Fizika. Ki tudja legegyszerűbben elmagyarázni Einstein relativitás elméletét?

@21: Köszi, de nem :) Ez a 3 lehetőséges gondolatod nagyon gyerekes és agresszív. Illetve az egész kezd az lenni. Nem látom semmi értelmét és okát, hogy a szabadidőmet ilyesmivel töltsem.

Kár érte egyébként, mert a kérdések maguk továbbra is tök jók (bár téves előfeltételezésekből indulnak ki), így ha őszinte megismerési szándék lett volna mögöttük, jó kis beszélgetés lett volna belőle.

@23: Félreértesz, nem sértődtem meg. Csak baromi kevés időm van bármire, és azt hasznosan szeretném tölteni. Ha valaki már eldöntötte magában, hogy az úgysem úgy van, nincs értelme írnom, időpazarlás, ami nekem jelenleg nem fér bele.

De oké, látom már írtál azóta, legyen, akkor megpróbálom összefoglalni a dolgokat. Sok mindent kell érinteni, így bel3 fog telni kis időbe.

Kezdjük két tévedés eloszlatásával:

- nem vesszük a teret egy kalap alá az anyaggal

- a tér hajlása meghajlítja a benne lévő anyagot is

Az első nehézség ott adódik, hogy az embernek választania kell, hogy egyszerűen írja le, hasonlatokkal, szemléltetéssel, mint pl, hogy "görbül a tér" és annyi, vagy belemenjen, hogy mi mit jelent - ami jelen esetben oldalak százai, de inkább ezrei, ha tényleg nulláról indulunk. Megpróbálok valahogy jobb kompromisszumra jutni a kettő között.

Kapásból a tér fogalmát kell valahogy tisztába rakni. Ebben Tom Benko 13-as válasza talán a legnagyobb segítség, érdemes azt visszaolvasni.

A teret nem kell valami nagy misztikus izének elképzeli, egész egyszerűen az a valami, ami elválasztja egymástól a világunk objektumait. Ezen objektumok között mérhetünk távolságokat, mérhetünk szögeket stb. Ha objektumok között ezt meg tudjuk tenni, akkor pedig olyan kijelölt pontok között is, ahol épp nincs semmi.

Ha érettségire készültök, akkor megszoktatok egyfajta rendszert, amit euklideszi geometriának nevezünk. Mindenféle geometriai svédtorna, amit így utólagosan az érettségire készülve matekból csináltok az euklideszi geometrián belül értelmezendő. Illetve ha mondjuk egy asztalon kiskocsikat tologatunk, és azok mozgását akarjuk leírni, ugyanúgy az euklideszi geimetriát használjuk. Csakhogy kiderült, hogy az euklideszi geometria segítségével nem tudjuk pontosan leírni a térben lévő objektumok mozgását, illetve a köztük lévő geometriai viszonyokat. Ezért kellett másféle geometriákhoz nyúlni. Mi az euklideszi geometriát nevezzük síknak, az ettől eltérőt pedig nem síknak. Tulajdonképpen csak arról van szó, hogy az euklideszi geometriától eltérő módon kell számítani... nos, tulajdonképpen sok mindent, és ha így számolunk, akkor lesznek pontosak az eredményeink.

Mivel ez egy matematikai tornamutatvány, nem kell semmilyen, a térrel kapcsolatos misztikumot belekeverni a dolgokba.

A teret sok minden hajlítja, de leginkább és normális körülmények között legnagyobb mértékben a tömeg. Ezen kívül még másfél tucat tényező, energiasűrűség, energiaáram-sűrűség stb.

Az egész hóbelebancot Einstein téregyenlete írja le, aminek egyik oldalán az ún Einstein-tenzor van, ami megmutatja, hogy a tér adott pontján hogyan mérünk szöget, távolságot, megmutatja a téridőt leíró geometriát, azt, hogy a téridő hogyan tér el a lapostól (azaz euklideszitől) - magyarán a geometriai számítások mikéntjét.

A másik oldalon egy állandó szerepel, amivel most ne foglalkozzunk, illetve az energia-impulzus tenzor, ami pedig leírja mindazokat a dolgokat, amiknek a hatására így, vagy úgy alalul a geometria, amivel számolnunk kell.

Ez a kettő együtt - az, hogy az Einstein tenzor az egyenletünk egyik oldala és az energia-impulzus tenzor a másik oldala, egyszerű konyhanyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az anyag és energia megmutatja, hogyan görbüljön a tér, a tér görbülete pedig megmutatja, hogy hogyan viselkedjen az anyag.

Az elején részletezett két tévedést jobban kifejtve:

- nem vesszük a teret egy kalap alá az anyaggal: a tér matematikailag első megközelítésben anyagi pontok közötti geometriai összefüggéseket jelent, második megközelítésben eltávolíthatjuk onnan az anyagi pontokat, és megkapjuk az üres tér matematikai, geometriai leírását

- a tér hajlása meghajlítja a benne lévő anyagot is: a bármilyen kiterjedt testeket alkotó ilyen-olyan részek között is van tér, pl egy fémrúdnál a fémrács rácspontjaiban ülő atomtörzsek között is, vagy a grafitceruzában a szénatomok között. Ha hajlik a tér, természetesen ezt lekövetik a kiterjedt testek. Csakhogy a tér hajlása ilyen mértékben nem észrevehető nagyságú. Csillagászati léptékekben az. Ha lenne egy fél földnyi rudad, az elhajlana megfelelő gravitációs térben. De amúgy ugyanúgy elhajlana a newtoni gravitáció szerint is, egyszerűen a rúd különböző pontjára ható különböző gravitációs erő miatt.

Egyelőre ennyi, majd még folytatom :)