.

Remélem érthető volt. Amúgy ezt abszolút szájbarágósan elmagyarázza Earl Babbie A társadalomtudományi kutatás gyakorlata című könyvében. Annak áttanulmányozgatását ajánlanám, ha jobban érdekel a téma(: