Miért ilyen nehéz a társkeresés egy felnőtt 30 éves férfinak?

Szerintem a háztartás vezetése a férfi dolga is. Nem szabad mindent a nőre hagyni, mert akkor pont az szűnik meg egy kapcsolatban, hogy egyenlő fél együtt tesz a közös dolgokért.

A főzést meg pláne nem csinálja a nő! A kajámat nem bízom a csajokra, a végén még elhízok.

És igazad van, az ember társas lény, és mindenkinek szüksége van valakire. Nem tudsz mindent a barátoktól megkapni. De ha az embert sok ilyen éri, egy idő után bezárkózik. Anyum párján látom ezt. Nagyon sok nő csúnyán kihasználta. Most meg nagyon fél megnyílni stb. Ha az embert folyamatosan negatív dolgok érik, akkor egy idő után nem fogja merni odaadni a szívét.

A prostikkal meg tényleg nem szabad számolni. Csak példának írtam, hogy a kanosságot is le lehet vezetni párkapcsolat nélkül. Már ha az embernek van igénye rá...

A családalapítás meg egy komoly kérdést vet fel bennem: a mai lányokkal ez egyáltalán lehetséges? Azt tapasztalom hogy 3ból 1 lány nem akar már gyereket mert: drága, csak a baj van vele, stb stb stb. Ami persze még mindig jó ha az arányokat tekintjük, de akkor is nehezíti a társkeresést.

Kövezzetek meg, de én olyan ember vagyok aki eléri amit akar. Eddig ha valamit úgy igazán a fejembe vettem, és csak rajtam múlt a dolog, akkor az bizony meglett. És mivel a társszerzés nem csak rajtam múlik, így ebbe nagyon demoralizáló energiát fektetni. Ezért jutottam el ide, hogy oké, ha ennyire senki se akar engem, akkor majd megszerzem a magam boldogságát máshogy.

Uhh jól kifogtad! Szerencsére nekem egyik kapcsolatban sem volt ennyire alja. Volt persze olyan, amit nekem kellett megtanítani a lánynak (mosógép használata), meg sokszor volt hogy egyik exem azon aggódott hogy valami nincs otthon ami a recept szerint kéne, vagy hogy mennyi sót kell a kajába rakni. De ezek olyan dolgok, hogy miért is kéne neki tudni? Sose tanulta. Megtanítom és kész. Nem problémázok ilyenen.

Alapvető dolog, hogy kommunikáció és egymás kisegítése, tanítása ha a másik valamit nem tud.

A gyereknevelés meg szintúgy közös dolognak kéne lennie. Aztán igen, van hogy az apának kell többet beletenni mert pl az anya karrierre koncentrál vagy hasonlók.

A nyaralásos dolog meg: amikor exemmel nyaralni mentünk akkor bizony felesbe fizettük. Elvégre közös élmény, közös felelősségvállalás. Persze nem azt mondom hogy mindig mindent felesbe kell, elvégre mindkét félnek jól esik néha a meghívás (igen engem is hívtak már meg erra-arra).

De mind1 is hogy mit csináltam párkapcsolatban. Az a része megy. Nem könnyű az se, de valahogy oda elérni .. az különösen nehéz. És nem jöttem még rá az okára

hát nem tudom, szerintem baromi könnyű csajt szerezni még így 30nál is, mert egyrészt a fiatalabbak sokkal jobban érdeklődnek utánad mint amikor huszonéves voltál, másrészt már a milfek is rádkattintanak ( mert x => 30 ).

DE! "A Tökéletes"-t megtalálni itt már ... erre én is kezdem feladni a reményt. Én utálom a felnőtt életet, a komolyságot, megmaradtam a gyerekes szinten mert itt érzem jól magam (értsd úgy, hogy videojátékok,dank memek, a fing még mindig vicces stb...) így fun az élet, de körülöttem mindenki más felnőtt és ja :D Volt 1-2 ilyen személy, és már kezdett fény derengeni az alagút végén de csak nem jött össze a dolog sose, és már kezd elegem lenni az állandó lelki sérülésből, mert minden ilyen után a szívem egy darabját valaki elviszi, és kezdek inkább azon gondolkozni, hogy inkább maradok egyedül életem végéig, mintsem megalkudjak és olyat vállaljak be amit nem akarok.

Szóval: ha normális értékrendekkel rendelkezel, mint akárki Joe a felnőtt, akkor nem értem hol itt a gond, de ha valami különc személyiség vagy, és hasonlót akarsz magad mellé akkor ja, valóban elég kilátástalan a helyzet :D