Tényleg ekkora rémálom a terhesség?
Ez is lepontozás lesz, de nekem érzelmileg is nehéz volt. Fizikai bajokat már írtam.
Tervezett és várt baba volt, mégis kétségeim voltak, hogy milyen lesz.
Rettegtem az emberek tekintetétől, amit az eltorzult testemre vetettek, a tolakodó kérdésektől. Minden tömegközlekedéses utazás szorongással töltőtt el.
Amikor az addig megszokottak helyett olyan pitiáner szarságokkal kellett foglalkozni, mint a bavakocsi vagy ruhavásárlás, úgy éreztem, vége az életemnek.
A testemet is utáltam, kivéve a legelső és legutolsó idòszakot.
Volt osztálytársam babája a kiírt terminus után, méhen belül halt meg, ezért én végig rettegtem. Bármit vettünk, készültünk, arra gondoltam, hogy ők is csinálták ezt, ácsoltak kiságyat stb és aztán temetés lett a vége. Biztos voltam vele hogy vmi nincs rendben a babával. Érdekes módon Anyukám utólag elmondta, hogy neki is rossz előérzete volt.
Sokat olvastam a klímaváltozásról, ez sem segített.
Semmit, ami zavart, nem lehetett senkinek elmondani, mert a társadalmi tabunak számít bármi mást mondani, láttatni, mint a "boldog vagyok, hogy növekszik bennen a kicsi cuki pocaklakó".
Mindenre felkészültem, hogy hogy fogom megélni a babázást. Ehhez képest az első pillanatban megszerettem, pont olyan lett kívülről-belülről, mint amilyenről álmodtam, semmiféle depresszióm nem volt, örömömben könnyeztem minden nap az első hetetkben.
Szia!
Harmadik terhességem, soha semmi kirívó nem volt. Az elsőnél nagyon izgultam, két ultrahang között, főleg mert volt az elején egy kis barnázásom, aztán hipp-hopp jött a szülés, ami amúgy 19 órás vajúdással nyitott, szóval jött a soha többet érzés, két év múlva jött a tesó, sima terhesség, én nagyon élveztem.
A szülés is sokkal könnyebb volt.
Most a 15. héten vagyok a legkisebbel, eddig minden rendben, most hogy álmos vagyok, meg fáj a derekam, hát istenem..Nem hányok, nem vagyok rosszul én boldog vagyok! Nem kell tőle félni!(Pedig nekem is van ismerősöm akinek tragédia lett a vége, de egyszerűen nem élhetünk úgy, hogy ettől rettegünk..)
Ez a rettegésed azt jelenti, még nem vágysz igazán egy babára.
Ha majd vágyni fogsz, azt észreveszed abból is, hogy nem érdekel mi lesz, akkor is akarod majd.
Ha ilyen rettenetes lenne, akkor senki sem szülne 2.3.gyereket.Igaz hogy vannak problémák, de a végén mindent elfelejtesz, amikor megszületik a babád.Iszonyat boldog érzés!
Nekem 3 gyermekem van, az elején hányás, hányinger volt,de imádtam terhesnek lenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!