Hogyan lehet feldolgozni a vetélést?

Ahogy telik az idő és ismét terhes leszel, majd elhalványul.

Nincs mit "feldolgozni" ezen, mármint nyilvánvalóan egy sokk, de közben meg sajnos egy természetes dolog. Elfelejteni nem fogod, néha eszedbe jut, de idővel nem lesz más, csak egy kósza emlék.

Te is nagyon jól tudod, hogy semmit nem csináltál rosszul, ez sajnos gyakori, véletlen. A következő terhességed feltehetően rendben lesz.

Nekem a második baba ment el, az nyilván más, mert vár már otthon egy gyerek, de utána a 3. hónapban már várandós lettem, egészséges terhességgel.

Ezt csak el kell fogadni, hogy sokakkal megesik, veled is megtörtént, az élet megy tovább.

én 3x vetéltem el. Mind a 3 első gyerek lett volna.

Én nem dőltem kardomba. Úgy fogtam fel, hogy oka van (kivizsgáltak oka nem volt, nem találták) annak, hogy nem maradtak velünk.

Lehet paraszt leszek, de inkább ilyenkor menjen el, mint megszüljem betegen, majd élete végéig hordjam gondozásra, pelenkázzam, stb. Elöttem ez lebegett.

1-2 hétig nyilván nehéz volt, meggyászoltam, de az élet megy tovább.

Azóta volt még 2 terhességem, mind a 2 egészséges gyerek lett.

Én még 9hetes se voltam, csak a 6.hétben és nekem is 1.terhesség volt.

Úgy gondoltam, csak akkor lesz jobb, ha lesz gyerekem, mert, ha ő megszületett volna, akkor a valóban megszülető nem lenne. Azt meg nyilván nem gondolnám az élő gyerekemről, hogy bárcsak inkább másik lenne.

Így is lett. Pár hét múlva szülök. Azt gondolom, van egy gyerekem, meg egy angyalkám, akinek rendszeresen megköszönöm, hogy átadta a helyét, hogy a tesója megszülethessen. Neki egy rövid, de nagyon fontos szerepe volt az életben és nem gondolom, hogy el kéne felejtenem. Csak a helyén kezelni.

Neked is lesz gyereked és megnyugszol, jobb lesz. Egyébként is napról napra könnyebb kicsit. Kitartást!🤞

Az első terhességem a 7. héten ment el :( Tisztában voltam vele, hogy ez egy természetes és egészséges folyamat, de mégis szomorú voltam, és a férjem is.

Én írtam egy levelet ahhoz a babához, aki nem született meg, leírtam benne minden badarságot ami eszembe jutot, hogy tudom, hogy okkal ment el, meg, hogy előkészítette a terepet az új babának, meg szóljon neki, hogy nagyon várjuk stb stb stb.

Tényleg mindent ami segített kipucolni a fejem.

Azért durva hogy valaki még ilyen kérdéseknél is pontoz.

Amúgy az angyalkázás meg amivel engem is akartak vigasztalni “szivárvány babázás” nekem is inkább negatív, de megértem hogy van akinek így könnyebb. Nekem jobb úgy tekinteni az egészre hogy ez egy biológiai folyamat ami megszakadt, nem lett volna egészséges és jobb így mindenkinek. Nekem nehezebb elengedni, ha személyiséggel ruházom fel,meg babázom.. az ismétléstől én is félek, de az ritkább már hogy valaki (ha csak nincs eü oka) kétszer is így járjon.

#7,8! Én voltam az "angyalkázós". A látszat ellenére nem vagyok vallásos. Én is azt gondolom, hogy nem lett volna egészséges, már csak azért is, mert elég "idősek" a petesejtjeim(velem együtt), erre elég nagy esély volt. Ez a racionális magyarázat. Ugyanakkor nem mond ellent annak, amit szintén gondolok, hogy valamiért eljutott idáig. Az is megtörténhetett volna, hogy egyáltalán nem jön létre terhesség, de neki volt valami szerepe, nem hiszem, hogy csak úgy céltalanul okoznának fájdalmat az anyának. (Engem például egy átjárhatóságitól mentett meg, mert pont előtte lettem terhes.) Nem gondolom, hogy belehaltam volna, egy átjárhatóságiba, de ki tudja, lehet, hogy én lettem volna az az 1 az egymillióból, akinek ott sérül az addig ép petevezetéke és nem lehet természetes úton. Ezek sose fognak kiderülni 🤷🏼‍♀️

Én természetesen nem pontoztam le senkit. Mindenkivel együtt érzek és akik még szeretnének, drukkolok, hogy mielőbb egészséges babájuk szülessen 🤞

#4