Semmit nem fejlődött az autóipar a 90-es évek óta?

Azért a "semmivel sem fogyaszt többet" erősen túlzás. Itt van néhány adat hogy hol látszik a technikai fejlesztés:

W124 E200D: 75 ló, 126Nm, 18.5s 0-100, vegyes fogyasztás 6.7l

W213 E200D: 150 ló, 360Nm, 8.7s 0-100, vegyes fogyasztás 4.6l

A fejlesztés meg ott is látszik, hogy a 124-esben egy kazettás rádió volt a csúcselektronika, a maiakban meg szinte a minden is van.

A "soha nem romlik el" meg inkább 10-15 éve volt igaz, manapság ritka ép darabot találni.

Beragadt a téma rendesen.

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozlekedes__autok-motorok__11..

1. Hát hogyne, azt a tényt még csak véletlenül se firtassuk, hogy a W124-ben szívódízelből 3.0 sor6 kellett 110 kőkemény lóerőhöz, de még turbóval is alig 140-et produkált, manapság ezt egy 1.6 turbódízel is megeszi. Ez nyilván nem technológiai fejlődés.

2. Ha szerinted egy régi adagolós 3.0 sor6 annyit eszik, mint egy modern 1.6 CR, akkor te valahol rohadtul eltévedtél, vagy valami full más dimenzióban élsz.

A helyzet az, hogy az autóipar ezelőtt 50 évvel is tudott már olyan motorokat gyártani egészen megfizethető áron (azaz akár hétköznapi autóba is), ami egyszerűen értelmetlenül erős az utakra. Persze lehet itt menőzni 700 lóerős Porschékkal és hasonló, de ez csak faszméregetés. A valóság az, hogy 300 lóerő az abszolút maximum, ami közútra még elfogadható, ez a határ pedig már régóta megvan. Szóval innentől hova lehet fejlődni? Erősödni nem kell, bőven elég erős már a motor. Legyen megbízhatóbb? Mégis hogyan, hiszen most mondtad, hogy 35 éves W124 is már milyen megbízható volt, hova legyen annál megbízhatóbb?

Egyetlen irány létezik, ahová még fejlődni lehetett: méret és fogyasztás, szerencsére a kettő részben együtt jár. Csökkentsd a motor méretét és csökken a fogyasztás is, mindezt természetesen teljesítményvesztés nélkül. ITT van az a sok évnyi fejlesztés, annyira kerested, hát tessék.