Ha vonaton behúzzák a vészféket mi történik, szikrázó kerekekkel megáll a vonat? (és minden utas borul a lendülettől stb)

Az amit a filmen látsz, hogy szikrázó kerekekkel fékez a vonat, na annak semmi köze nincs a valósághoz. A kerekek megcsúszása egy igen kedvezőtlen folyamat, amely kerülendő, azon kívül, hogy szinte megszűnik miatta a fékhatás, a kerekek laposodását okozza, amelyet nem olcsó mulatság utána kerékesztergára küldeni.

Tuskós féknél pedig eleve szórja a szikrákat a vonat minden fékezésnél, a fékezés erejétől függően, de nem olyan látványosan azért, mint a filmen.

Tulajdonképp maga a fékrendszer úgy van beállítva, hogy normál, száraz körülmények között nem tud megcsúszni, akkorára van korlátozva az elérhető legnagyobb fékerő. Az újabb kocsikban, és némelyik régi kocsikban is van csúszásvédelem, de ez sem garancia, hogy egy őszi faleveles pályán ne tudjon meglaposodni a jármű.

Lényeg a lényeg, egy vonat az útja során nagyon sokszor szinte a teljes fékerővel lassul, tehát ha vészféket húznál, nem tapasztalnál annyira rendkívüli lassulást. Elengedi a fővezetékben található levegőt, és a vonat összes járművének légfékberendezése működésbe lép. Ezt mi mozdonyvezetők azonnal észrevesszük, és megállás után a megfelelő hangjelzést adva jelezzük a vonatkísérő személyzetnek, hogy a vonat vészfékkel állt meg, mert nekik kell ezt megkeresni, melyik kocsin és miért húzták meg, és visszaállítani utána alaphelyzetbe. Jó esetben ez megvan pár perc alatt, rutinosabb jegyvizsgálónak ennyi sem kell. Kocsitól is függ, melyiket mennyire egyszerű visszaállítani.

"De ilyenkor mi történik ha a mozdony pl egy nyílt szakaszon teljes erővel húzza a vonatot, 1nek meg befog a fékje? Nem szakad szét a vonat?"

Ha valaki vészféket húz, ilyen nem következhet be, mert a teljes vonat fékeződik.

"Én azt hittem a mozdonyvezető jelzést kap, és ő áll meg szép lassan, ezek szerint a vészfék befogja a vonatot?"

Magyarországon nincs kialakult gyakorlata az ország domborzata miatt, de egyes országokban elég fontos szerepet kap az újabb mozdonyokon, kocsikon, motorvonatokon elérhető vészfékáthidalás funkció. A működésébe nem mennék bele, a lényege az, hogy a meghúzott vészfék működésbe lépése meggátolható vele, ha pl. a vonat egy alagútban haladna. Gondolj bele, kigyullad a vonat, de valaki ijedtében vészféket húz, ott hal meg mindenki. De ha van működő vészfékáthidalás, akkor majd olyan helyen áll meg a vonat, ahol alkalmas (alagút, híd stb. után). Itthon is van olyan jármű, ami tudja (pl. FLIRT, Desiro), itt a már vészfékkel megkezdett fékezés oldható fel a járművezető által, ha nem alkalmas a pálya a megállásra. Az Utasítás itthon is taglalja, mikor szabad a vészfékáthidalást működtetni, illetve mikor nem (pl. közvetlenül elindulás után húz valaki vészféket). Egy átlagos mozdonyvontatású kocsin viszont itthon nincs vészfékáthidalás, ott ha valaki meghúzza, az egészen biztosan meg fog állni, de nem kell a fékhatást illetően különlegesre gondolni, viszonylag átlagos, erős lassulással, de durván fog megállni, mert elmarad a megállás előtti oldás. Azért sem különleges ez, mert az út során előfordul, hogy a biztosítóberendezés hibája miatt itt-ott a vonatbefolyásoló is kényszerfékezést kezdeményez, és akkor is pont így áll meg a vonat, a mozdonyvezető szándékának ellenére (a hiba miatt).

Nem. A vészfék visszaállítása a vezető jegyvizsgáló feladata, és neki van ebben nagyobb jártassága. Már csak azért sem lenne célszerű a mozdonyt elhagynunk, mert általában úgy érdemes megkeresni, melyik kocsiban húztak vészféket, hogy a fékezőszeleppel töltjük a vonatot, azaz próbáljuk újra feltölteni a fővezetéket, de a meghúzott vészfék miatt valamelyik kocsi vészfékszelepe ezt a levegőt folyamatosan engedi el a szabadba. A vezető jegyvizsgáló viszont nagyjából a hang alapján tudja a legkönnyebben megtalálni, melyik kocsiban kell visszaállítani, hiszen abban a kocsiban intenzív levegőfúvás tapasztalható, mivel a mozdonyról épp töltjük. De amikor megtalálta, bizonyos kocsik vészfékszelepeit könnyebb úgy visszaállítani, hogy nem ordít a fülükbe az intenzíven távozó levegő, így kérésre (telefonon) ilyenkor szüneteltetjük a fővezeték töltését, ehhez pedig a mozdonyon kell lennünk, hogy a fékezőszelepet kezeljük a kérésnek megfelelően. Ha visszaállította, akkor pedig újra feltöltjük a vonatot, és mehetünk.

