Aki PhD-ra jár, tudatosan készült rá? Mikor dönti el valaki hogy ezt akarja?
Az érdekel, hogy vajon általában az megy PhD-ra (főleg akiket fel is vesznek), akik már az elejétől kezdve aktívabbak és konkrétan készülnek erre vagy inkább az egyetem utolsó 1-2 évében jönnek rá az ilyen hallgatók, hogy ők ezt szeretnék?
Azt, hogy konkrétan készül rá, azt úgy értem, hogy direkt ilyen irányban próbálkozik mert tudja, hogy előnyös lehet , például OTDK, publikációk meg ami még jól jön.
Nyilván tanulmányi átlag adja hogy felveszik-e.
Emellett pedig célszerű publikálni, tdk-zni MSC-n (sőt ez szerintem az alap).
Szerintem aki phd-ra jár annak ez már nem tudatos készülés hanem alap dolog, mert lényegében ezt fogod csinálni az elkövetkezendő 30-40-50 évben.
Mások fejébe nem látok de én személy szerint csak olyan szak esetében PHD-znák amivel gyérek a kereseti lehetőségek. Mert maga a PHD-s fizu is elég kevés.
Például egy villamosmérnök hallgató helyében aki kezdőként budapesten 250-300 nettó között indulhat nem is gondolkoznék a phd képzésen.
Szerintem meg pont az Aldis szakokon nincs értelme PhD-zni, nagyon kevés állami hely van eleve...vagyis úgy fogalmaznék, kevés a lehetőség. Azokat akik meg csak azért jelentkeznek, mert nem találnak munkát és kényelmes az állam pénzén vergődni pár évet (valós tudományos munka nélkül), azokkal visszafizettetném legalább egy részét.
Sok műszaki és term.tud PhD-st ismerek, és az előbbiek mind dolgoznak mellette (én is), de szakmai munkát. Így a cég is jól jár mert nem kell fél M bruttót kifizetni, és a PhD-s is, mert két helyről kap fizetést.
Természettudományban meg elég alap a PhD ha kutatni akar valaki, mert a kutatócsoportok nem tudják máshogy nagyon fizetni a munkatársakat. Ott máshogy nem lehet boldogulni. PhD után/alatt viszont elég jó pályázati lehetőségek vannak. Szerintem aki tényleg ügyes, és több dologhoz is ért, az jó pénzeket tud gurítani tudományban is :)
A kérdésre visszatérve, készülni kell rá. TDK nem feltétel, bár általában magas plusz pontot ér, szóval nagyon ajánlott. Általában pár tudományos eredmény is kell, poszterek stb... publikáció még korai MSc-n, de társszerzős akár reális.
Műszaki területen sok hely szokott lenni, és nehéz ottmarasztalni a hallgatókat... tényleg vannak szakok ahol mindenkit felvesznek államira, tudományos eredmény/TDK nélkül is.
Szóval abszolút attól függ, hogy milyen tudományterületről van szó.
Köszönöm a válaszokat! A kérdésem leginkább arra irányult, hogy aki PhD-zik, az mondjuk utolsó 1-2 évben döntik el, szóval addig nem készültek rá tudatosan de vannak olyan jó eredményeik, hogy felvegyék őket (vagy más okból, befolyásos témavezető, sok hely a doktori iskolában, vagy valami) vagy amit elér addig, pl. TDK, publikáció, poszter meg egyéb, azt tudatosan azért csinálja, hogy bekerüljön PhD-ra?
Szóval nem arra gondolok, amikor már felvették, mert akkor nyilván tudja, hogy mivel jár meg azért jelentkezett, hogy azt csinálja. Az érdekel, hogy pl. mesterszak alatt mennyire tudatos ez a dolog. Vagy akár alapszakon. Mennyire jellemző, hogy alapszakon már tudják ezek a hallgatók, hogy majd később PhD-re akarnak menni?
Köszönöm az új választ is! :) Ha vannak itt mások, akik szintén jelentkeztek PhD-ra és írnak saját tapasztalatot, kíváncsi lennék.
Az is felvetődött bennem, hogy azért a TDK után sem megy mindenki PhD-ra gondolom de azért akit felvesznek az 90%-ban szerintem részt vett rajta. Szóval ha elér valaki egy ilyen "fordulóponthoz" (valami konferencia, TDK, vagy bármi) akkor utána már a maga érdeklődésén múlik, hogy marad-e PhD-n? Vagy valahogy mindenki oda kerül "akaratlanul" mert "beszippantja" ez a tudományos légkör?
Bocsi, ha hülyén fogalmaztam.
Milyen szak, milyen téma?
Teljesen máshogy megy egy elméleti témával, mint egy kísérletes kutatásban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!