Mit gondoltok az alábbi szakok közül, melyek érdemlik meg a foglalkozás doktori címet? (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, államtudományi mester)

Szerintem mindegyik megérdemli.

De. Kicsit felborzolnám a kedélyeket.

Miert is nem érdemli meg a jogász a foglalkozásdoktorit? Mert csak öt évet jár egyetemre? Bár egyet kell értenem ah előzővel, szerintem is csak szakmai vizsga után kellene megkapnunk, de ne mondja már SENKI, aki nem járt jogi egyetemre, hogy könnyű elvégezni. 5 évfolyamatos jogszabálytanulás, hogy ha bementek hozzá fejből meg tudja mondani mi kell, melyik jogszabályt kell alkalmazni és egyáltalán megéri-e amit szeretnétek. Az orvostól sem szeretnéd hogy megnézze előtte a szakkönyvet mielőtt diagnózist állít fel. Öt év után jön a 3 év szakmai gyakorlat, majd a vizsga, ami gyakran tényleg egy évet igényel. Csak ezután vesznek fel valakit a kamarába és praktizálhat jogászként. És meg is van a 9 év amit hiányoltak. PhD pedig nálunk is van, ezek után.

Az, hogy ezek a szakmák azért kapnak doktorit, mert ők a rendszer haszonélvezői, csak egy dolgot említenék meg: keressenek fel egy ügyvédi irodát ér kérdezzék meg mennyit kapnak a gyakornokok, vagy egy kezdő jogász. Egy 5-10 éve praktizáló (aki mellesleg ekkor már 40 közelében jár). Nem sokat, és közel sem elégíti ki az egyetemi költségeket, meg azt amit kifizetnek milliókat egy jobb irodának hogy mehessenek gyakorlatozni hogy érjen valamit az a fránya diploma és ne csak kidobott 5 év tanulás és szenvedés legyen. Orvosok fizetése pedig mint állami alkalmazottaké, nyitott. Ők sem keresnek túlságosan jol, remelem ezt legalabb nem kell ragozni.

Természetesen egy mérnök, informatikus, biológus is megérdemli bizonyos szinten a doktorit, de valahol határt kell szabni, akkor is ha a jelenlegi nem feltétlen a legmegfelelőbb helyen tartózkodik. Szerintem a maga idejében és szintjén minden szakma művelője megérdemli a kitüntetést, és senkinek sem kéne csupán egy alapszak vagy alapképzés miatt doktori címet adományozni, de ez így alakult ki nalunk, ezzel nem fognak tudni jelenleg bármit is kezdeni, hanem egy lassú és fájdalmas projekt lesz a teljes oktatás átszervezése, ami túlmutat a jelenlegi kormány és annak korosztálya idején.

Még annyit tennék hozzá, hogy legközelebb csak az kritizálja másnak a munkáját és szakmáját, aki maga is elvégezte az összeset amivel érvelni szeretne és teljes belátása van az összes egyetem összes szakának összes tantervére, mert mint igyekeztem is azt bemutatni, nem azert csináljuk azt feltétlen amit csinálunk mert jol keresünk vele vagy mert jol nez ki az a két kis betű a nevünk elott. Bármilyen meglepo én például még egy leendő kollégával, jogásszal, vagy egyetemi oktatóval nem találkoztam, aki ugy mutatkozott volna be hogy dr xy ügyvéd. Én sem fogom használni, és ezt még jóval az elott döntöttem el hogy rájöttem jogász szeretnek lenni (eredetileg mas pályát akartam, de a PhDzés ott is biztosra be volt tervezve). Szóval csak óvatosan az ismeretlen vádakkal.

Szerintem itt nagyon el vannak tévedve a jogászokkal kapcsolatban. Bocsi, de (jobb esetben) 5 éves egyetemi kemény tanulás után (ELTE

-ről tudok csak nyilatkozni) 3 év újabb szopatás jön jó kevés pénzért úgy, hogy mellette tanulnod kell a jogi szakvizsgádra, ami brutál sok anyagból van, 1 év alatt szoktak levizsgázni ha nem több alatt. A 3 év alatt nekünk is van képzés a kamara szervez, bíróság, ügyészség szintén és vizsgázunk. Emellett ma már tök alap, hogy szakjogászi képzést csinálsz (sokan már külföldön), amik minimum 1 évesek, szakdolgozattal, vizsgával. Azt még megértem, ha a jogi szakvizsga után adnátok doktori címet orvosoknak, jogászoknak. Azt viszont kétségbe vonni, hogy egy jogász nem érdemli meg szerintem nem állja meg a helyét. Bár nem lepődöm meg, fura, hogy egyedül a humán területet szórnátok ki :D Tudom, tudom, tipikus természettudomány hozzáállàs joghoz csak magolni kell nem kell érteni, hát felvilágosítalak, hogy nem így van.

Rendben, akkor abban megegyezhetünk, hogy a jogászok is kaphassanak doktori címet a +3 év tanulás (tehát összesen 8 év), egy kemény jogi szakvizsga ÉS egy 150-200 oldalas, egyedi esetet tárgyaló disszertáció után. Ez akkor pariban van egy doktori képzéssel (és akkor a publikációkat még nem említettem).

De pusztán egy egyetemi képzésre ne adjanak doktori címet, mert értékét veszti. Tartalmatlan. Jelentéstelen.

