Petőfinek milyen ars poeticái vannak?

Költészetére a romantika jellemző. Legfőbb esztétikai elve az egyszerűség. Stílusának forrása a népköltészet. Ilyen eszközök a verset indító természeti kép, a sorismétlés, a szerkezet egyszerűsége. Gyakran használ egymáshoz közeli asszociációkat, kedvelte az ellentéteket is. Mondat fűzése egyszerű a mindennapi beszélt nyelvet követi. A romantika korában fontos szerepet kap a táj.

Lírai önarcképében megfogalmazza saját stíluseszményét, jelzi azt a költői magatartást, amelyet meg kíván valósítani. Ars poetica = költői hitvallás (a szókapcsolat szó szerinti jelentése: költői mesterség, költészettan).

Petőfi sokat írt önmagáról, szívesen jellemezte, elemezte saját költői és emberi magatartását verseiben.

A kisdiák Petőfi Csokonai és Vörösmarty versein nőtt fel. Pályáját Eötvös József, Kölcsey Ferenc és Bajza József hatása határozta meg. A népköltészet, természetesség és őszinteség felé fordult.

A természet vadvirága indulatos, támadó hangja sejteti, hogy a vers válasz a költőt ért kritikákra. A vers lírai önarckép, s egyben programadó vers is, olyan költemény, melyben Petőfi megfogalmazza saját stílusélményét, jelzi, azt a költői magatartást melyet meg kíván valósítani.

Természetes egyszerűség, népiesség és nemzeti érzés, ezek a Petőfi-arckép lényeges vonásai. A természet vadvirága önjellemzésén maga a költő is hamar túllép.

A verset a „természet vadvirága” metaforára építi, ami szép és természetes, ezzel ellentétben

az üvegházi növény mesterséges és kevésbé életképes.

„korláttalan természet vadvirága”ellentmond a szabályoknak

„tövises vadvirág”meg tudja védeni magát a költő

Refrénes mű.

Petőfi életművében jó néhány ars poeticával találkozunk. Úgy tűnik, fontosnak tartotta, hogy időről időre megfogalmazza, összegezze a költészetről vallott nézeteit. Felfogása költői fejlődése során változik, újabb vonásokkal gazdagodik. E viszonylag korai versében – láthattuk – a természetesség, a költői szabadság elvét állítja szembe a mesterkéltség és az iskolás korlátozottság korabeli költői gyakorlatával.

Egy későbbi versben, a Dalaimban nem pusztán költői elveket fogalmaz meg, hanem tematikus (témák szerinti) áttekintést ad a költészetéről.

Sorra veszi, hogy mi minden ihleti meg. Lelki állapotához, érzelmekhez kötődnek ezek az ihlető dolgok.

Ismétlés van minden versszak végén, ami összefoglalja az adott versszakot, ezek az ismétlések mindig metaforák.

1. gondolati, filozófiai tartalmú versek költészete

2. könnyedebb, játékosabb versei

3. szerelmes versek

4. bordalok (vén cigány gondolata,ha jó, ha nem jó, akkor is iszunk)

5. forradalmi látomásversek

6. forradalmi versei, költészete

Végül A XIX. század költői c. versében 1846. után jut el egy újfajta költő-ideál kialakításáig, egy új művészi hitvilág hirdetéséig. A vers szerint a költő isten küldöttei. Egy lángoszlop, mely a zsidókat vezette Kánaánba, ahogy a költészet vezeti a népet. Ezt a követelményt állítja a többi költő elé. Indulattal érvel és bizonyít.

1. vsz: Tiltással figyelmeztet a feladat rendkívüliségére.

2. vsz: Meghatározza a népvezér költők szerepét és rendeltetését.

3-4. vsz: Felháborodottan átkozza meg a gyáva és hamis hazug próféták magatartását.

5. vsz.: A vagyoni jogi és kulturális egyenlőség elképzelése túlmutat a közeli jövőn. A cél elérése nem kétséges, de az időpontja bizonytalan.

6. vsz.: A költő itt már nem láttatja magát, nem szól személyes részvételről, sőt talán tétovasága azt jelzi, hogy munkájának eredményét se fogja megérni.

Petőfi leírja a versben, hogy Ő az egyszerűségben hisz, hogy minél több ember megértse a mondanivalóját.

Ír a „hamis prófétákról” akik megpróbálják félrevezetni a népet.

A vers vége ismét személyesebbé válik, Petőfi gondolatai a boldog tudatlanság felé szárnyalnak, úgy érzi, hogy nem is olyan jó szerep ez a próféta szerep.

A romantikus szenvedélyesség ellenére is a vers kerek, zárt, szinte klasszicistaízlésű kompozíció, az indulatok nem teszik zaklatottá, nem bontják meg a strófaszerkezetet. Inkább érvelő bizonyító meggyőző retorikára esik a hangsúly.