Erre mit lehetne írni? : DNS - evolúció "fogalmazd meg az összefüggést"

Erre még nem bírom megállni. Honnan veszed ezeket a baromságokat?

#19: "Egy egyszerű aminosav létrejöttéhez is komoly laboratóriumi feltételek és gondolkodó emberek kellenek hozzá, magától az sem jön létre, mert ha létrejönne el is pusztulna a következő pillanatban."

Aminosavak tök könnyedén keletkeznek a természetben. A földre érkező meteorokban is van akár sokszor bőven:

[link]

Pl.: "Különösen a Murchison meteorit tartalmaz sokféle aminosavat."

Az egész világegyetem hemzseg a szerves anyagoktól, és ezt már réges régóta tudjuk:

"Amikor a Giotto űrszonda 1986-ban elrepült a Halley-üstökös közelében, felfedezett egy szurokfekete, szenet,

hidrogént, nitrogént és ként tartalmazó magot. A fejből áramló porszemcsék elemzése kiderítette, hogy nem

kevesebb, mint egyharmada szerves anyag. Észleltek közönséges anyagokat, például benzolt, metanolt és

etánsavat, valamint a nukleinsavak egynémely építőelemét." (Paul Davies)

[link]

Itt a kutatók egy 32 aminosavból álló ön-, vagy autoreplikálódásra képes polipeptidet (fehérjét) mutatnak be. És számos ilyenről tudunk. Az aminosavakban gazdag prebiotikus óceánokban peptidkötések milliárdjai alakulhattak ki egyszerre, ennek semmiféle akadálya nincs.

[link]

El is pusztulna az aminosav magától? 1953-tól 2008-ig (és nyilván tovább is...) simán fennmaradtak a régi kísérletben létrejött aminosavak. Tudod, nem kreacionista firkálmányokból kellene megtanulnod az a biológiát, amiről amúgy sincs semmi löveted.

Na folyt...

"Minden példát amit említesz ott tudatosság, értelem van mögötte. Kellett hozzá tervező, alkotó."

Egy halom dologgal kísérletezünk, hogy megtudjuk mi történik a természetben, és baromi sikeresek ezek a módszerek. Kórokozókkal szembeni védekezések, pl. mesterséges aszteroida becsapódás modellezés, szélcsatorna..stb. Eddig pl. elképzelésünk se volt arról, hogy homokból hogyan képes a természet gyönyörű diadalíveket építeni, aminek a megépítéséhez komoly mérnöki munka igényeltetik. (a cikk alján bemutató videó).

[link]

Ha a környezeteket jól modellezzük, akkor megnézzük, hogy mi történik. Ennyi az egész. A jól modellezett környezet felépítéséhez rengeteg tudás kell, de hogy abban mit csinál a természet és így pl. az evolúció is, ahhoz már semmi, de semmi közünk, és ami ott történik, az bizony 100%-ban teljesen maga magától jön létre. és amiből rengeteget is tanulhatunk. Itt csak egy valamit kérhetsz számon, hogy jól modellezték-e a környezetet. Még a homokozóban kialakult véletlenszerű minták léutánzása is komoly értelmet kíván meg és türelmet. Ha leutánoztad, akkor onnantól kezdve az utánzattal végzett műveletek eredményei nem lesznek igazak az eredeti mintára nézve is? Vagy miről beszélsz egyáltalán?

Írod, hogy a változatlanság záloga ez:

"Ezért van a DNS, hogy erről gondoskodjon."

Érdekes! Ezért van az, hogy mindenki másképpen néz ki, és mindenkinek egyedi DNS-e van? És a keletkező másságok ilyen-olyan eséllyel öröklődnek? Te kivel tudod megetetni a változatlansági hitedet ennek tükrében?

[link]

"átlagosan 100-200 mutációt jelent gererációnként, vagyis mindannyiunkban 100-200 új mutáció jelenik meg a DNS-ben."

