Azok, akik korábban már érettségiztek emelten kémiából! Hogy éreztétek magatokat írásbelin, és végül milyen lett?
Tavaly már voltam emeltezni kémiából, de akkor esélyt se láttam arra, hogy sikerüljön, szinte úgy mentem be, hogy "rontsam már el", és meg is történt, valami negyveniksz pontos lett az írásbelim, és 58-ra vittem fel szóbelivel.
Idén volt időm készülni rá (tavaly elúsztam minden mással, és a kémiát csak tologattam és szorongtam), és azt hiszem, egész jól megy. Végigcsináltam a villányis munkafüzetet, egy hónapja végeztem a teljes anyaggal, és most ismétlek, 80-90 százalékos próbákat írok, de inkább 90-hez van közelebb (volt 90 és 93 százalékos próbám is), és nagyon szeretném élesben is 90 körülre hozni. Eléggé félek, hogy mi lesz, ha minden ellenére totál elrontom.
Na mindegy, szóval leginkább az a kérdésem lényege, hogy ha az ember beül kémia emeltezni, az sikerülhet jól és rosszul is, de amikor ti voltatok, milyenek voltak a próbáitok, és milyen érzéseitek voltak azelőtt, hogy elmentetek volna megírni? Mi lett az eredmény?
Most úgy érzem, ha holnap lenne, meg tudnám írni, de mégis, mintha csomó dolgot nem tudnék. Azt hiszem, hogy nem érzem ugyanazt, mint tavaly, az jót jelent de totál nem tudom kiszámítani. Minden tapasztalatnak örülök.
Halika!
Én az a korábbi kommentelő vagyok, aki nem orvosira jelentkezett, hanem ELTE-Kémiára ment vegyészkedni. :)
Hú, hát a kezdet nehéz volt, mint minden kezdet szerintem. Első félév végén, egy borzalmasan nehéz vizsgám előtt elgondolkoztam komolyabban, hogy akarom-e ezt egyáltalán csinálni. Aztán levizsgáztam, túl lettem az 1. félévemen és onnan már nem volt több ilyen jellegű kérdés bennem a folytatásra. Kialakult a társaságom, barátaim lettek, egyre jobb és jobb lett lassan minden tekintetben az egyetemi élet.
Most egy elég hosszú és több szempontból nehéz vizsgaidőszak előtt állok (mint szerintem másodév végén mindenki itt közülünk :D), próbálok jó időbeosztással, nyugiban nekiszaladni ennek.
Aztán nyáron gyakorlatra megyek, nagyon izgatottan várom az új feladatokat, közeget, új munkát és embereket!
Jaj, nagyon örülök, hogy tetszik az egyetem!! :)) Én is szeretem még mindig, bár így másodév vége felé járva már bevallom, hogy meggyötört párszor. :DD Nekem is eltartott egy ideig, hogy saját közösségem legyen, de az ilyesmi természetes, a legtöbben nagyon magunkra maradunk az egyetem elején, de tapasztalat szintjén utána tök jó elmondani később magadról, hogy "nahát, ezen is átestem".
Ja, és nagyon örülök, hogy Szegedre mentem, ez a város egy csoda. :))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!