11. “Természetesen egy mérnök, informatikus, biológus is megérdemli bizonyos szinten a doktorit, de valahol határt kell szabni”

Egyetértek!! Valóban határt kell szabni valahol, mégpedig ott, hogy a doktori jelentése:

- az illető már nem csak egy univerzális szakértő, hanem elmélyedt valamelyik részterületen

- ezen a részterületen kognitív értemben “nagymesterré” vált

- ugyanitt önálló kutatást tett le az asztalra saját ötlettel, azaz gazdagította a tudományt valami egyedi felismeréssel

- publikációkat írt

- rátanult plusz 3-5 évet

Azt kellene megértenetek, hogy a Dr cím nem azt jelenti elvileg, hogy “hú de nehéz az 5 éves egyetem”, hanem azt, hogy valaki elmélyedt egy részterületen és valami önállót alkotott.

Tehát valóban határt kellene szabni, mondjuk a szakvizsgázott orvosok és klinikai pszichológusok után – és a gyógyszerészeket, jogászokat, államigazgatásosokat megfosztani a méltatlanul viselt címtől.

Vagy akkor kapjon minden 5 éves egyetemi szak doktori címet, mondok helyből 10 olyan szakot, amely nehezebb vagy olyan nehéz, mint a jogász szak.

14-es a jogászok ugyanúgy szakvizsgáznak mint az orvosok, nem tudom honnan veszed, hogy a jogászok 5 éves egyetemi képzés után jogászok és csókolom, nekünk ugyanúgy kell jogi szakvizsga különben semmit sem tudunk kezdeni a jogi diplománkkal (nézz már utána a jogi szakmára vonatkozó szabályozásnak, mert nagyon nem vagy képben, kb. semmi jogi értelmes munkakört nem lehet betölteni egy sima jogi diplomával), ugyanúgy kb. mint az orvosok.

Azzal nincs baj, ha valaki azt mondja, hogy szakvizsga után kaphasson valaki dr.-t és ez vonatkozzon mindenkire.

De ugye azt tudjátok, hogy attól, hogy egy orvos, jogász szakvizsgázott nem publikál feltétlen és folytat tudományos tevékenységet? A legtöbb szakorvos, jogász szakvizsgázottak mégis egyikük sem végez olyan tevékenységet, amit ti elvárnátok a doktori címért, az az orvosok nagy része nem ilyen. :D Vannak szakvizsgázott orvosok és jogászok, akik emellett tudományos tevékenységet is folytatnak, de nem ez az általános, mert a rendes munkájuk mellett erre nem lenne annyi idejük. Egy orvos és jogász ritka esetben adja fel a praxisát csak azért, hogy kutasson és ne dolgozzon a gyakorlatban. Akik kutatnak, általában a gyakorlatban nem praktizálnak, nyilván az egy jó kérdés, hogy társadalmilag melyik a hasznosabb, melyik érdemelné meg a doktori címet. A ti álláspontotok szerint csak a tudományos tevékenységet folytató emberek kaphatnának doktori címet és a foglalkozásdoktorit teljesen eltörölnétek. Így pl. aki egy no name szakon megcsinálja a PhD-t doktori címet kapna, míg mondjuk egy orvos vagy jogász sosem, ugye te is érzitek kicsit az ellentmondást?

“Azzal nincs baj, ha valaki azt mondja, hogy szakvizsga után kaphasson valaki dr.-t és ez vonatkozzon mindenkire.”

Rendben, akkor ebben meg is egyeztünk. Kaphassanak doktori címet az orvosok, klinikai pszichológusok, jogászok a +3 év szakvizsga után. A többiek meg +3 év doktori iskola után.

“A ti álláspontotok szerint csak a tudományos tevékenységet folytató emberek kaphatnának doktori címet és a foglalkozásdoktorit teljesen eltörölnétek.”

Itt logikai kavarodás ÉS tárgyi tévedés is van egyszerre.

Logikai kavarodás: a két állítás nem függ össze.

Tárgyi tévedés: “csak a tudományos tevékenységet folytató emberek kaphatnának doktori címet” – nem ezen van a hangsúly. Hanem azon, hogy a doktori címet egy részterületen való elmélyülésért lehessen csak kapni. Ez nem feltétlenül jelent “tudományosat”. Még az sem, ha valaki egyedi kutatást csinál, például egy érdekes jogi esetet bogoz ki.

Tárgyi tévedés: a doktori iskola már nem 3, hanem egy jó ideje 4 év.

A te logikád alapján akkor nagyon sokan doktorit kapnának, többen, mint amennyien most. Szinte minden szakma esetén megoldható lenne igen egyszerűen, hogy egy területen elmélyül és doktorit kapjon tulajdonképpen bárki, erre milyen szabályt alkotnál amúgy, mi lenne a feltétele a doktori cím adományozásának? Csak érdekelne, hogy ezt a valóságban hogyan realizálnád, milyen új képzési struktúrák bevezetésével.

“A te logikád alapján akkor nagyon sokan doktorit kapnának, többen, mint amennyien most.”

Nem, mert egyből kiesnének az állatorvosok, nem szakvizsgázó jogászok, gyógyszerészek, államigazgatásosok.

Hogyan realizálnám? Egyszerűen.

Ma már a doktori sem az, mint “régen”. Régen 3–600 oldalas doktori disszertációkat írtak. Ma már a 200 oldalasra is morognak. 120-150 oldal egy disszertáció, és sokkal kisebbek az elvárások is mint régen. (Viszont nagy a publikációs nyomás...)

Tehát azt csinálnám, hogy íratnék ugyanúgy egy 120 oldalas dogát valamiről az orvos, pszichológus, jogász szakvizsgázókkal, mint a doktori iskolásokkal. Kvázi a doktori iskolát felváltaná a 3 éves szakképzés ezeknél (teljesen jogosan minden szempontból). És PhD-t adnék nekik. Szerintem ez fair lenne.