Ez viszonylag alacsony szám sok más élőlények változásaihoz képest, de önmagában nagyon nem kevés. Hú, de remekül biztosítja a változatlanságot a DNS! Ráadásul a mutációs ráta fajonként eltérő, sőt a környezet változásainak tükrében is módosul. Még ilyen viszonylag kisebb értékű mutációs ráta mellett is az ember gyorsan változik néhány száz éves időtartományon belül:

[link]

A női és férfi koponya egyre inkább hasonlít egymáshoz.

"Csak feltételezést mondtál mindenre. Csak feltételes módban beszéltél a fehérje és DNS problémáról, mivel DNS nélkül nincs fehérje és fehérje nélkül DNS"

Akkor olvasd el újra. Nem feltétles, hanem szilárd tény, hogy van nukleinsav, ami képes klasszikus nukleinsav funkciókat betölteni, úgy hogy egyszerre enzimatikus hatást is felmutat (vagyis fehérjét is helyettesit egyszerre). Kísérletesen is evolválva ilyen létrejön, és van ilyen a szervezetünkben, vagyis a természetben is. Vannak önreplikáló fehérjék is, és nem csak a laborban, hanem a természetben is, a prion pl., és működik nukleinsav nélkül is, miközben klasszikus fehérjefunkciókat is betölt.

Amúgy milyen jelentősége van az evolúció működésének megcáfolhatósága terén annak, hogy így vagy úgy nem létezhet a DNS és a fehérje egymás nélkül?

Együtt egymásért hajtják végre az evolúciót. Hogy hogyan jöttek létre együtt, az ebből a szempontból totálisan lényegtelen (ha Isten teremtette, az sem fontos ebben az ügyben). Az a lényeg, hogy 100%-osan visszaigazolható, hogy így együtt evolválnak.

"Örülök, hogy ekkorra hited van, hogy tudsz hinni az evolúcióban."

Semmiféle hit nem kell ahhoz, amit szemmel lehet látni, csak meg kell ismerni.

Pl. ott van, amit írtam, hogy egyes vízhez jobban alkalmazkodott kutyákon új szerv alakult ki, az úszóhártya (ami a te változatlanként bemutatott DNS-ed produkál), ill, vízálló bunda, vidrafarok... Szóval akkor mi akadálya van, hogy a vízhez egyre jobban alkalmazkodó kutya idővel így nézzen ki? (Kuthicetus):

[link]

Tehát az elképzelhetetlen, hogy az egyszerűbb bonyolultsága növekedjen, de hogy kapásból legyen a világ legbonyolultabb dolga odafenn egy szupermen varázsló képében. Pedig a bálnakialakulást egy kutyaszerű lényből az evolúció tükrében végigkövethetjük a fossziliák láncán keresztül, ahol a lánc végén megjelennek a cetek:

[link]

Bár tökéletesen követhető a folyamat, de akkor is kisebb hit kell ahhoz, amit még senki soha nem látott, hogy egy varázsló egy csettintésre nagy bálnát teremt a tengerbe. Világos... ehhez kisebb hit kell... :D

"felszíni és a földalatti alakok közti génáramlás erősen korlátozott, vagy éppen nem is létezik."

Ha korlátozott a génáramlás, akkor csak ara törekszik a gén, hogy megőrizze a jellegét, nem? Hiába akoztak mutációkat gyümölcslegyeken, a későbbi utódokon nem a manipuláció maradt meg, hanem visszatért az eredeti gyümölcslégy alakjához, nem? Akkor a dns nem arra törekszik, hogy a benne lévő tervrajznak megfelelően, helyre állítsa a tulajdonosát? A gyümölcs légy gyümölcs légy maradt és a mutációk elmúltak az utódokon, nem?

"Kísérletesen is evolválva ilyen létrejön, és van ilyen a szervezetünkben, vagyis a természetben is."

Ezt mondom, hogy kísérletesen persze, hogy létrejön, mert gondolkodó emberek alakítják optimálisra a körülményeket, hogy létrejöjjön, de kezdetben egyáltalán nem voltak optimálisak a körülmények, így gondolkodó értelem nélkül nem jöhet létre. Már adottak az élethez a feltételek, hiszen élünk, de kezdetben nem volt adott.

