Hogyan velekedtek? Hisztek benne?

Én a 30.hét körül kezdtem mindent beszerezni, addig a felajánlott ruhákat sem voltam hajlandó elhozni. Nem vagyok babonás,de mindig úgy voltam vele, hogy bármi történhet...és tartottam ettől. Azóta már mindent megvettünk, megrendeltünk,de még nem minden érkezett meg. Most már inkább kicsit izgulok,hogy minden ideérjen időben :)

35 hkm

Én nem vagyok babonás. Már akkor megvettem pár dolgot mikor még csak "dolgoztunk" a babaprojekten. Miután terhes lettem, pedig a 20. hétre megvolt mindene a picinek. Kapott és vett ruhák átválogatva, mosva, vasalva szekrénybe berakva.

A 30-31 hét körül már a kiságyat is beállítottuk (ekkora végeztem a falfestéssel) és összepakoltam a kórházi csomagokat is.

Mellesleg 4 napos ünnep alatt szültem. A páromnak esélye sem lett volna sehol venni akármit is ha szülés utánra hagyjuk a vásárlást, mert mire nyitottak a boltok már engedtek is ki a kórházból.

Ha a baba jönni akar akkor jön így is úgy is, ha meg elakar menni akkor dettó. Nem sok köze van ehhez hogy az ember mikor veszi meg a dolgokat.

Plusz az első 6 hétben örütem hogy minden ott van készen, mert sem kedvem nem volt vásárolgatni. A dolgok kiválasztását ugyan megbeszéltem a férjemmel, de inkább rám bízta mit veszünk, mert ő annyira nem volt képben a dolgokkal, én meg sok mindennek utána olvastam. Ha valamire azt mondtam kéne akkor nem kérdőjelezte meg, hogy az tényleg kell e. A színt vagy mintát segített kiválasztani. Nem is tudom mi lett volna ha rá kellett volna bízni az egész bevásárlást. Ott állt volna egy hatalmas listával és azt se tudta volna hol kezdje.

Arról nem beszélve, hogy sok mindent vettünk akcióba mikor jó áron volt valahol így sokat spóroltunk. ha szülés tán veszed meg akkor nincs idő kivárrni az akciót muszáj megvenni tök mindegy mennyit kérnek érte.

Sajnos egy baba a 40. heten is meghalhat, van ra pelda nem is keves. Ez nem babona kerdese.

En a 12. heten vettem az elso takarot. 25-30. hetre mar majdnem meg volt minden. Nekunk igy volt jo.

Én sem fogok vásárolgatni előre. Én nem "babonás" vagyok, hanem sajnos tapasztalt. Velem megtörtént a legrosszabb, a második babámat elvesztettem a nyolcadik hónapban.

Úgy néz ki, ismét babát várok, de már most tudom, hogy a nagylányom egykori kis ruhájában fogom hazahozni a kórházból,és semmi újat nem veszek neki, amíg élve egészségesen meg nem születik.

OK, így könnyebb, hogy a nagytesóról megmaradt szinte minden, de pl. a kiságyat már elajándékoztuk, és azt csak akkor engedem hogy megvegye a férjem, ha már megszületett a gyerek, és jövünk haza a kórházból.

Le lehet pontozni, de úgy látom mindenki, aki már átélt hasonlókat mint én, az így gondolkodik...