Miért melegszik a dízelmotor sokkal lassabban, mint a benzines?
Alapjáraton, és mozgás közben is.
Benzin fűtőérték: 44,4 MJ/kg
Fajsúly: 0,7kg/L
1L -> 31,1 MJ/L
Gázolaj fűtőérték: 43,4 MJ/kg
Fajsúly: 0,85
1L -> 36,9 MJ/L
1,4 benzinmotor kb. 5km alatt üzemmeleg, 1,5 dízel 10-15km. Hibátlan a termosztát mindegyiknél. Ugyanúgy 5-6 liter üzemanyag ég el a motorokban 100km-en. A dízel égéshője még magasabb is, tehát gyorsabban kéne melegednie. Még ha 5L dízellel és 6 liter benzinnel számolok, úgy sem kéne különbségnek lennie.
6 x 31,1 = 186,6 MJ
5 x 36,9 = 184,5 MJ
#1 Semmi köze hozzá. A dízelek hatásfoka valóban jobb, ebben igazad van, de a különbség közel sem akkora, hogy a hétköznapi életben a melegedésből észre lehessen venni.
Azért melegedik lassabban, mert egy dízelmotorban sokkal nagyobb mechanikai erőhatások lépnek fel. Ha egy benzinmotor alkatrészei olyan terhelést kapnának, mint amit egy dízelmotor produkál, az első körbefordulásnál görbülne a hajtókar, törne a főtengely, stb. Tehát hogy bírja ki a dízelmotor: sokkal vaskosabbak, izmosabbak az alkatrészeik, magyarán több anyag van egy dízelmotorban. A több anyagnak több hőenergiára van szüksége azonos hőmérséklet növekedéshez, ezért több idő szükséges.
#3 általában valóban nehezebb is egy dízelblokk egy hasonló benzinesnél. Ebben igazad van. De nem többszörös a szorzó.
"1,4 benzinmotor kb. 5km alatt üzemmeleg, 1,5 dízel 10-15km"
Ha pl egy benzines blokk legyen 1 mázsa a könnyebb számolás kedvéért! A hasonó löketű dízel nem lesz 3 mázsás.
"1,4 benzinmotor kb. 5km alatt üzemmeleg, 1,5 dízel 10-15km"
Mondjuk üzemmelegnek közel sem mondanám, inkább csak annyira meleg hogy már tud üzemelni a fűtés.
Amúgy ez motorfüggő is, nekem 13 éves dízelem van és 2-3 városi kilométer után már nyomja a meleg levegőt télen is. Ahány gyártó ahány motortípus annyiféleképpen melegszenek, sok mindentől függ. Az újabb, jellemzően már nem vasblokkos motorok hamarabb melegszenek.
Plusz oké hogy papíralapon meg vannak az üzemanyagok fűtőértékei, csak ugye ezt nem szabad levegőn égetjük el hanem belsőégésű motorban használjuk fel első sorban mozgási energiává alakításra. Nem egyforma mennyiséget fecskendeznek be, nem mindegyiken van turbó(=több oxigén az égéshez) és sok más paraméter.
A 3-asnál a pont!
Fiat 1.4 FIRE benzin: 90kg,
1.3 Mjet: 130kg
1.6 Mjet: 165kg
Nem gondoltam volna, hogy ekkora különbség van tömegben dízel, benzin között! Amúgy tényleg mindenki általánosan ezzel a hatásfok dumával jön, hogy azért melegszik lassan.
#4 "A hasonó löketű dízel nem lesz 3 mázsás."
Valóban, de nem is kell annyinak lennie, mert az összefüggés nem lineáris.
Az sem mellékes, hogy azért benzin és dízel között nem háromszoros a különbség. Max másfélszeres.
Nagyobb, nehezebb motorblokk, ami azonnal elvezeti a hőt, illetve sokkal nagyobb hűtőrendszer általában.
A dízelek eléggé repedősek, na meg ha van turbó is, kell a hűtés rendesen, zárt termosztátnál is.
Astra dízel isuzu motorjánál volt az a hiba rendszeresen, hogy nem passzolt a helyére a termosztát, nagyon kis rés maradt.
Ezáltal kb az életben nem melegedett fel télen, a hőfokmérő meg se mozdult.
Nyáron meg szép lassan felkúszik a francba a hőmérő, és ezt tartja is.
Viszont ha jön egy kis hűtés, azonnal visszahűl.
Nekem nem is megy a régi dízel astrámon a hűtőventilátor, még Budapesten a dugóban se fő meg nyáron 40 fokban sem, elég neki egy kis menetszél.
"Miért melegszik a dízelmotor sokkal lassabban, mint a benzines?"
Egy lehetséges ok:
A dízel sokkal több levegőt használ azonos mennyiségű üzemanyag égetéséhez. Ha a kipufogógáz hőmérséklete nem alacsonyabb, akkor több hő távozik el a kipufogón át.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!