Mi volt a legundorítóbb okádék bontószökevény, amit valaha vezettél? :D

Egy Merci coupe-t vittem szívességből lakatoshoz. Az az elég ocsmány volt.

Sirok, hatalmas sztorik!

1984-es Fiat Ritmo. Wartburg 1.3, Peugeot 106. A rozsda szétette őket. A legdurvább a 601-es Trabant volt. Jobb hátsó lengőkar kerékkel mindennel együtt kerítésdróttal volt feldrótozva.

Céges Opel Astra. "Tartalék" autó (azaz arra volt ha valami nagyon elromlik azért tudjunk mozogni). Voltak "névre" kiosztott autók is, az enyém éppen 120 000-es nagy szervízen. De ez már így senkié nem volt valami korábbi főnöké volt aztán amikor 200 000 km lett benne átment tartalék autónak. Innen kezdve volt vele minden szállítva, meg nem igazán kímélte senki. Majd jött a főnök, hogy a szerinte eégszen jó állapotú a tartalék autó, úgyhogy másnap reggel induljak el Párizsba vigyek ki pár cuccot az egyik ottani partner cégnek, szakértsek meg valami, meg vissza felé még vigyek el pár cuccot Bern-be (érted Párizs - Budapest között Bern pont útba esik). ajd jöjjek haza. Na mondom szerintem a tartalék "autó" ezt az utat nem fogja kibírni. Másnap reggel egyik kollégával elindultunk Bp XIII. kerületből Párizsba. Már majdnem eljutottunk A Budaörsi-Dajka Gábor sarokig amikor az autó elkezdett reménytelenül rángatni. Éppen elvergődtünk a Dajka Gábor utcába és ott sikerült félre állni. Kicsit körbe néztünk és láttunk egy marék csapágygolyót meg néhány autóalkatrészt szétszórodva. Később kiderült ez a jobb első kerék néhány alkatrésze volt (gömbcsukló és kerékagy csapágy). Közölte a főnök nincs baj, küld trailert és nem messze van valami szervíz ott megorvosolják, és menjünk tovább. Így eljutottunk Budaörsig. (a cél továbbra is Párizs). A szerelőnél megtákolták az autót. Induljunk tovább. Mondtam a kollégának, hogy Bicskéig menjünk a régi 1-esen mert ha valami van az autóval nem a pályán fogunk lerohadni. Ez volt az a pont, hogy fogadást kötöttem a kollégával, hogy Biatorbágyig vagy Bicskéig fogunk-e eljutni. Egyikünk sem nyert, mert a Budaörs-Budakeszi lámpáig jutottunk, és amikro ott a lámpa zöldre váltott probáltam indulni és megint csattogás, rángatás és valami felejthetetlen brutális szag jött ki az autóból. Félre álltunk. Kiszálltunk, megnézni mi van az autóval. Ahogy kinyítottuik a gépház tetőt nem csak gőz, hanem fekete füst is felszállt az autóból, és úgy látszott, hogy néhány elektromos kábelen ég valami /nem maga a kábel égett, hanem a ráfolyt mindenféle trutyi, meg kosz/. Szerencsére nem égett ki teljesen az autó. "Csak" az akksi és néhány elektromos kábel gyulladt ki a motortérben. Meg úgy akkor ott már egy rakás egyéb cucc is éget. Ekkor úgy döntöttünk, hogy az útra bekészített ásványvizet és kólát ráöntjük, hogy ne égjen ki teljesen. Megint hívtuk a főnököt, hogy hát az autó konkrétan ég, és nem jutottunk túl Budaörsön. És Párizs innen még pokoli messze van. És mi lenne ha adna valamir endes autót. Az ötlete volt, hogy vigyük vissza a Budaörsi szervízbe és ott majd reggelre(!) rendbe teszik és folytassuk az utat. Na ez volt az a pont, amikor megfogalmazodott bennünk, hogy lelocsoljuk az egész ócskavasat benzinnel és ott gyújtjuk fel az útszélén. Aztán valahoy a főnök túl adott ezen a romhalmazon.