Miért akar sok nő férfi lenni?

"Értem, hogy mire gondolsz, de igaza van az első válaszolónak, hogy a nő nem külön állatfaj, hanem csak egy másik ember."

Itt most nagyon alacsonyan repkednek a jelzők. Én ezt sem állítottam hogy a nő egy másik állatfaj lenne.

"A nőnek pont nem ilyesmiben kellene különbözni a férfiaktól, mert pl. nekem nőként ugyanolyan undorító a bunkó, prosztó paraszt pasi is, mint ugyanez nőben, az csak a te véleményed, hogy ez egy pasinál belefér, nőnél meg nem..."

Jó ebben igazad van, természeseten egy férfi se viselkedjen így, de én csak arra akartam utalni ezzel a példával hogy úgy látom manapság divat a nőknél ezt a szintet is megütni sőt menő dolog. Függetlenül attól hogy jobb helyeken nyilván egy férfitől is sok ez.

"Még ha azt hoztad volna fel, hogy sok nő vágyik/kényszerül családfő, családfenntartó stb. szerepbe, akkor lenne mit fejtegetni, de így szerintem az alapfeltevésed is hibás (+ elfogult vagy a férfiakkal szemben)."

Nem értek vele egyet mert nem vagyok elfogult a férfiakkal szemben sem hiszen rengeteg dolgot tudnék neked mondani neked ami nem tetszik a férfiak viselkedésében de itt most éppen a nőket hoztam fel hogy mi az amit észrevettem ennyi év távlatából. És mi az hogy "azt hoztam volna fel"? Vagy miért csak a családfenntartó nők kapcsán realizálhatom a véleményem vagy az észrevételeim? Miért akarod abba a mederbe terelni? Nem, én nem csak kiváltképp családfenntartó vagy gyermeket nevelő, gondozó eltartó nőkről beszéltem hanem olyanokról akikre ez nem igaz. Ismét nem kell vele egyet érteni, de ettől még nem jogos leredukálnod hogy miért csakis azon csoport kapcsán kérdeztem ha egyszer szerintem nem csak azokra jellemző, sőt inkább fiatalokra akiknek gyereke sincsen. Még egy családfenntartó nőre szerintem sokkal kevésbé igazak ezek a "vádak"

"Jézus, te segítséggel vagy ilyen nehéz felfogású vagy csak fáradt vagy? xD A sunnyogás, az érzelmi zsarolás és a bűntudatkeltés meg JELLEMTELEN.

TUDOM, HOGY A te áhított, igazi nőd SUNNYOSÁGT ÉS A BŰNTUDATKELTÉST CSINÁLJA."

Nem tudom, ha a személyeskedésen kívül mással nem tudsz villogni akkor rád bízom, válassz magadnak bármit tetszésed szerint ami megnyugvást adhat a lelki ismeretednek hogy csak arról van szó és véletlenül sem arról hogy nekem bármi bajom lenne a nyílt kommunikációval. Ezt mondtam az előbb is.

Értettem hogy mit írtál, csak te nem vagy hajlandó elfogadni az én vélemény koncepciómat és személyeskedéssel tűzdelve leírod újra a sajátod hogy "Dehát értsem már meg hogy én (mámint én én) erre gondoltam hiszem te most írtad le" :DD Ezt csinálod:) ha ezt nem tudod befejezni és leszállni a magas lóról akkor tényleg nincsen értelme beszélgetni semmiről.

"Nem személyeskedek, csak uram bocsá', hangot adtam neki, hogy nagyon fárasztó bármit megvitatni veled, mert következetesen mást magyarázol bele a leírtakba, mint amit a másik mondani akar neked. Aztán meg hosszan értetlenkedsz, megint félremagyarázol, mindent a lelkedre veszel, és újraindítod a magnószalagot, hogy na, de neked ne adjanak a szádba semmit, és hogy neked lehet véleményed. SENKI SE MONDTA, HOGY NEM LEHET. De nem elengedhetetlen mindenre ezt válaszolni. Nem elrugaszkodott feltételezés, hogy bajod van a nyílt kommunikációval, hogyha amiatt ájuldozol, hogy MICSODA NŐ, aki szégyenérzettel és bűntudattal ver, ha rosszat mondasz.

Amit mondtál, annak ez az értelme. Ha nem ez az, amit gondolsz vagy mondani akarsz, akkor azt mondd! Fogalmazz érthetően.

Ha azt mondod, hogy süt a nap, az nem fogja azt jelenteni, hogy esik az eső csak azért, mert arra gondoltál.

Vagy a szövegértéseddel van a baj, vagy a fogalmazó készségeddel. Mi abból tudunk dolgozni, amit leírsz, nem abból, amit magadban gondolsz."

Így van a lényeg hogy én nem értem, gondoltam:) Pedig teljesen egyszerűen kerek perec megmondtam hogy semmi bajom nincsen a nyílt kommunikációval, te nem voltál képes megérteni, pedig magyarul írtam.

Én lehet hogy újra indítom a magnó szalagot, de hát ennyi kellett hozzá hogy egyáltalán hajlandó legyél az érvelésedet felülvizsgálni és megmagyarázni hogy miért akarod a számba adni hogy nekem a nyílt kommunikációval van bajom akkor megérte mert megtetted. De továbbra is újfent tévedés azt gondolnod hogy én attól ájuldozom ha egy nő szégyenérzettel és bűntudattal ver. Ez egy kisarkított példa volt arra vonatkozóan hogy sokkal többmindent ér el nálam azzal ha nőiesen viselkedik nem próbál megalázni és bűntudatot kelteni bennem és pont akkor érzem azt hogy "lehet ezt msáképp kellett volna" Mert az előbbi dolgok (és most a férfiakról beszélek) szerintem a férfiak találmánya volt a nőkkel szemben, de elkezdték a nők is átvenni tőlük és alkalmazni, és ez nálam mondjuk pont nem működik mert egyáltalán nem nőies utánozni a férfiak manipulációját.

