Vegyek vissza és hagyjam magam vagy legyek keményebb?

Tesitanár vagyok és van pár olyan gyerek aki nem hajlandó SEMMIT sem csinálni, ráadásul pofázik is, nem tudja mi a fegyelem és nagyon csúnyán beszél, amikor meg megakarom buktatni akkor én vagyok a paraszt és jönnek a szülők, hogy ne buktassam meg szegény kölyköket. Tavaly volt egy nyolcadikos osztály, volt pár nagyon makacs kövér gyerek akik kurvx anyáztak előttem, 1 métert sem futottak, mindig egyeseket kellett beírnom mert nem is próbálkoztak. Félévkor 5 egyes mellé beírtam pár kettest mert jó szívű vagyok, reméltem hogy cserébe csinál valamit de nem. Nagyon azon voltam, hogy évvégén megbuktatom de nem tettem és még ballagáson is lefxszfejezett. Egyébként ennek a lánynak ötödikben csak ötösei voltak (akkor is én tanítottam). Rengeteg ilyen gyerek van. Ezek azt hiszik, hogy a testük miatt adom az egyest, szaktanárit meg ilyen hülyeségeket. Volt egy srác, 100kg felett volt, nem bírt sokat futni, nem tudott kötélre mászni meg szinte semmit de minden éven dicséretet kapott nálam, hiába nem tudta teljesíteni. Mert láttam, hogy akar. Voltam katona, elég kemény volt a kiképzés. Ha nagyon olyan a helyzet akkor alkalmazok 1-2 dolgot amitől másnapra olyan izomlázuk lesz, hogy megmozdulni alig bírnak. Persze én vagyok a hibás. Tavaly nagyon sok szülő jött, hogy miért bánok így a gyerekkel, meg hogy akár ki is rúgat. Szerintem meg fegyelmezni kell őket ha már otthon nem tanulta meg (bár suliban sem fogja). Szerintetek hagyjam magam vagy folytassam, esetleg legyek keményebb és buktassak (akár év végén is)?

35/F