Normális, hogy érzelmileg ennyire labilis vagyok?

Igen, szerintem normális.Ilyenkor úgy dolgoznak a hormonok, hogy olyan dolgokra is érzékenyen reagálsz, amit nem terhesen észre se vennél.De ne aggódj, a környezeted is tudja, hogy más ez az állapot, senki nem fog ferdén nézni rád emiatt.Nekem is volt, hogy olyan dologból csináltam ügyet, amit egyébként fel se vennék.Teljesen bele lovalltam magam, és sokáig sírtam egy kis hülyeség miatt.Próbálj megnyugodni!Bár nekem az a véleményem, hogy néha egy kis sírás belefér.Én legalábbis olyankor lepakolok a vállamról néhány kiló gondot képletesen értve, és megkönnyebbülök.Rajtam mindig segített, ha jól kibőgtem magam.De ne stresszelj, mert az már ártalmas, és a baba is megérzi.Nagyon éreznek már mindent.A múltkor pattant egyet az ásványvizes palack, és a kis pocaklakóm úgy "megijedt", hogy összerezzenés szerűt éreztem.

Az én problémám is ez, szerencsére a férjem megértő e téren, tudja, hogy hormonok okozzák. Viszont ami még inkább kínos, minden romantikus, megható, vagy csak heppy end- el végződő filmen, mesén sírva fakadok. De nem csak pár könny, komoly érzelmeken alapuló bőgésről van szó, győzőm abbahagyni. Olyan ciki, moziba el sem merek menni. :)