"Most megint minek kell ennyit érzékenykedni? O-O Az ember egy állatfaj, ez nem sértés, hanem tény. A vita tárgyát elméletileg, metaforikusan maximum az képezte, hogy a férfi ugyanaz-a fajta állat-e mint a nő, vagy egy másik.

Neked üldözési mániád van. Ha kihúznád a fejed a fene nagy önérzetedből, akkor észrevennéd, hogy te vagy itt az egyetlen, aki rémeket, összeesküvéseket lát, és hogy nem gyanúsít senki semmivel, pláne nem akarja senki legyilkolni semmidet."

Nem én érzékenykedtem bocsi..Te kezdted azzal hogy kijavítottál hogy a "nő nem egy másik állatfaj" erre reflektáltal hogy szó nem volt ilyenről, majd te mondtad hogy te ezt mint metafora halottad ki abból ahogy fogalmaztam. Ennek tükrében szerintem vicces hogy te vádolsz engem érzékenykedéssel.

"Miért annyira elrugaszkodott feltételezés, hogy ezek a nyomorult válaszolók csak azt akarják mondani neked, amit mondanak? Hátsó szándék, csapdába csalás meg mindenféle fancy magasabb rendű terv nélkül."

Nem mondtam hogy nem azt akarod mondani, amit mondani akarsz.:D Ezzel nem tudok mit kezdeni. Nyugodtan mond amit mondani akarsz, én is azt teszem. Szerintem ebben egyet tudunk érteni ha másban nem is :D

"15-össel egyetértek, nem tudom, hogy az "állatfaj" kifejezésbe miért kötöttél bele, mikor tényleg te húzol ilyen éles határvonalat a nő és férfi között, mintha nem is egy faj lennének, ugyanolyan hibákkal..."

Én abban a vonatkozásban tettem különbséget mintha nem egy faj lennénk...

Egy faj vagyunk természetesen, de ettől még sok különbség van viselkedésben férfi és nő között, aminek egy része a neveltetésből származik ez tagadhatatlan de ugyanakkor vannak olyan tulajdonságok is (a szemmel LÁTHATÓ) biológiai tulajdonságokon kívül amik nem a neveltetésből származnak. Ezzel sem kötelező egyet érteni tiszteletben tartom ha te erről teljesen másképp vélekedsz attól én még nem. De azért mert ezt gondolom még oktondi dolog azzal "vicceskedni" hogy olyan mintha nekem a nő olyan éteri lény lenne hogy nem is egy faj vagyunk vele.

" A családfő-szerepnek pedig szerintem sincs semmi köze az alpári viselkedéshez, de ilyet sehol nem is írtam, sőt, teljesen külön síkon megy a két dolog, szóval inkább szembeállítottam a kettőt. Csak azt említettem, hogy az egy érdekesebb jellembeli fejlődés a nőknél, mint az, hogy a leuraló, agresszív viselkedést is átveszik adott esetben a férfiaktól (vagyis inkább felvállalják, leginkább önvédelemből, ha nem is fizikailag), hisz miért ne tehetnék, ez sajnos az emberi faj sajátja, nem csak a férfiaké, még ha nekik jobban el is nézik."

Én sem írtam hogy bárki ezt írta volna hogy köze van hozzá, csak valaki elkezdte pedzegetni hogy :

"Még ha azt hoztad volna fel, hogy sok nő vágyik/kényszerül családfő, családfenntartó stb. szerepbe, akkor lenne mit fejtegetni, de így szerintem az alapfeltevésed is hibás (+ elfogult vagy a férfiakkal szemben)."

Tehát "nincs itt semmi látnivaló" Erre mondtam hogy az én példámban akikről beszélek erre sem lehet "fogni" a dolgot mivel nem is kifejezetten családfenntartókról beszéltem.

"Azt meg megint nem értem, hogy te miért csak akkor bánod meg az igazságtalan/bunkó viselkedésed, ha a nő nőiesen hagyja magát, (és ezért bűntudatod lesz). Ha a haverodat bántod meg, és ő mondjuk ugyanolyan csúnyán visszaszól, ahogy te szóltál hozzá, akkor onnantól már igszad van, hisz ő miért nem tűrte, vagy védekezett visszafogottan? Vagy a nőknél hogy kell ezt elképzelni?"

Nem, nem csak akkor bánom meg, de természetes hogy jobban meg tudom bánni, és jobban el tudok gondolkozni a dolgon hogyha nőként és nem egy férfiként viselkedik az illető. Felőlem vissza szólhat ugyan úgy ha indulatból teszi és nem azért mert szépen eltervezte és kigondolta hogy most majd jól visszaadja, mert az már ilyesztő és ilyet sértődött férfiak szoktak csinálni hogy bosszút álnak. Amelyik nő nőként viselkedik és van méltósága az nem csinál ilyet. A nem nőies viselkedésbe azt is ide sorolnám amikor egy nő elkezdi "nem viccből" hanem full komolyan felsorolni hogy azért mert ő nő, neki mi jár, mit érdemel meg pusztán abból levezetve hogy ő nő. (amit amúgy egy nő megkap természetesen mert úgy szokás) de durva amikor komoly arcal felsorolja halál komolyan, nekem ez nagyon visszatetsző és egyre több ilyen van. Nem pont az összeveszés és kibékülés tematikájára vonatkozóan tettem fel a kérdést.