Ti hogyan utaztok? Szoktatok bliccelni -- ha igen hol? Metron hogy lehet?

Én személy szerint nem bliccelek, de eléggé gáz ami megy.

Egyrészt a bliccelés a többi utasnak is rossz, mert a kiesett haszonból lehetne a meglévő rendszert fejleszteni.

Másrészt sajnos a BKK/BKV is egy kalap szar. Lefelé menet 1-2 ellenőr van, a telefont nyomkodják. Kifelé meg rendszeres a sorfal és érdekes módon folyamatosan a külföldi turistákra, csoportokra mennek rá. Tipikusan mint a rendőrség. Nem a megelőzés, hanem a behajtás a cél.

Nem szoktam bliccelni.

Meg tudnám tenni és anyagilag is jobban megérné, de valahogy nem megy. A lelkiismeretem és önbecsülésem nem engedi...

Én kb. húsz éve bliccelek a BKV -n, és ezen nem is tervezek változtatni. Amellett, hogy anyagilag is bőven megéri, afféle sport lett számomra, minden utazást egy játéknak fogok fel.

Egy szüntelen vadászat ez, ahol én vagyok a gazella, az ellenőrök az oroszlánok. Kifinomult technikákat fejlesztettem ki annak kiszúrására, ki lehet ellenőr, az emberek mozgolódásából, arckifejezéséből, hangfoszlányokból is detektálom, ha vészhelyzet állt elő, de ha az van, akkor sem csak bambán várom a sorsom, mint a kezdő potyázók, megvan a jól saját bevált protokollom minden szituációra.

A legfontosabb dolog, hogy tudom, mikor kell félni. Este, a nem elsőajtós járatokon nincs ok az aggodalomra, soha nem jön ellenőr. Bizonyos járatokon még nappal se látok, vagy extrém ritkán. De azért jobb figyelni. Az összes felszálló embert egy másodperc alatt felmérem, azonnal látszik, ki BIZTOSAN nem ellenőr. A többieket meg szemmel tartom, és mindig igyekszem tőlük egyenlő távolságra rendeződni a járművön, hogy ha "beélednének", legyen időm reagálni. Mindig tartok magamnál egy-két biztonsági jegyet, anélkül elég kockázatos csapdába esni. Ha nagyon gyanús figurák szállnak fel, előkészítem ezek egyikét, és látványosan kotorni kezdek az övtáskámban, mintha nem találnám. Ezzel a művelettel kb. egy percet eltöltök, és ha ezalatt nem csinálnak semmi aggasztó dolgot a gyanús figurák, valószínűleg vakriasztás volt, nem ellenőrök. Ha viszont mégis, akkor varázslatos módon megkerül a jegyem, és kilukasztom. A legvégső esetre tartok magamnál 8000 Ft készpénzt a helyszíni bírságra, amit évek óta egyszer sem kellett bevetni.

Az ellenőr-falkák néha a "hajtóvadászat" módszert alkalmazzák: egyikük hangosan, látványosan kéregetni kezdi a jegyeket, amitől a potyázók megriadnak, és elkezdneek sietve menekülni a másik irányba. Csakhogy ott várják őket a lesben álló elkapó embereik, akik ekkor hirtelen eléjük toppannak, és "kivégzik őket". Így a naiv potyázók szinte magukat adják fel, nem kell mindenkit végignyálazni a lusta és rafinált ellenőröknek. Ismerve ezt a módszerüket, ha a közelemben kérik a jegyeket, meg se rezzenek, úgy teszek, mintha észre sem vettem volna, nézegetem a telefonomat, bambulok a távolba, de lassú, észrevétlen araszoló mozgással elkezdek egy lyukasztó közelébe tendálni, vagy ez már nem opció, és közel a megálló, akkor az ajtó irányába.

Néhány ismertetőjegy naiv bliccelőknek, honnan állapítható meg, ki NEM ellenőr:

- akinél szatyor, notebook táska, bármilyen komolyabb, egy vagy két kezet teljesen lefoglaló holmi van.

- aki gyerekkel van

- aki többedmagával, beszélgetve száll fel egy ajtónál

- aki nehezen jár, láthatóan nyugdíjas

- aki öltönyben vagy alkalmi ruhában van

- aki a telefonját nyomkodja felszállás közben

- aki gyanúsan drága ruhában van, és vagy nagyon jóképű/csinos

- akinek rasztás haja vagy valamilyen extrém frizurája, különös ruhája van

És pár ismertetőjel, ami nagyon gyanús:

- Ketten vagy hárman vagy négyen szállnak fel, szétválva, különböző ajtóknál. Jellemzően nem nagyon beszélgetnek egymással már a megállóban sem, vagy együtt nézegetnek kis írótömböket, tollal a kezükben

- Kevés holmi, jellemzően kis kézitáska, vagy nőknél könnyű oldaltáska

- Ha közterületesek szállnak fel több ajtónál, szinte biztos, hogy ellenőr is felszállt

- Olyan emberek, akik nem igyekeznek középre jutni a járművön a felszállás pillanata után, hanem látszólag indokolatlanul megállnak az ajtó közelében, és nem kifelé néznek, hanem az emberek felé tekintgetnek.

Az ellenőrök jelentős része olyan ember, aki más munkakörben nehezen tudna elhelyezkedni, köszönhetően az előnytelen megjelenésének, barátságtalan, gyakran erőszakos, konfrontációt kereső természetének. Nekem a sok év alatt kifejlett az a képességem, hogy azonnal érzem valakiről, mi a szándéka, milyen ember, nagyjából el tudom helyezni egzisztenciálisan, morálisan és mentálisan az arcberendezése, öltözte, alkata, testbeszéde, mimikája alapján. Ezt a képességemet a BKV ellenőröknek és a velük folytatott szűntelen "harcomnak" köszönhetem, ha nem is a jószándékuk miatt, de hálás vagyok nekik ezért. Ezt a tudást az élet egész más területein is tudom már alkalmazni, afféle városi nindzsa lettem. Minden apró impulzust figyelek, mindent regisztrálok, látom, hogy viselkednek körülöttem az emberek, és el tudom rejteni a saját szándékaimat előlük.

És hogy miért potyázok? Egyrészt mert izgalmas. Másrészt mert messze megéri. Kb. huszadannyiból jövök ki, mintha vennék bérletet. Harmadrészt a legtöbb ellenőrnek alpári stílusa van, vagy szándékosan hibát keresnek az ártatlanokban is, jó érzés túljárni az eszükön. Negyedrészt a BKV szervezete is siralmas, a legalapvetőbb, kis költségű fejlesztésekre is 8-10 évet kell várni, mindent megtesznek, hogy az utastájékoztatást középkori szinten tartsák, és általában a lehető legkevesebbet adják az utasoknak a nem kis összegért, amit kérnek.

Hozzá kell tenni, hogy én betartom a BKV "játékszabályait", azaz nem verekszem ellenőrökkel, nem csinálok balhét, nem feleselek. Ha a stratégiáim kudarcot vallanak és elkapnak, akkor megadom magam és kulturáltan kifizetem a bírságot. Azt is hozzáteszem, hogy a MÁV -on sosem potyáznék, az egy sokkal korrektebb szervezet, a kalauzok udvariasak, segítőkészek és kedvesek, és az árak arányban állnak a szolgáltatási színvonallal.