"Szóval akkor mi akadálya van, hogy a vízhez egyre jobban alkalmazkodó kutya idővel így nézzen ki? (Kuthicetus): "

Ha kutya marad akkor nem alakul át más fajjá, hanem csak fajon belüli változat lesz, ami lehetséges. Ezért van pigmeus, meg magas ember, meg fehér és fekete is. De ők mind emberek, ugyanahhoz a fajhoz tartoznak, bár a fajon belül megfigyelhetünk és kialakult változat. Ezért mondtam, hogy ilyen értelemben van variáció.

Van ilyen állat különben amit írsz, ami az evolucionisták rémálma ami nem más, mint a kacsacsőrű emlős. Ez az állat is cáfolja az evolúciót.

"Pedig a bálnakialakulást egy kutyaszerű lényből "

Azt azért döntsd el, hogy a te általad elhitt törzsfejlődés során a vízből jöttek ki az állatok, vagy oda tértek a szárazföldről?

"Ha korlátozott a génáramlás, akkor csak ara törekszik a gén, hogy megőrizze a jellegét, nem?"

Nos, nincs arra aranyszabály, hogy a génáramlás kedvez-e a fajképződésnek, vagy sem. Abszolút szitu kérdése.

Nem hiszem, hogy érted, mi az a génáramlás. A populációk között hosszabb ideig fennálló NAGYARÁNYÚ génáramlás a populációk génkészletének összeolvadását eredményezheti, és ezzel éppenhogy az egymás közötti különbségeket elsimítják. Ez pont NEM kedvez a fajképződésnek.

Mondjuk van egy nagy szúnyograj, aminek a vadászterületén egy földrengés nagy barlangot hoz létre, ahova a szúnyogok prédáinak egy része is leköltözik, tehát ezekkel együtt a szúnyogok egy része is. Innentől kezdve a szúnyogok a hatalmas barlangban is szaporodnak, és már majdnem két populációra szakad ezzel a szúnyograj, de túl nagy a barlang szája, így még mindig meghatározó a keveredés a kinti, meg a benti szúnyogok között.

Újból jön egy földrengés, és most a barlang szája sokkal kisebb méretűre omlik össze. Innentől kezdve a génáramlás, a már valóban számottevően kettéválasztott poplációk között (kinti ; benti) erősen lekorlátozódik, és így a barlangi szúnyogokban keletkező új mutációkat már nem nyomja el a nagy mennyiségben érkező külső régi hagyományos gének hada. Tulajdonképpen ez történt a metrószúnyogok esetén is, vagyis itt minél korlátozottabb a génáramlás, annál nagyobb a fajképződés üteme (vagyis pont fordítva van ebben az esetben, mint írtad).

A gén nem törekszik semmire. A gén néha változik, és a környezet milyensége határozza meg, hogy a változás hasznos, vagy sem. Egyik környezetben ugyanaz a változás hasznos, míg a másikban káros, a harmadikban semleges, vagy kevésbé káros, vagy kevésbé hasznos... és stb.

A barlangos példánkban mondjuk már annyira mások a benti szúnyogok, hogy amikor megint egy földrengés beszakítja a barlang tetejét, akkor már alig-alig képesek a kintiek a bentiekkel közös utódot létrehozni, de néha sikerül, így még nyögvenyelősen egy fajba sorolhatjuk őket. Ezek az utódok nyilván részben kinti kedvelők, meg részben benti kedvelők is lesznek, így inkábbb az új beszakadás környékén kezdenek szaporodni. Most kétfelöl jön számukra jelen esetben a tényleg korlátozott génáramlás, ám ők annyira eltérnek a kintiektől is, meg a bentiektől is, hogy nagyobb eséllyel kapnak számukra "ismeretlen" géneket, ez viszont a genetikai variáció növekedését eredményezheti, és megalapozhatja egy harmadik faj kialakulását.

