Miért olyan furcsa, hogy nem mindenki éli meg a császárt rosszul és nem mindenki "hal" bele?

Ez a természetes szülés erőltetése is csak divat, mint az iszsz szoptatás, meg az együtt alvás, meg a gyerek matricává szoktatása. Aztán mindenki csak pislog, amikor anyuka kiborul, mert nincs házasélete és egy szabad perce sem vagy amikor esetleg a gyerekorvos szól, hogy talán azért nem mozdul a gyerek, mert nyolc hónaposan 12 kiló. De sebaj, mert a többi ősanya elmondja, hogy ezt így kell, nincs ezzel semmi gond.

Egyik fenn felsorolt dolog sem rossz. De mindent mértékkel kell csinálni. Az iszszt, a hordozást, a természetes szülés preferálását. A császár esetében nem kell mindenáron ragaszkodni a hüvelyi szüléshez, és megfordíttatni a gyereket ha faros vagy ellentmondani a dokinak, ha a szívhang esése miatt császárt javasol. De nem is kérni császárt, amikor semmi nem indokolja. Csak az arany középút. Az iszsz esetében ez nem jelent folyamatos szoptatást, de a gyerek kínzó, 4órás éheztetését sem, a ordozásnál pedig nem jelenti azt, hogy hordozni ördögtől való, de azt sem, hogy napi 5-8 órát kell a gyereknek kendőben lennie, mert "másképp üvölt". Azért üvölt, mert valami baja van. Azt kell kideríteni, hogy mi.

* a szívhangesést a doki is kiválthatja, ha lejár a műszakja, csak picit meglódítja az oxit és csókolom.

Amúgy egyetértek veled, hogy a középutat érdemes mindenben keresni. Csak az sem mindegy, kiben bízik meg az ember, ezzel egészíteném ki.

Nekem 2 császárom volt, az első után 2 hétig alig tudtam egyenesen lenni, felállni ülésből, de nem érzem, hogy belehaltam volna, nem tudom, ez minek számít. :)

Egyedül láttam el a lányomat és magamat, tudtam mozogni, meg ilyesmi. Nem izgatott a lelki része, tudtam, hogy kellett és kész, abba se haltam bele.

Viszont a 2. ehhez képest szinte semmi nem volt, sokkal hamarabb épültem fel belőle, fele annyira sem fájt, mint az elsőnél. Mire hazamentem, szinte alig éreztem.

Szóval továbbra sem értem, mit takar a "belehalni" kifejezés, de egészen biztos, hogy 2 császár közt is lehet különbség. Attól, hogy valakinek könnyű, másnak talán fájdalmasabb.

Nekem fizikailag megterhelő volt a szülés. Hüvelyi úton szültem (vagy az orvosok szültek?), mert vákuummal kellett kihúzni a szülőcsatornába szorult babát. Aztán a méhlepény se akart kijönni (rohadt kényelmes lehet bennem az élet).

Az nagyon fájdalmas volt, amikor érzéstelenítés nélkül tépkedték darabokban a méhlepényt.

De pár hét alatt felépültem, nem gondolom olyan nagy dolognak. Az a pár hét rossz volt fizikailag, de már rég vége, mit gyötrődjek rajta?

Az ideális szülés nekem a teleportálás lett volna, de ez még nem létezik.

Unokatesóm kétszer szült császárral, ő egész fitt volt már pár órával utána.

Szerintem hót mindegy, miként kerül ki az újszülött az anyai testből, a lényeg az, hogy egészséges legyen.

Nekem már a szülés előtt is tökmindegy volt, milyen módon kerül ki belőlem. Utólag visszanézve a császárral jobban jártam volna, de fogalmam sincs, mennyire lett volna nehéz/könnyű a felépülésem.

A vákuumos, méhlepényes móka után 3 hétig ágyhoz kötött voltam, mosdóba is úgy támogattak ki. De hangsúlyozom, lelki nyomot nem hagyott. Fizikailag addig xarul voltam, aztán felépültem és minden érintett tök egészséges. Innentől nekem édesmindegy, hogy miként bányászták ki a gyereket belőlem.

