Mi a teendő, ha egy vad kiugrik az autó elé?

Lassabban kell közlekedni ha van tábla, hogy szarvas lehet.

Illetve kreszből is tanítják, hogy ne rángasd a kormányt! Bár ez mind a sofőr higgadtságán múlik.

Illetve mindig légy bekötve!

Nálam egyszer pont a kanyarban ugrott ki elém egy szarvas.

100-al mehettem, 90-es táblánál. Volt utasom hátul, s mellettem is. Hátsó ülésen nem volt bekötve az utas, épp aludt elterülve mert hajnal 5 lehetett, épp utazásban voltunk.

Láttam már bal oldalról, hogy érkezik, így már elkezdtem fékezni és két kézzel fogtam szabályosan a kormányt. Telibe elütöttem. Szemből nem jött szerencsére senki, de eszem ágában sem volt se jobbra se balra rántani a kormányt.

Kreszen úgy tanították, hogy legyen az kutya, macska, vagy bármilyen állat, ha jön ne rángasd mert életveszélyes is lehet. Szóval ha féktávolságon belül vagy üsd el! (Embernél ez érdekes feltételezés, ott nyilván nem akarod elütni).

Valójában pár tized másodperc gondolkodási időd van mindenre.

Én ahogy elütöttem, szarvas repült, közben természetesen nyomtam a féket. Autó szépen leállt, orra totál kárra törve, de minket akik be voltak kötve megfogott az öv, aki hátul feküdt meg az ülés lábához esett. Ha ült volna akkor tuti kirepül. Így megúszta. Szerencsére mi is.

Talán ésszel kellene fékezni, mint sem gyorsítani, mert ha megcsúszik az autó és egy nem túl tapasztalt sofőr vezeti, lecsúszik az útról és akkor meg van a baj.

Rángatni a kormányt semmiképp, egy ekkora tempónál.

Nálam is volt már, hogy 110-120-as tempónál sötétben átment egy szarvas előttem, még messze volt, lefékeztem 80-ra, mire oda értem még jött vagy 3 kisebb, nem igen akartam fékezni, a harmadikat ki kellett kerülnöm, áttértem a másik sávba, nem jött kocsi. Hogy miért így csináltam nem tudom, akkor hirtelen ezt láttam jó ötletnek, ha jönnek szembe, valószínű jobban lassítok és nem megyek a szembejövő sávba.

Sajnálom azokat, akik egy ilyen miatt meghalnak.

Satufék, és esetleg ha van rá lehetőség, akkor enyhe kikerülő manőver, hogy ne telibe trafáld.

A gyorsítás és a kormányrángatás hülyeség.

Én már jártam úgy a Mátrában éjszaka, hogy 50 körül mentem kanyargós úton, aztán a bozótból vagy 10 m-rel előttem megjelent egy őz. Szerencsére, megijedt a fényszórótól, és megállt az útpadkán, mert ha ugrik, esélyem sincs megállni, legfeljebb lassítással csökkentem a becsapódás erejét. (Aránylag jó a reflexem.)

A gyorsítás hülyeség, a szarvas agancsa még nagyobb erővel csapódik be a szélvédőn. A szarvas nem fából van, hanem hajlékony, és hiába ütöd el nagy sebességgel a lábait/testét, a feje visszahajlik feléd a motorháztető felett. Nagyobb sebességnél még jobban.

Én is csak annyit szoktam tenni, hogy még a 3-as úton is csak 80-nal megyek sötétben. (Előzgetnek is néha 120-szal azok, akik még nem hallottak róla, hogy feltalálták a szarvasokat.) De én már 3 szarvast láttam az út mellett elütve meg egy nagy vaddisznót (az őzeket nyilván elvitték előbb), úgyhogy inkább lassabb haladással próbálok több időt adni magamnak a fékezésre.

Azt igazából nem nagyon lehet tanulni, hogy vad esetén mit kell tenni. Átgondolni lehet előre, de hogy valójában ezt mennyire fogod tudni megvalósítani, az majd élesben dől el.

Nekem eddig még fékezéssel és enyhe irányváltással mindig sikerült elkerülni a vadakat, de váratlanul, kanyarban, szemből előző autó esetén már volt olyan, hogy bizony a padkára sodródtam a túl hirtelen irányváltástól, és ha élesebb a kanyar, akkor irány az árok. Úgyhogy a sikeres manővernek ezer összetevője van.