Ugyanakkor a génáramlás egy másik fajtája az, amikor gének cserélnek gazdát két olyan populáció egyedei között, amik nem egy fajba tartoznak. Ez a horizontális géntranszfer esete. Ez viszont éppenhogy kedvezhet a fajkeletkezésnek (ha korlátozott, ha nem), hiszen itt nagy az esély, hogy az egyedbe nem megszokott gén kerül, hanem valami más, és ezzel nő a variáció (minél nagyobb a variáció, annál nagyobb az esély a jó változás megtalálására, ha a környezet változása ezt szükségessé teszi). Ez még korlátozott génáramlás esetén is döntő jelentőségű lehet.

Néhány példa:

[link]

"Hiába akoztak mutációkat gyümölcslegyeken, a későbbi utódokon nem a manipuláció maradt meg, hanem visszatért az eredeti gyümölcslégy alakjához, nem?"

Nem! Keletkezett egy új gyümölcslégy faj. Soha nem alakult vissza már az eredetire. Ezt honnan veszed? És hogy térhetne vissza?

[link]

Ez egy kutya. Bár genetikailag még nem térnek el annyira, hogy külön fajként tartsuk őket számon, de ez a forma már soha de soha nem lesz olyan mint a hatalmas szürke farkas. Vannak elvadult kutyák, de ezek soha nem vették fel már a farkasformát. Soha egyetlen szarvasmarha fajnak nem akaródzott bozontos őstulokká visszaváltozni.

"A gyümölcs légy gyümölcs légy maradt és a mutációk elmúltak az utódokon, nem?"

A mutációk nem múltak el. Nincs a gének között egy értelmes génmanó, ami nyilvántartja a régi változatot és tudatosan visszarendezi. A mutációk azért alakultak ki, mert azok hasznosabb túlélést biztosítanak, így ha a génmanó visszarendezne, akkor hülye lenne. Mi a szarért tűnnének el a hasznos mutációk?

A metrószúnyogok is maradtak olyanok, amilyenek, sőt, egyre inkább mások lesznek a metróban. Ha visszaalakulna az eredeti genomjuk, akkor sokkal rosszabbul járnának, mert lent az új változat az előnyösebb forma.

A madeirai nyulaknak sem akarnak visszaalakulni mezei nyulakká, mert az új környezetben úgy alkalmazkodtak, hogy az új mutációik ott jobb életlehetőséget, szaporaságot teremtettek számukra. A vízhez jobban alkalmazkodott kutyák lábujjai között az új úszóhártyákat miért tüntetné el a te általad megálmodott génmanó? Hogy ne tudjanak olyan jól úszni?

A heringsirály elkezdett változni, ahogy egyre és egyre másabb környezetekhez alkalmazkodott, és olyannyira megváltozott, hogy a végén ott a más környezetben már más nevet is kapott, az ezüstsirály, tehát még a gyümölcslégynél is jobban megváltozott.

Egyes gőték esetén ugyanígy környezetről környezetre követhető az átalakulás. A sziréngőte visszakényszerült szinte tiszta vízi életre, így a hátsó lábai már teljesen eltüntek, és a két mellső is alig látható, valamint már csak négy ujj van azon. Redukálódott primitív tüdővel és kopoltyúval egyszerre lélegzik. Az ott élő emberek többnyire angolnának nevezik őket, mert olyan halszerűek, és már csak a tudomány tartja még gőtének. Kérdés, hogy meddig. Azért még néhány ezer évig biztosan.

