Tényleg rossz anya leszek? Nem akarok egy szobában aludni a babával, mindenki elítél emiatt, lentebb-
Èn is egyből külön fogom szoktatni.Akinek nem tetszik tehet egy szivessèget....
Nekem nem fér bele hogy ehy szobában nyomorogjunk.És nem egészséges.
Nem ez a legfontosabb dolog de én kissé betegnek tartom hogy a gyerek ott alszik mellettünk a kiságyba mi meg hogyan vagyunk együtt? Úgy hogy ott a baba/gyerek? Ez beteges...
Külön szobàja lesz csecsemőkortól.Akkor jó anya valaki ha évekig együttalszanak?Hagyjuk már!!
Akkor én is pontoztam le azokat akik együttalszanak a gyerekkel és élil mellettük a házaséletet?
Olyan is írhatna tényleg, hogy akiknél így volt hogy oldották meg az együttlétet?
Amikor volt cicánk ideigelnesen (2 hétre fogadtuk be) és bent volt a szobában nem ment, nem is akartam olyan irreális lett volna, mindig kiraktuk a szobából. Egy gyerek meg összehasonlíthatatlan szerintem, még csak nem is tudnék rá gondolni hogy 2 méterre egyszobában ott fekszik mellettem, nagyon zavaró lenne. (Dhát mindenki másmilyen.)
Akik a gyerekükkel egy ágyban alszanak, úgyis azzal jönnek, hogy az együttlétet meg lehet oldani másik helyiségben is. Olykor-olykor rendben, ha a férjem elkap a fürdőben a zuhany alatt vagy a nappaliban a kanapén, de én szeretem a kényelmes ágyunkban is csinálni. Nem beszélve arról, hogy este még filmet nézünk vagy beszélgetünk a hálóban, szóval miért is lenne jobb ott a gyereknek?
Nálunk is külön van a gyerek és soha nem voltam lusta felkelni hozzá éjjel.
Akiknek együtt jobb, csinálják, de nem kell úgy tenni, mintha csak az lenne a normális és egészséges alternatíva. Csak aztán nem kell panaszkodni, hogy a kedves férj a másik szobában alszik vagy éppen szenvednek az átszoktatással.
Itthon az első 2 nap megpróbáltunk egy szobában aludni vele (a kórházban végig velünk volt, csak ugye a kis dobozkában, mi meg a nagy ágyon). Nem aludtunk jól.
Aztán beköltöztünk vissza a saját kényelmes nagy ágyunkba, összebújva alszunk azóta is, mint mindig. Ha a pici sír, azonnal ugrunk mindketten (bár ő éjjel sosem ébred, 11-kor eszik, aztán reggel 7-8-kor), és megyünk ki a szobájába.:)
Nem vagy rossz, sem felelőtlen, sem semmi. A bölcsőhalál nem úgy megy, hogy hangosan felhörög a gyerek, hanem csak nem vesz többé levegőt, vagyis nem tehetsz ellene semmit akkor se, ha vele alszol.
Vegyél inkább légzésfigyelőt, mi azzal nyugodtan alszunk. Meg azért olvasd el, mit kell tenni, ha becsipog.:)
Az első fiunk 7 hetes korában került a saját szobájába, a Kicsi most, az első naptól.
Nekem egyébként mindegy,hogy ki hogy csinálja, van akinél ez válik be, van akinél más. Egy biztos, ahogy nő a gyerek egyre kényelmetlenebb lett. A Nagyom, amikor vártam a Kicsit, már érezte,hogy vége lesz az egyeduralomnak és sokszor átkéredzkedett éjjel. Megsajnáltam és megengedtem. Igen ám, de ő nagyon mocorgósan alszik és kb. 6 hónapos lehetettem, amikor éjszaka hasba rúgott. Na akkor mondta a férjem, hogy ennek vége. Álljon vissza a régi rendszer, mindenki a saját helyén.
Barántőméknél viszont legtöbbször átmegy a gyerek, és mivel kényelmesen nem férnek el, ilyenkor valaki megy a nappaliba aludni. Ami nem a legkényelmesebb, így két naponta van valakinek egy sz.r éjszakája. Meg mondogatja,hogy szeretne a férje mellett ébredni, de ugye egy 3 évest már nehéz új rendszerre szoktatni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!