Normalis, hogy aggodom?

Kedves Kérdező!

Én azt mondanám el a férjednek (sőt, én üzenem neki), hogy olyat már láttam, hogy valaki totál el volt szánva az abortuszra, abszolút nem akarta a babát, és utólag azt állította, hogy jó döntés volt és nem bánta meg (hogy később mi lett, azt nem tudjuk).

Aki viszont vívódik, tépelődik, mert szíve szerint megtartaná a babá(ka)t, és valamilyen kényszerítő okból megy abortuszra, az mindig nagyon ki szokott készülni tőle, és sajnos leggyakrabban nem csak rövidtávon. Olyat is ismerek, aki teljesen beleőrült. Mi lenne egy ilyen helyzetben a családotokkal, a meglévő gyerekeitekkel?

Nagyon szurkolok, hogy megerősödjön a párod is lelkileg! Amúgy ő csak az anyagiak miatt nem akarja a babákat?

jaj, de örülök! Köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt a jóhírt! :)))

Nagyon drukkoltam Nektek! Remélem, a párod is melléd áll végre és békében, szeretetben készülhettek a picik érkezésére. Jó egészséget, sok erőt kívánok Nektek!