De van példa teljes átalakulásra is. A Tasman ördögök pofáján egy időben egyre rohamosabban terjedt egy daganatféle. Amikor megvizsgálták a daganatot, megdöbbentő eredményre jutottak, mert bár a daganatban valóban rákos sejtek voltak, csakhogy ezek a sejtek nem a gazdaállat genomját tartalmazták, hanem egy másik állatét. A rákos sejtek is képesek evolválni és szaporodni, és némely rákos sejt képes volt áttevődni a másik ördög pofájába, amikor egymással harcolva harapdálták egymást. Amelyik véletlenségből úgy sikerült, az egy kicsit fertőzni is tudott, majd ördögről ördögre járva evolválódott egyre fertőzőbb különálló lénnyé, és végül manapság már az egész populációt fenyegeti. A szemünk láttára alakult ki egy teljesen önálló és totálisan új egysejtű élősködő egy bizonyos a Tasmán ördög sejtjéből.

Ám a Tasmán ördög evolúciója se hagyta magát és mostanában szerencsére az evolúció elkezdte kidolgozni az ellenszert. Persze majd az új élősködő is változni fog, hogy kikerülje az új védelmet.

[link]

Jól is néznénk ki, ha elkezdene a Tasman ördög genomja visszaalakulni, mert akkor végül az összes fűbe harapna.

"Ezt mondom, hogy kísérletesen persze, hogy létrejön"

Egy halom példát mutattam a természetből is.

"mert gondolkodó emberek alakítják optimálisra a körülményeket"

1. Nem létezik olyan környezetféle, amit a természet ne produkálna. A Föld minden négyzetméterén jelenleg is különféle környezetek vannak. Ez szerinted mennyi variáció? Ha ezek között nincs ideális, akkor hol? És a Föld többmilliárd éve minden négyzetméterén újra és újra másabb környezeteket hoz létre. Ha egy méteres fadarabba szöget akarsz verni, halálosan pontosan a közepébe, akkor két módszered lehet. Vagy méricskélsz (ez az észmunka), vagy tízezer szöget totál véletlenszerűen beütsz a fába. Valamelyik szög ott lesz a középpont körül. Ha még többet versz be, akkor elérheted a lehető leghalálosabb találatot. Olyan pontosat, hogy nincs az a lézeres bemérő, ami megelőzné pontosságban.

2. A valós környezeteket modellezük. Nem érted? Te valami értelmezésgátlót szedsz?

3. Az evolúció azért evolúció, mert az eltérő környezetekbe kerülő taxon ahhoz mindenképpen alkalmazkodik. Akármilyen környezetet csinálunk, szarik rá az evolúció, és ahhoz alkalmazkodik (ha az nem totálisan életidegen). Ha a növekvő tengerparti szárazság arra kényszeríti a parti állatokat, hogy egyre inkább a tengeri kajákra szakosodjon, akkor kénytelenek ezek az állatok egyre inkább a vízhez alkalmazkodni, és a víz tulajdonságai rákényszerítik, hogy végül uszonya legyen, meg halformája. Minden élőlény más és más, és ezek közül azok tudnak jobban érvényesülni, akik kissé olyanra sikeredtek, hogy jobban tudnak úszni, alkalmasabb a testük erre, kissé lapátosabb a mancsuk... stbstb. Ezek utódai már ilyenek lesznek, és ezek is így alakulnak tovább. Ahogy azt a sziréngőte esete is példázza.

Millió és millió környezeti változás kényszeríti átalakulásokra az állatokat, és pont az a lényeg, hogy nincs optimális, hanem mindenhez alkalmazkodni kell. Ezért hihetetlenül rugalmas az élet, és ezért tudott fennmaradni.

"Ha kutya marad akkor nem alakul át más fajjá, hanem csak fajon belüli változat lesz, ami lehetséges."

De hát már mutattam példákat új fajok keletkezésére is dögivel. Miért neveznéd te ez a Kuthicetust kutyának? Ha ez már a partmenti igazi kutyákkal nem tud közös utódot létrehozni, akkor már nem kutya, mert még formailag se hasonlít kutyára már. Mivel ilyenre mutattam példát, ezért lehetségesnek kell lennie. Mi az hogy nem lehetséges, amire mutattam példákat?

Mi a franc akadálya van annak, hogy a változat olyannyira megváltozzon, hogy már az új genom nem képes kereszteződni a régivel?

