Az alábbi videóban felvetik, hogy talán rosszul ismerjük a gravitációt, értsd általános relativitáselmélet, és azért kellett bevezetni a sötét anyagot. De a sötét anyag nem jön ki áltrel nélkül tisztán newtoni mechanikából?

Nem nézzük meg, írd le a lényegét.

A sötét anyag úgy néz ki, hogy valódi anyag. Mértek már olyat, ahol kirepült a galaxisból, és most külön vannak.

Nem a gravitációt értjük rosszul a videó szerint. Becky a MOND-ról beszél, azaz a Modified Newtonian Dynamics-ról, a módosított newtoni dinamikáról.

A MOND-ot 1983-ban egy Mordehai Milgrom nevű fizikus, mint egy lehetséges magyarázatot a galaxisokban található csillagok keringési sebességének furcsaságaira. Eleinte nagy hype volt körülötte, mert az előrejelzései nagyon pontosak voltak az egyes galaxisokra, de később úgy találták, hogy a galaxiscsoportokra már kevésbé. Arról van szó egyébként, hogy a MOND szerint az F = ma nagyon nagy mérettartományokban már nem igaz, illetve a súlyos és a tehetetlen tömeg sem egyenlő ezekben a tartományokban. Tehát nem a gravitációt, hanem a dinamika alaptörvényét kell bizonyos esetekben átírni.

A galaxisok és galaxiscsoportok furcsa mozgására amúgy jópár magyarázat született, többek között módosított gravitációs elmélet is, gyors sötét anyag, fekete lyukak és egyéb nagy tömegű, láthatatlan kompakt égitest (massive compact halo objects - MACHOs, ha rá akarsz keresni) stb stb, de végül ilyen-olyan okokból mindet ki lehetett zárni, vagy legalábbis valószínűsítleni, így a hideg sötét anyag - CDM, cold dark matter - maradt a legvalószínűbb jelölt.

Ezt bolygatta meg most egy tanulmány, ami 135 galaxis megfigyeléséből vont le következtetést. Ugyanis a MOND szerint a galaxisok viselkedését nagyban, és a newtoni dinamikától eltérően befolyásolja a galaxis környezete, a környező galaxisok száma és eloszlása. És most úgy találták, hogy ez a 135 galaxis pont úgy viselkedik, ahogy a MOND megjósolja. Ami baromi izgalmas, az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb és legizgalmasabb fejleménye lehet. Két fontos dolgot meg kell említeni:

- Ahogy Becky is mondja, jobb lenne, ha 135000 galaxis megfigyeléséből származna az adat, nem 135-ből

- A konfidenciaszint 4 szigma a tanulmányban. A "bejelentési szint", amikor azt mondhatjuk, hogy biztosan találtunk valamit, az 5 szigma.

Magyarán még NAGYON nem biztos, hogy tényleg sikerült valamit találni. A következő évek egyik feladata lesz ezt kideríteni. Az elkövetkező 5-10 évnél hamarabb nem várnám, hogy végleges eredmény legyen.

Ha a MOND igaz, akkor a galaxisok és galaxiscsoportok mozgását nem hiányzó anyag magyarázza, hanem a dinamika törvényeinek nagy skálás eltérése. De az elkövetkező évek kutatásainak függvényében kiderülhet, hogy a MOND mellett is szükség van még valamennyi sötét anyagra. Az axionoknak nevezett réstecskék - többek között magyar vonatkozású - kutatása pl legalább olyan bíztatóan áll, mint ez a MOND mellett kardoskodó kutatás, ráadásul az axionok nem csak a sötét anyag alkotóelemeinek szerepét tudnák betölteni, létüket a kvarkokat összetartó ún. erős kölcsönhatás bizonyos furcsaságai jósolták meg. Szóval nagyon nem lefutott a meccs még.

@1: Vagy a Lövedék-halmazra gondolsz, vagy az NGC-1052-B4-re. Ez utóbbi tüzetesebb elemzése azt mutatta, hogy mégsem teljesen a newtoni törvények által elvárt módon mozognak a csillagok benne, plusz az NGC-1035 hatása a galaxisra a MOND szerint igen jelentős, és eltér a newtoni dinamika által jósolttól, szóval - későbbi analízis függvényében - itt is jó magyarázat lehet a MOND. Akár.

A Lövedék-halmaz tömegeloszlását már nehezebb lesz megmagyarázni sötét anyag nélkül. De ez az izgalmas a tudományban :)

A kvantummechanika, a klasszikus fizika és a relativisztikus fizika jelenleg nem illenek igazán össze, vagyis mindhárom nagyságrendre van egy-egy külön rendszer. Például a klasszikus fizika számításai szerint az atom szétesne, nem lenne lehetséges, de a kvantum fizika erre van külön, viszont a kettő nem illik úgy össze, mint egyik méter a másik után. Képletesen szólva. Vannak persze törekvések az összeegyeztetésükre.

A klasszikus vagy newtoni fizika akkor pontos, ha a méretek nagyobban az atomi méreteknél és kisebbek a kozmológiai méreteknél és a sebesség is jóval a fénysebesség alatt van.

A klasszikus fizika determinisztikus, folyamatos és lokális.

A kvantumfizika egészen más kategóriába tartozik, valószínűségi, szakaszos és nem lokális.

A kozmikus léptékben is megint ugyanez van, hogy nem illenek össze a klasszikus fizikával.

Ezek ugyan nem a legcélirányosabban válaszolnak a kérdésre, viszont a lényegi hátterére rámutatnak.