Milyen gyakran szoktatok rádudálni a másikra?

Én is inkább a baleset elkerülésére szoktam koncentrálni és nem a dudálásra (mivel nem a kormány közepén van a dudám eleve nem is esik kézre, tehát kiesek a figyelemből ha dudálok).

Az egyetlen helyzet amikor előfordult, hogy dudálok (eddig kb 2x fordult elő), mikor előttem állnak a lámpánál, ami zöldre vált, látom, hogy matatnak a kocsiban és nem nézik a lámpát, akkor szoktam rányomni egy kicsit a dudára és ennyi.

Illetve amikor tényleg, szó szerint életveszélyes helyzet után vagyunk, akkor rá szoktam dudálni utólag az ilyen barmokra.

A dudát akkor használom, ha beláthatatlan helyre hajtok,vagy onnan hajtok ki. (Erre való.) Ezen kívül ha valakitől elindulok autóval, akkor elköszönésképp két rövidet nyomok.

A rádudálást nem szeretem, sem okozni, sem elszenvedni. Rendkívül veszélyes a forgalomban résztvevőket ijesztgetni.

Bicikliző gyerekeket nem rémisztgetni kell, hanem óvatosan kikerülni. Amikor ilyent látok, vagyis hallok, kinyílik a bicska a zsebemben.

Szinte soha, pedig nagyon sokat vezetek. Észrevettem például haverjaimon, ismerősökön, akikkel szoktam utazni, hogy dudálnak ha kell, ha nem, például sokszor olyanért, ha valaki bevág eléjük hirtelen a sávba. Ahelyett, hogy arra törekednének, hogy ne menjenek neki vagy ilyesmi, inkább állnak a dudán, még a gázról sem veszik le a lábukat.

Én inkább fénykürtöt alkalmazok, például ha a szembesávban előző már nagyon közel van, akkor villantok, hogy csináljon már valamit. Vagy a múltkor sötétben akartam előzni egy autót, szerintem már aludt elfele a sofőr, rámhúzta a kormányt, de elég volt 2 fénykürt is, nem kellett duda.

Idegből nagyon ritkán, a múltkor egy papi hajtott ki elém, akkor speciel a lábammal tövig nyomtam a féket és az ujjaimmal a dudát. (két oldalt van a duda a kormányon)

Alapvetően én is a baleset elkerülésére koncentrálok, de van amikor jól jön ha eszedbe jut, pl rádhúzzák a kormányt, akkor életet menthet (vagy el is vehet ha a hülye megijed)

A zöld lámpánál van, hogy rádudálok valakire, de csak egy pöccintést az oldalsó karral, inkább csak jelzés értékű. Ugyanezt teszem akkor is sokszor ha elengedek valakit, mivel a villantást és a kézjeleket nem mindig veszik észre, és ha már megálltam, akkor menjen.

Gyalogosnál külön vicces, gyakran bámészkodnak körbe és elfelejtik, hogy én rájuk várok.

Csak ha okot ad rá valaki. Sajnos gyakran.

Minden nap akad két-három autós, aki azt hiszi, hogy a tükör csak dísz, az irányjelző felesleges, az a sok fehér csík az aszfalton nem jelent semmit, a mellete haladó (én) meg majd elpárolog mire ő be méltóztatik fejezni a sávváltást.

De ez csak egy példa volt, nem mindegyik szituáció ilyen, csak próbáltam illusztrálni a nagy számban szabadon kószáló fogalmatlan bamba marhát, aki azt sem tudja mit csinál, és hogy vannak még más emberek is körülötte.