Tök könnyen meg lehet csinálni. Több példa. Mutattam, Retek és Káposzta kereszteződött, és az új növény a raphanobrassica már a szülő növényekkel semmilyen úton módon nem tudott létrehozni utódokat, csak a saját új faján belül. Ezért is kapott a növény új nevet. És a két szülőfajra hasonlít, úgy hogy mindkettő jegyeit viseli magán, de a genomja totálisan és nagymértékben eltér már a szülőfajokétól, mert a genomja dupla olyan nagy. Mi a bánat akadálya van annak, hogy a faji kereteken túllépjünk?

Értsd már meg, hogy nincs semmiféle tudatos génmanó a gének között, aki figyeli, hogy visszetereljen valami változást. És minek tenne ilyet?

" Ezért van pigmeus, meg magas ember, meg fehér és fekete is."

De mutattam példákat új fajok keletkezésére is, úgyhogy mit erőlködsz még??? Persze hogy a változások eleinte faji kereten belül maradnak, és nem hírtelen lesz a majomszerű lényből emberszerű, így tehát minden faji változást megelőz egy nagy fajon belüli változatosságképződés. Ez a változatosságképződés megvolt a majomszerűek-, az előemberek-, ősemberek között is. Nézd:

[link]

Több emberféleség egyidőben minden időszegmensben. Összefoglalva ez történt:

[link]

"Van ilyen állat különben amit írsz, ami az evolucionisták rémálma ami nem más, mint a kacsacsőrű emlős. Ez az állat is cáfolja az evolúciót."

EZ CÁFOLJA AZ EVOLÚCIÓT?????

Hát állandóan azzal nyaggattatok minket, hogy most miért nincsenek átmenetek. Gyönyörűen követhető a fosszilis leletekből, hogy miképpen alakultak ki az emlősszerű hüllőkből kiindulva az emlősállatok. Jónéhány ilyen vérvonal természetesen megmaradt, nem sokat változva, hiszen sokuk olyan mokányra sikeredett, hogy nem kellett változniuk olyannyira a környezet változásai miatt. Ezen vonal egyik máig fennmaradt példánya a kacsacsőrű emlős, ami gyönyörűen prezentálja az evolúció állomását átmeneti formaként, pont amit kértetek.

A kacsacsőrű emlős, tökéletes példája az átmenetnek az emlős és tojásrakó között. "Ez a jószág ugye szőrrel borított, állandó testhőmérsékletű és az utódait a tejével táplálja. A belső füle az emlősökére jellemző, ám a fül külső nyílása az állkapocs alján található. Viszont nincsenek mellbimbói, a tejét verejtékmirigyszerű tejmirigyek termelik, amik egyszerűen a testfelületre csorgatják váladékukat, ahonnan az utódok lenyalogatják. A szaporodása is eltér az emlősökétől, a nőstény lágy héjú tojásokat rak (mint a hüllők), amiket testével melegít a költési idő alatt. Kloákával rendelkezik (mint a hüllők), vagyis ugyanazon a testnyíláson keresztül üríti a vizeletet, székletet, és a tojásaikat is ezen keresztül tojják a nőstények."

A tejtermelés itt még a verejtékmirigyfélék kis módosulása okozza. Elég, ha nyalogathatóan megjelenik a táplálék, de nyilvánvalóan jobb ha koncentrálódik idővel egy szopható hely felé a forrás. A saját szemünkkel láthatjuk, hogy hogyan kezdett régen kialakulni az tej/emlő reláció a tojásrakás mellett párhuzamosan.

Azután:

[link]

[link]

Ma is élő átmeneteken keresztül jutunk el egy olyan gyíkhoz, amely az emlősökéhez egyenértékűen hasonló méhlepénnyel rendelkezik. De nehogy azt higgyük, hogy az tényleg a megszokott méhlepény féle, csak ahhoz nagyon hasonló technikáról van szó (konvergens evolúció), és itt még láthatjuk a köztes megoldást is, ami részben még használva van, az aprócska tojássárgáját is. Tehát a meglévő technikára (azt is párhuzamosan használva közben) kezd "rápakolódni" egy új.