És nem gondolom, hogy más akármilyen szülése (császár, hüvelyi, akármi) jobb vagy rosszabb lenne. Gyerek kint van, egészséges, ez a lényeg.

Én még nem szültem, de készülök rá és őszintén megmondva a való életben egy emberrel találkoztam, akinek a férje azzal jött, hogy ő nem szült, csak kivették a hasából. .

Akárhogy is van, undorító, ahogy a csaszarosok lenezik a sima szülést. Itt írta vki, hogy az mennyivel jobb, mert a simánál ronda a gyerek, lila színe van. Nekem semmi bajom a császárral, tudvalevo hogy már magát a terhességet sem egyformán éljük meg, akkor a szülést miért kéne? Én pl sosem hánytam, de nem savazom, aki 9 hónapot vegigokád, nem az én erdemem! A csaszarosokkal az a baj, hogy emiatt feszültség keletkezik bennük, és képtelenek másképp levezetni, mint hogy a hüvelyi szülést szarozzák. Sajnálom, hogy ettől lesz jobb a lelkének. Személy szerint azt is megértem, ha rosszul viseli, meg azt is, aki csak letudja. Mások vagyunk, ennyi az egész!

Neki ez volt az információja, ezért erről beszélt. Nem egy szülészorvos,aki már 2000 szülést látott és statisztikát tud készíteni.

Van, akit megviselnek a műtétek (sebészen is sok múlik ám!), van akit nem. A szülés egy elég kiszámíthatatlan üzem, bárhogy alakulhat. Van, aki hüvelyi szülés után is alig tud mozogni, mert kék-lila és dagadt az alváza vagy eltört a farokcsontja. Van, aki fél órával később cigánykerekezik.

Te és a barátnő is szubjektív tájékoztatást adtatok. Inkább azt kellene elmondani neki, hogy mindkét eset lehetséges.

Én meg azt tapasztaltam, hogy a természetes úton szültek nézik le a császárosokat (ezen az oldalon igen sokszor olvasni utálkozó hozzászólásokat). Ennél a kérdésnél meg látom képesek a természetesen szülteket is bántani.

Igazából nem értem, hogy mi van az emberekkel? Normális dolog a szülés formája miatt lenézni a másikat? Honnan jön a világra ennyi idióta? Tehetném fel a kérdést előítéletesen: vajon hogy jött világra ennyi bántó, nem gondolkozó, gonosz nőszemély - természetes vagy császáros úton lettek ilyen buták???

Tiszta dili, ami megy ezen az oldalon! Annyira szomorú! :(

Az a baj, hogy összemossák a császárokat, pedig van különbség a programozott és a sürgősségi között.

Persze hogy így a természetes szülés jön ki statisztikailag jobban, mert ugye ha beindul és bármi komoly gond van, abból sürgősségi lesz. Pedig ugye az egész a természetes szülés problémáinak következménye, tehát oda kéne sorolni a sürgősségi császár összes következményét is.

Könnyű így azt mondani,h jajj de biztonságos a természetes szülés, mert ha bármi gond van, hirtelen császárrá változtathatjuk és akkor az már nem is a természetes szülés problémája. Pedig ugye pont az okozta a gondot (pl. köldökzsinór rácsavarodik vagy beakad a baba stb...)

Szóval különbség van a programozott császáros szülés és a sürgősségi között. Első esetben egy kipihent anyuka fél óra alatt túl van az egészen, orvosok felkészülten idegesség nélkül bemennek, előre megbeszélik, átgondolják, van idejük megtervezni stb...

Második esetben meg órák óta vajúdó, szanaszét szakadt, fáradt anyuka, ahol esetleg még szülés közben a gyerek nyakára szorult a köldökzsinór vagy beakadt, orvosok kapkodnak, hogy megmentsék az életeket, persze hogy rosszabbul sikerül, mert kb. 5 perce van mielőtt megfullad szegény gyerek, jóhogy hirtelen felvágja a hasat, nincs idő kiméregetni meg óvatoskodni. Aztán az meg nehezebben gyógyul, ez ilyen.

Szóval természetes szülés pártiak mindig elfelejtik, hogyha nem lenne császár, akkor az összes sürgősségi statisztikája a természetes szülésüket rontaná és egyből nem tűnne olyan biztonságosnak.