Hogy gondolhattam én ezt komolyan? Ti hogy csinálnátok?

11:39: Köszi! :)

11:40: Nem mondanám, hogy azzal van a gond, hogy nem érdekel. Csak csapongok és emellett lusta vagyok. :|

11.-ig arra készültem, hogy infóra megyek. Aztán kicsit beleástam magam és rájöttem, hogy nekem ez nagyon száraz és mivel nem akartam, hogy olyan munkám legyen, amit nem élvezek ezért letettem a programozói szakról. Tehát 12. osztály előtti nyáron döntöttem úgy, hogy biológiai szakot akarok választani.

Viszont úgy alakult, hogy a szakmai tárgyak miatt (gimiből jöttem át szakközépbe, hogy lustulhassak... utólag rádöbbentem, hogy vesztemre) a bioszfaktot nagyon félre kellett raknom. Azt a marginális időt, amit otthon tanulásra fordítottam, azt többnyire lefedték az építészeti tárgyak. A maradék erőm meg többnyire elment arra, hogy megvívjam a fizikatanárnőm ellen a Vader kontra Luke párbajt. Tehát akármennyire is felüdülés volt a bioszfakt, nem volt mindig energiám/kedvem bemenni.

A fő problémám az elmúlt egy évben pedig az volt, hogy állatira lusta vagyok és a semmittevés közepette mindig úgy tekintettem a tanulásra, mint valami teljesíthetetlen feladatra. Az elmúlt két hónap alapján merem csak kijelenteni, hogy valami hihetetlen módon hülye voltam, mert nagyrészt végig élveztem a könyveket és ha már hamarabb elkezdtem volna, akkor kevésbé kellett volna sietnem.

Szóval nem azért választottam biológiai szakot, mert annyira egyszerűnek gondoltam, hanem azért, mert eddig az egyetlen egy szakirány, amit tényleg élvezek. Jobban el tudom magam képzelni orvosként, virológusként vagy akár egy NTG-s újságíróként, mint mondjuk egy MS-nál ügyködő szoftverfejlesztőként, vagy az AMD-nél ügyködő mérnökként. Az építészet iránti szeretetet a sulim úgy egy az egyben kiirtotta belőlem, tehát ezen a szakirányon sem tudnám elképzelni magam. Még a marketing az, ami valamennyire foglalkoztat, de az meg manapság kit nem?

11:42: Csak középszinten kell labor. Emelt szinten végig kell csacsogni röpke 20 percet. :) Remélem legalább ez menni fog... :|

A tanulás komolyan vevése az elmúlt 2 hónap után azt hiszem, hogy nem lenne annyira nehéz. Bár nem vagyok az a napi 16 órát tanulós fajta, de azt hiszem sikerült megtanulnom, hogy hogy érdemes beosztanom az időmet. :)

12:04: Hát itt nem csak átismételgetésről van sajnos szó. Bár ez alatt a 2 hónap alatt is behoztam egy elég nagy lemaradást szerintem, tehát ezt egy még egyszeri, normális ütemű nekiugrással lehet, hogy tényleg meg tudom csinálni.

Csak nem akartam kizárólag a saját véleményemre adni, mert most is tartottam magam annyira felettébb mindenki felett állónak, hogy 2 hónap alatt meg csinálok lazán egy emelt szintet. Aztán ugye az lett az eredménye, hogy rövid távon pof@'ra...

12:17: Emelt. Elfelejtettem írni, elnézést. :)

13:07: Nem tudok magolni, sosem tudtam. Nem is próbáltam, nem is ment. :D Verseket is többnyire úgy tanultam, hogy (miután a névsor végén vagyok) miközben a többiek feleltek, én füleltem és követtem a szememmel. Ezért is szerettem sokkal jobban irodalomban az elemzést.

A fejemet sem mondanám rossznak, csak miután kb gyorsvonatként száguldottam keresztül a könyveken, ezért sok esetben azt sem vártam meg, hogy az agyamig eljussanak az infók. (Ezért nem is tudtam mit kezdeni az idegrendszeres esszével, akármennyire is emlékeztem foszlányokra a témával kapcsolatban.) Bár mondjuk, hogy én mit gondolok az sokat nem számít... :D Ha annyira okos lennék, mint amennyire annak tartom magam, akkor most gond nélkül sikerült volna. :))

A tanácsokat köszönöm, azt hiszem megfogadom. Most már csak azt kell eldöntenem, hogy a következő 1 évben mit csinálok, mert még egy semmittevős év nem hiszem, hogy anyámék tűréshatárain belül maradna. :D