Pont úgy, ahogy azt előre megjósolta az evolúcióelmélet, hogy így alakulhatott ki egykor az emlősféle méhlepény. És az elmélet még akkor született, amikor ezekről a gyíkokról semmit se tudtak, de a kacsacsőrű emlősről is eleinte azt hitték, hogy a róla szóló híradások kacsák.

"Azt azért döntsd el, hogy a te általad elhitt törzsfejlődés során a vízből jöttek ki az állatok, vagy oda tértek a szárazföldről?"

A bálnák a szárazföldi kutyaszerű lényekből alakultak ki, mint láthatod is a fossziliákból. Van valami törvény arra, hogy ami kijött a vízből, az nem mehet vissza? A bálnák, delfinek egy halom szárazföldi jellegzetességet viselnek magukon, még a hülye kezdő anatómus is látja, nem beszélve a genetikai vizsgálatokról. Olykor a delfineknek kis lábkezdeményei vannak, ha a genetikai programjuk nem fojtotta vissza a delfin embriónál a kezdetben fejlődő látható végtagbimbókat.

És te mióta nem hiszel a törzsfejlődésben? Azt mondtad, van fajon belüli variációképződés. Akkor a kreacionistáknál nem volt egy ősvariáció, ami több ágra szakadt? Te is azt mondtad, hogy többféle ember van. Nem Ádám volt az ősük? Nem abból kell megrajzolni egy törzsfejlődési ábrát? Lásd, ég segíteni is tudok neked, hogy honnan kezdjétek a kiindulást. A legősibb génekkel a mai emberek közül a busmanok rendelkeznek. Tehát Ádám busman volt, vagyis Isten is a busmanhoz hasonlít a legjobban, hiszen ő a maga képére teremtette az embert.

Őrülsz? Elkezdheted húzni a vonalakat, hogy a busmanokból hogyan lettek europidok, meg negridek, meg ilyesmik. Mellesleg ha van mikroevolúció, akkor miért nem lehetett a majomszerűből ember? Semmi szervi mássága a csimpánzoknak nincs. Akkor miért nem alakulhatott ki a ti mikroevolúciótokkal az ember a majomszerűekből?

Magamtól: " Elkezdheted húzni a vonalakat, hogy a busmanokból hogyan lettek europidok, meg negridek, meg ilyesmik. "

Ja... még elfelejtettem hozzátenni.

Ha ezt a törzsfát elkészíted, akkor azt fogod találni, hogy az tök ugyanolyan lesz, mint a kutatók által elkészített molekuláris fa (filogenetikai analízis a törzsfák szerkesztéséhez).

Csak a kutatók a törzsfa gyökerét nem metszik el a busman résznél, mint ahogy ti teszitek ezt totál önkényesen, feltételezve, hogy a gének között egy értelmes génmanó mindig visszarendezget, nem tudni milyen elképzelések alapján, és ki tudja miért, a génmanó mindig ott metszi el a törzsfátok alsó részét, ahol pont ti akarjátok. Ha azt gondoljátok, hogy az átlagban 1,5 méteres testmagasságú busman az alsó határ, akkor csoda módon a génmanótok pont onnantól már minden genetikai változást visszarendez. Persze a ti génmanótok az általatok megálmodott felső határt is megtartja, és itt is pont úgy dolgozik, ahogy ti elképzelitek. Ha mondjuk a fehér ember típusa a felső határ (és mérget veszek rá, hogy nektek az a felsőbbrendű etalon), és látja, hogy a fehér emberi génhatárt egy véletlenszerű változás túllépi, hát gyorsan azt is visszarendezi a génmanó, a rendelkezésére álló nyilvántartás szerint (a megengedett mutációk listája).

