Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Terhesség » Van köztetek olyan, aki...

Van köztetek olyan, aki nagyon kislányt szeretett volna és fiú lett? Hogy barátkoztatok meg a gondolattal?

Figyelt kérdés

Vagy akár fordított esetről és érdekelnek sztorik.

2014. dec. 13. 18:07

❮ 1 2

11/15 anonim

válasza:

Mi egy kisfiút és egy kislányt szerettünk volna. Elsőre fiút szerettem volna, lány lett, az ultrahang után kicsit csalódott voltam, de 1-2 nap alatt megbarátkoztam a gondolattal. Imádom a lányom, már 4.5 éves. 2. terhességgel még jobban fiút szerettünk volna, de megint kiderült, hogy kislány. Egész terhesség alatt nem tudtam megbarátkozni a gondolattal. Kedden született meg 2. kislányunk. Imádom:D Ha szabad ilyet mondani, még szebb is lett, mint az első:D Lehet csak azért érzem így, mert most ő a baba, de az is lehet, hogy azért, mert sürgősségi császár lett sajnos és azt hittük egy pillanatra, hogy elveszítjük, de mikor altatásból felébredve megpillantottam, azt éreztem, hogy életemben nem láttam még ilyen gyönyörűt:D De mindkét lányom gyönyörű, első szülöttemet napról napra szebbnek látom.

2014. dec. 13. 20:40

Hasznos számodra ez a válasz?

12/15 anonim

válasza:

Gyerekkorom óta úgy gondoltam, hogy elsőnek egy fiú másodiknak egy lány lenne tökéletes, de mire eljutottunk az elsőig,addigra a családba született egy csomó fiú, akik persze édesek, de már annyira várt mindenki egy lányt, hogy nagyon beleéltem magam, hogy na majd akkor én szülök egy cuki, cserfes, szöszi kis lánykát...

...

fiú lett. Eleinte csalódott voltam, de nem tartott sokáig... imádom, mindennél jobban... egy anya-fia "szerelemhez" nincs fogható a világon, hidd el! Ezt még a lányos barátnőim is mind, így látják, pedig nyilván ők is mindennél jobban imádják a sajátjukat... de a fiú-anya viszony tényleg nagyon különleges.

2014. dec. 13. 22:10

Hasznos számodra ez a válasz?

13/15 anonim

válasza:

6-os vagyok, nálunk pont, hogy szinte csak lányok születnek a családban, generációkra visszamenőleg anyai ágon. Egy kivétel van, anyukámnak van egy öccse, de ő más apától született úgy, hogy azt hitték már nem lehet, mert a nagymamám már klimaxolt. Mindennek ellenére a nagymamámon kívül (aki amúgy az összes gyerekénél, unokájánál remélte, hogy fiú, de csak egyszer jött be neki), mindenki azért drukkol, hogy lányom legyen :D Egyszerűen mindenki megszokta, hogy mi lányos család vagyunk, és így szeretik. Egyébként mondogatják is nekem, hogy tuti lány lesz, mert "ide csak lányok születnek, a pasik csak beházasodnak", és bevallom, azért tetszik a gondolat, hogy csakazértis szülök ide a tyúkólba egy kisfiút :D Szóval ettől is kicsit könnyebben elfogadtam azt a lehetőséget, hogy esetleg fiú lesz, hogy na majd én megtöröm a hagyományt :) Eléggé sikerült már magam ráhangolni, de annak ellenére, hogy folyamatosan kisfiú körül forog az agyam, nagyon határozottan kislányt érzek. Kíváncsi leszek nagyon :)

2014. dec. 13. 23:23

Hasznos számodra ez a válasz?

14/15 anonim

válasza:

Nálam elég érdekesen alakult ez a kérdés.

Mind az 5-ször lányt akartam. No nem 5 lányt, de mindjárt elmagyarázom...

Az elsőnél, több mint 20 éve, lányt látott az ultrahang. Beleéltem magam, aztán fiú lett. Pár percig voltam csak csalódott.

A másodiknál azért vártam lányt, mert már volt fiam. 20 hetesen tutira fiút mondtak. Megint a csalódás, de nem tartott sokáig, szerettünk volna még egy babát, így élt a remény.

A harmadiknál már nagyon lányt akartam, hiszen volt 2 fiam. Sikerült! Az ultrahang után hazáig énekeltünk a kocsiban.

Kimaradt 10 év. A negyedik babánál azért szerettem volna lányt, hogy javuljon a nemek aránya. Kislány lett.

A 5. volt a legfurcsább. 2 fiú és 2 lány után megmagyarázhatatlanul lányra vágytam. Amikor kiderült, hogy fiú lesz, annyira elkeseredtem, hogy bőgve jöttem ki. Aztán meg azért bőgtem, hogy milyen hálátlan barom vagyok. Kellett néhány hét, mire rendbe tettem magamban a dolgot, és újra örömmel tudtam várni.

Így 3 fiam és 2 lányom lett. Az az érdekes, hogy én magam is érzem, mennyire logikátlanul gondolkodtam. A legkiegyensúlyozottabb, legjobb természetű gyerekem fiú. Az 5-ből ketten lettek nagyon anyásak, nagyon bújósak, egyikük lány, másikuk fiú. Második lányom végtelenül önálló, nem rajong a babusgatásért. A legkisebbem, aki fiú, a legbújósabb, legédesebb kis 3 éves. Szóval olyan mindegy, hogy fiú, vagy lány, az egyéniségük az, ami számít!

2014. dec. 14. 07:54

Hasznos számodra ez a válasz?

15/15 anonim

válasza:

6-os és 13-as vagyok.

Nem tudom, olvassa-e még, valaki, de gondoltam megírom, hogy jó volt a megérzésem, kislányom lesz :)

Kérdező, mi a helyzet nálad? Ráhangolódtál a kisfiúra?

2015. febr. 5. 01:13

Hasznos számodra ez a válasz?

❮ 1 2

Kapcsolódó kérdések:

Hogyan tudom megbarátkoztatni a párom gondolattal, hogy az egy nagyon jó dolog, hogy kislányunk lesz? Annyira bánt a reakciója!

Fiatal vagyok még de nagyon szeretnék egy kisbabát. Sokszor eljátszom a gondolattal. De még csak tizenéves vagyok. Szerintetek miért van ez?

Bűntudatom van, nagyon. Miért nem tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy ismét fiam lesz? Valaki hasonlóan?

Egyedül vagyok azzal a gondolattal, hogy sok anyuka teljesen fölöslegesen teszi ki a gyerekét az ultrahang vizsgálat kellemetlen hatásainak?

Megnyugtataskent irna nekem olyan kismama aki sok negativ gondolattal, aggodassal volt tele folyamatosan, de mostmar, azota egy egeszseges kisbaba anyukaja?

Nem tudom elhinni, hogy kisbabám lesz. Olyan hihetetlen, nem tudom felfogni. Egyszerüen nem tudok mit kezdeni a gondolattal. Más is volt van így?

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »

Gyerekvállalás, nevelés - Terhesség kategória kérdései »

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!