Mièrt nem tud, nem mert vezetni egy vidèki pesten?

A fővárosi sofőrök másképpen vezetnek mint a vidékiek. A vidéki sofőrök jelentős része nem úgy sorol be, hogy 1-2-3 közben megy az irányjelző, és ha talál a két autó között egy helyet már teszi is be magát.

Általában megtorpannak és várják, hogy az összes jármű elmegy majd ezután kezdi meg a besorolást. Kereszteződésekben balra kanyarodásnál nem nyomulnak, ha kell 10-15 percig egyhelyben áll a vonal előtt és várja amíg az összes jármű elfogy.

Fővárosi sofőr nem vár ennyit. Balról nem jön semmi bemegy a terelővonalig (lezárja a sávot), jobbra figyel, valaki beengedi, megköszöni, int neki és megy tovább. 1-2 perc.

#13: Ezek pont nem olyanok. Villamos 4 vidéki városban is van, néhol körforgalmon is átmegy, buszsáv még több helyen van. Debrecenben pl. van egyirányú forgalommal szemben kijelölt buszsáv is (ilyen tudtommal nincs Pesten).

Igazából, aki egy nagyobb vidéki megyeszékhelyen elboldogul, annak Pest sem okozhatna gondot. Inkább az van, hogy alaptalanul túl van misztifikálva a pesti közlekedés. Aki meg csak faluban, meg kisvárosban vezetett, az egy nagyobb vidéki városban is meg lenne lőve.

"Pest még mindig egész jó közlekedés szempontjából"

valóban. olyannyira jó, hogy újpestről az m1-es autópályára másfél óra volt áthaladni a városon. ez tényleg "egészen jó"... hisz nem 3 óra volt...

A 11-esnek is igaza van abban, hogy a pestiek rá vannak szokva (kényszerülve) a rámenősségre, néha a pofátlanságra is, ha nem akarnak éjszakára ott maradni egy adott kereszteződésben.

Én egy közepes városban lakom, Pesten biztos nyuszinak számítanék, de azért csúcsforgalomban itt is megvan az, hogy időnként menni kell, amint egy kis lyuk van az autók sorában, aztán legfeljebb intek egy bocsit a másiknak, ha le kellett vennie a gázról a lábát miattam. De amikor épp nincs nagy forgalom, és csak pár autó jön, akkor megvárom, hogy elmenjenek, ne kelljen levenni a lábukat, és a többség is így cselekszik.

Na de falun dolgozom, a céges kocsit felváltva vezetjük a kollégákkal. És néha szörnyülködnek a vezetési stílusomon, hogy kimentem a védett útra, mert szerintük meg kellett volna várnom azt, akinek még így se kellett levenni a gázról a lábát, csak odafigyelni, hogy hátha. Na, az ilyenek biztos nem tudnának keresztülmenni egy nap alatt Pesten.

'Debrecenben pl. van egyirányú forgalommal szemben kijelölt buszsáv is (ilyen tudtommal nincs Pesten).'

Van ilyen Budapesten is.

Én meg Tudok vezetni Pesten is És NEM_szeretek ott vezetni. Bárhol máshol a belvárosi forgalommal sincs bajom, de Pesten sűrűbb a minden értelemben vett információforrás. Külön-külön is veszélyfaktor ha vagy csak a forgalom nagyobb egy megszokott helyen, vagy ha csak besorolástáblák vannak sűrűbben és ott megszokott méretű forgalom haladna. Hát pont Bp-n legtöbbször mindkettő van egyszerre, ha más várossal hasonlítom össze. Nem tudja egy nem minden héten Pestre vezető sofőr, hogy melyikre figyeljen jobban (pontosabban melyikre előbb és/vagy gyakran mint a másik dologra, mert egyáltalán figyelni mindkettőre kell), arra, hogy hogyan viszonyul egymáshoz az úticélja és a szabályos besorolás+kanyarodási_irány, vagy arra, hogy mennyi autó között mikor/hogyan tud sávot váltani.

Amikor utoljára Pesten vezettem, voltam éppen a Nagykörúton is, mert ahhoz közeli volt a végső pesti úticél. Ahol ténylegesen is le kellett térnem a körútról jobbra, az pont egy veszélyes kereszteződés, a bringsáv és a zebra közül hiába volt mindkettő a körúttal párhuzamos, de egymástól e 2 átkelőhely méterekkel eltolva volt. Szabályosan és biztonságosan úgy kereszteztem mindkettőt, hogy 2x megálltam (meg is kellett, mert volt bringás is, majd amikor őutána átmehettem, akkor gyalogos is jött). Nem az a baj, hogy 2x is meg kellett állni majdnem ugyanott. Az a gáz, hogy aki ugynott figyelmetlenül vezet, az simán meg tudja azt csinálni, hogy amikor az egyiken tényleg át lehet menni, akkor menne át mindkettőn is. Erre a helyre mondta a nálam sokkal kevésbé vezetőrutinos párom (éppen mellettem ült ott is), hogy egyrészt ismételte az előző mondatomat, másrészt, hogy ha nem úgy csináltam volna, ahogy tettem, akkor még mindig a körúton állhatnánk. (úgy álltam meg a beljebb lévő zebra és a bicajsáv között, hogy amikor át lehetett menni a bicajsávon, át is mentem annak ellenére, hogy már látszott, hogy újra megállok a zebránál ‒ aki nem figyelmetlenül hajt át mindkettőn egyszerre, hanem ellenkezőleg „hibázik”, hogy addig vár, amíg nem egyszerre szabad mind2 átkelőhely, hát akkor estig a körúton marad és be is áll mögötte az út)