A kreacionizmus szerint tehát a gének között bujkál egy vagy több tudatos génmanó, akik ide oda rohangálnak rendezkedve, és állandóan figyelik közben a megengedett mutációk listáját. Mobiljuk van?, vagy Notebookjuk? Vagy meg kell jegyezniük az egész listát minden élőlényre vonatkoztatva a génmanók Génkorlátozási és Génkeretszerkesztési főiskolán? Vannak vizsgáik is?

A törzsfa gyökeret nem elmetszők arra gondolnak, hogyha a busmanig lehetett törzsfát építeni, akkor az nyilván a múltban folytatódott még tovább is, amire rengeteg nyom is mutat, és az is látható, hogy kik azok, akik a busmannál "lejjebb" vannak, de mára eltűntek a Föld színéről, mint ahogy ez rengeteg más fajjal is megtörtént akár csak az utóbbi 300 évben is.

A ti törzsfátokba azok a fajok már nem szerepelhetnek variánsként, amik eddig kihaltak az utóbbi 300 évben? Csak azért, mert ma már ezek nem láthatóak?

[link]

Ha az utóbbi 300 évben is voltak kihalások (és nem csak az ember miatt), akkor ez miért is nem történhetett meg a busmanok elődjével is? Pláne, ha meg is találjuk az elődjének a maradványait...

Ja, még... tényleg utoljára...:)

Furcsa jószág ez a kreacionista tudatos génmanó. Minden mutációt visszarendez, ami magában hordozhatja az új faj kialakulásának lehetőségét (hogy ezt honnan a bánatból tudja mellesleg előre a génmanó, ez is rejtély), de ki tudja miért, az általunk ismert kb. 4000 féle genetikai rendellenességet okozó mutációkat bezzeg meghagyja. Még a legszörnyűbbeket is.

Pl. a genetikai sodródás (drift) okán, a kisebb méretű kvázi zárt populációkban a kis mértékű szelektív hatások miatt nyugodtan terjedhet egy hátrányos mutáció is akár, vagyis egy így keletkezett allél. Pl. az askenázi zsidó közösségekben ezért marad fenn a Tay-Sachs szindrómát okozó allél (bénulás, elbutulás, látás és hallás elvesztése, korai halál). Hasonló betegségek még sok más többé kevésbé kisebb és zártabb populációk esetén...

Valamiért ezek a mutációk nem érdeklik a kreacinista génmanót, és ő csak a faj tisztaságára ügyel.

De ott van pl. a nagyon rafinált csapdát rejtő autoszomális recesszív öröklődés is. A genetikai betegség annál az utódnál jelentkezhet nagy eséllyel, ahol örökléskor az ilyen betegséget mindkét szelő génjei tartalmazzák, ám erről a szülők alkalmasint semmit se tudnak, mert ők abszolút egészségesnek érzik magukat, és azok is. Minden ember a szüleitől egy egy génváltozatot kap, és ha az egyik ilyen génpárból csak az egyik "beteg", akkor annak hatását elnyomhatja az egészséges. Ha tök véletlenül két ilyen látszólag egészséges ember frigyéből születik meg az utód, akkor nem elhanyagolható eséllyel megkaphatja a két rossz gén párosát, és kész is a baj.

Ki találhatta ki ezt az elképesztően rafinált csapdát, ahol két boldog, totálisan egészséges ember szerelme a jövendőbeli gyereküknek akár a végzetét is jelentheti? És ez sem érdekli a kreacinista génmanót, csak a faj tisztasága. És még lehetne sorolni...

Nahát! Ez a génmanó! A drámai olyan környezetváltozáshoz való adaptációt nem engedi, amihez mindenképpen át kellene lépni az aktuális faji kereteket (inkább pusztuljon ki a faj, mivel az így nem tud alkalmazkodni), de a faji jellemzőn belül bármit megenged, legyen az akár a halálos genetikai mutáció is.

Igazándiból azt gondolnám ezek alapján, hogy ennyire érzéketlen, rasszista és gonosz lényt, mint amilyen ez a kreacionista génmanó, még nem hordott hátán a Föld.