A valóságban ez általában úgy szokott kinézni, hogy "A vonatot vészfékkel állították meg." hangjelzés leadása (hosszú rövid hosszú, hosszú rövid hosszú) az első lépés, ez a leggyorsabb mód a vonatkísérő személyzettel közölni, hogy teendőjük van, a vonat vészfékkel állt meg. Általában erre a jelzésre már el is kezdik keresni, mi történt. Aztán megnézem a rendszerben a számát (céges okostelefon vagy MFB), és felhívom, hogy ő mit tapasztal, megtalálta-e, és amikor mondja, hogy megvan, nem töltöm tovább a fővezetéket, hogy ne ordítson a levegő ott neki a helyszínen, aztán visszaállítja, nyugtázom neki, hogy igen, én is úgy látom, hogy most már sikeresen töltődik a vonat, elköszönünk, és megyünk is tovább.

Ha esetleg nem boldogulna, mint műszaki ember végülis segíthetünk, ha megkér, de alapvetően mozdonyvezetőként nincs is sok gyakorlatunk ebben, hogy az egyes kocsikon hogyan kell ezt visszaállítani, bár nagyjából ugyanaz a párféle módszer az összes. A legegyszerűbbek az olyan korszerűsített vagy új kocsik, ahol a visszaállításhoz csak egy négyszögkulccsal kezelhető záron kell fordítani egyet, és általában az ilyen kocsikon még egy lámpa is jelzi a kapcsolószekrényben (a kocsi egyik végén az előtérben található szekrényben), hogy ebben a kocsiban húztak vészféket. Az újabb motorvonatok is mind ilyenek, éppen ezért nem célszerű elindulni saját magam megoldani, mert ez a vjv feladata, és a továbbindulás is úgy a leggyorsabb, ha maradok a helyemen, és a sikeres visszaállítás rögtön mehetünk tovább.

Nem sűrű, hogy vészféket húznak egyébként, de általában 1-2 perc alatt megoldja a vezető jegyvizsgáló, ha hamar megtalálja az adott kocsit. Értelemszerűen egy 3 kocsis vonaton sokkal könnyebb megkeresni a gondot, mint egy 12 kocsis vonaton, de a fővezeték szakaszos töltésével fül alapján hamar meg szokták találni, csak idő végigmenni a vonaton.

Olyan is van régi kocsiknál, hogy a vészfékváltó magától rázódik le, és úgy lép működésbe, hogy senki nem piszkálta. Visszaállítják, megyünk tovább.

Persze amit írok, hogy gyorsan megoldjuk, és megyünk tovább, arra az esetre vonatkozik, ha indokolatlanul húztak vészféket. Amikor a vezető jegyvizsgáló a helyszínre ér, ő tudja megállapítani, hogy mit tapasztal (az elkövetők mondjuk már leszálltak), és hogy mehetünk-e tovább. Ha valami baj van, akkor nyilván nem megyünk tovább (pl. baleset, utasrosszullét, tűz stb.).

Ha valaki rosszul lesz, nem tanácsos vészféket húzni, de sose tudhatjuk, ki mit lát jónak egy ilyen szituációban. Ha véletlenül tényleg emiatt húzna valaki vészféket, akkor továbbmegyünk a következő állomásig, ahová a vezető jegyvizsgáló megrendeli a mentőt már út közben, és szükség szerint addig is elsősegélyben részesítik. Mindenképp állomásra célszerű mentőt hívni, mert még ha van is út véletlenül a vasúti pálya mellett, elég nehezen járható terep vezet sokszor a közút és a vasút között (pl. mély, vízzel teli árkok, erdős területek), és beazonosítani is sokkal könnyebb, ha adott állomásra van szükség mentőre. Az már csak mellékes, hogy a forgalmat sem akadályozza így a várakozó vonat.

Van olyan, amikor szükséges lenne, hogy egy hozzáértő egészségügyi dolgozó segítsen, ilyenkor vagy végigmegy a vonaton valamelyik jegyvizsgáló, és élőszóban kér segítséget, vagy esetleg a hangosítást is lehet használni, de itt tudni kell, ahány szerelvény, annyiféle. Van vagy tizenötféle mozdonyunk meg vagy negyvenféle kocsink, tehát nem egységes, hogy melyik mit tud, valamelyiken kb. semmi nincs. Egy hagyományos IC szerelvényen pl. a hangosítás a kocsiból van megoldva, ott a jegyvizsgálók hordozható mikrofonja dugható be bármelyik kocsi előterében lévő csatlakozójába, és az összes kocsiban szól, amit bemond, a mozdonyról nincs lehetőség erre. Bár már van olyan mozdonyunk, ami tudná (csak lehet épp olyan kocsikat húzunk, ami nem tudja), de legmegbízhatóbban az újabb motorvonatok hangosítása működik (pl. FLIRT). A nagy számok törvénye alapján legtöbbször tényleg van egészségügyi dolgozó a vonaton, volt példa már rá (nem velem), hogy nagy segítség volt.