Meddig lehet szex nélkül élni ebben a helyzetben és hol a határ, hogy a feleségem is tegyen valamit, hogy javuljon a helyzet?

Ez túl sok idő. Vhogy minél hamarabb oldjátok meg, mert egyre nehezebb lesz ahogy telik az idő. 1-2 dolog eszembe jutott még (remélem nem írták még őket, mert nem olvastam végig az összes hozzászólást).

Engem az is hátráltatott a házasélet újrakezdésében,h elhanyagoltabbnak éreztem magam. Pl. nem volt időm szőrteleníteni. A feleséged hogy van kibékülve a külsejével? Az sajnos sztem nem sokat segít, ha ilyenkor a párunk azt mondja,h "én így is kívánlak".

Sajnos a körülmények is pont rosszak. Tél van, sötét van, a feleséged ráadásul gondolom a nap nagy részét a 4 fal között tölti. A napfény hiánya pedig gátolja a nemi hormonok termelődését. Segíthet az is ha többet kimozdultok a szabadba (legalább 7végén együtt), és egy kis szolárium is csodákra lehet képes ;)

Amúgy egyetértek az előtte szólókkal; próbáld megtörni egy kicsit a napi rutint, kis romantika, és ha nem változik a helyzet mindenképp le kell ülni megbeszélni (figyelve arra,h nehogy vitába, vádaskodásba menjen át a dolog).

20-as vagyok

Zavar, mert tudom, hogy a házasságomat veszélybe sodrom, ezért próbálok változtatni. Sokat segít, hogy a férjem nagyom türelmes, sőt még ő vigasztal engem, hogy biztos benne, hogy visszaáll minden a régi kerékvágásba. Nálunk a hiba ott van, hogy nem vesz komolyan, amikor belekezdek, hogy ez így nem jó. Mindig lezárja azzal, hogy adjak időt magamnak, mert természetes, hogy így reagálom le a terhességet, a szülést és ezt a pár hónapot. Én nem így érzem. Egyáltalán nem hiányzik az intimitás. Az még jól esik, ha este hozzábújok, de többre nem vágyok. Teljes ellentéte lettem régi énemnek. Tudom, hogy az egyik fő probléma az önbizalomhiány. Folyamatosan az jár a fejemben, hogy már nem vagyok elég jó neki, pedig szegénykém ő lelkesen hajtogatja, hogy még mindig tökéletesnek lát. Teljesen megértelek téged, hogy teljesen ki vagy és gondolom a férjem is így van legbelül. Sajnos többet nem tudsz segíteni. A feleségednek is be kéne látni, hogy probléma van és változtatni kéne. Én is még várok pár hetet és ha nem javulok, akkor felkeresek szakembert, hogy segítsen helyre tenni a dolgokat, mert egyedül nem megy.

Én is a feleséged és 20. válaszoló cipőjében járok. Azért annyira nem rossz a helyzet, mint nálatok, de a férjem hiába próbálkozik kedveskedéssel, bármivel, sajnos az a legnagyobb motiváció, hogy pallosként lebeg a fejem felett, hogy jól tudom, vagy becsavarodik, vagy végső elkeseredésében megcsal, ha nem szexelek vele. Tehát ha már érzem, hogy nagyon feszül a húr, veszek egy nagy levegőt és hagyom magam elcsábítani. Aztán evés közben persze általában megjön az étvágy nálam is. Ha arra várnánk, hogy csak úgy spontán mikor vetem rá magam, akkor akár szerzetesi fogadalmat is tehetnénk...

Érdekes, bár én sem vagyok a régi, súlyfelesleg, szőrös láb stb. nálam is van, abban maximálisan biztos vagyok, hogy így is elfogad és kíván, úgyhogy ezzel nálunk nincs probléma.

Régen, a terhességeim előtt is voltak ilyen hullámvölgyek, hogy egyszerűen nem jött az az áramütés, nem bírtam ráhangolódni. Szóval azt se mondhatom, hogy egyértelműen a szülések, hormonváltozások miatt vannak a problémák.

Szerintem próbáld meg őszintén elmondani neki, hogy ezt így nem bírod tovább. Fel kell rázni, akkor is, ha ez a felrázás veszekedésbe torkollik. Viszont remélhetőleg egy-két nap alatt átgondolja, és rendbe rakja a dolgokat fejben. Amíg simán türelmes és megértő leszel, addig garantáltan nem fog változni a helyzet.