Mi lesz így velünk? Nem látom az út végét

A gyüszmékelős csajszi vagyok, és olvastam, hogy már kezdesz befordulni.

Ha ő nem akar sétálni, akkor menj nélküle! A séta nagyon egészséges, a terhesség alatt amúgy is ajánlott napi 0,5-1 órás séta---nagyon jól mozgatja a mélyizmokat, amik kellenek a szülésnél. Érezze, hogy erős vagy, és ő az, aki kimarad valamiből nélküled. Ha a fővárosban élsz, vagy nagyobb városban, akkor érdemes az ingyenes kiállításokat, vagy amik csak pár száz forintba kerülnek megnézni. Mesélj otthon róla, hátha elfogja a sárgaság. Motiváld, hogy érdekelje mi történik a nagyvilágban...vagy nem tudom.

A gyerek is a négy fal közt fog szerinte majd felnőni? (bár ezt ne kérdezd meg tőle, mert azonnali nyomást gyakorolsz rá, és a férfiaknak amúgy csak szülés után hetekre jön meg az apai érzés feelingje)

Bár egy dolgot mindenképp kiemelnék!

Ne számíts rá, hogy ő szórakoztasson. Te magad légy érdekes, ne lássa rajtad az unalom jeleit, és akkor akar majd veled lenni, akár otthon, akár máshol.

semmi nem érdekli? ezt nem hiszem el. próbálj olyan programot akkor kitalálni, ami esetleg őt érdekli. biztos van olyan (pl.: számítógépmúzeum :) vagy nem szeret pecázni? A baba előtt is csak otthon ültetek? Mennyi ideje jártok.

Mi 6 éve vagyunk együtt és két évet próbálkoztunk. A párom kiment külföldre dolgozni és persze hogy akkor jött össze, ráadásul nem dolgozhatok és sokat kell visszintbe lennem. Gondolhatod. Még a főzéssel sem tud elmenni a napom, mert egymagamra nem főzök (a családtól kapok mindig) Próbáld ki, hogy főzés közben elfogy véletlen vmi hozzávaló és azt mondod neki, hogy neked most nincs kedved boltba menni, hozzon már ő neked. Mert ha ilyenkor sem mozdul ki, lehet hogy depis. sok sikert. K

Szia!

A én helyzetem ugyan ez volt 2008ban,4hetes voltam mikor kirúgtak,de elmentem még dolgozni,ráadásul úgy,hogy közöltem babás vagyok.felvettek határozott munkaviszonyra.nagyon örültem neki,így május végéig dolgoztam-meghosszabbították volna még egy kicsit,de már én nem akartam.júl közepén szültem.Mondjuk én nem napi 8órát dolgoztam hanem többet és elég volt..nagy pocakkal ülni állandóan..Utána már örültem,hogy otthon vagyok,pedig én is pörgős vagyok,egyszerűen képes voltam napokat átaludni,vissza is sírom azokat az időket..nekem mondjuk annyival könnyebb volt itthon ,hogy van egy kutyánk és napi 3szor levittem sétálni-ez sokat nyomott a latba,szerettem is ezt az időszakot..de hanem lett volna is le tudtam volna kötni magamat valamivel.Állandóan kézműveskedem,akkoriban kereszt szemeztem,olvastam sokat tudok ajánlani nagyon jó könyveket amikben tényleg nem fogsz csalódni ha nem is szeretsz olvasni és rá fogsz kapni..(priviben elküldöm ha érdekel nekem mik jöttek be..)rengeteget varrtam a babának pl takarókat egyszerűbb dolgokat-fakultatív tanultam megvarrni én is...

egy szó mint száz nem estem kétségbe..elmentem turizni,bevásárolni,megfőztem stb..és aludtam:)

Aztán meglett a baba,császáros voltam,hetekig szenvedtem a műtét után,élni nem akartam szinte olyan fájdalmaim voltak,de azt mondtam össze kell szedni magamat..egyedül maradtam 4hét után ,nem volt már itthon segítségem,meg kellett oldanom,hogy levigyem a kutyát min 1szer gyerekkel együtt-nem volt egyszerű,mert akkora babakocsit vettünk,hogy az már fájt mozgatni a lépcsőn..és így is azt kellmondjam,hogynapi egyser mentemle,az elején bőven elég volt..most hatehetnémki semmennék napokig olyan fáradt vagyok.A fiam egy kamikaze ,mint egytornádó,nembíromkövetni egyfolytában lekell kössem,mivel rossz idő vannagyonkisem tudunk menni szvalnem egyszerű méga kutya sétltatás sem..de nem őrülünk meg,mert az luxus lenne.egyszerűen felül kell kerekedni ezen és lekötni magadat.Biztos vannak ötleteid amiket szeretsz csinálni,nem kell a párodra várni mindig..

az én párom is megyen egész nap alig várja,hogy letegye magát ,de nem is piszkálom emiatt.Hétvégente lemegyünk sétálnia babával együtt de hétközben örülök aha a kutyát átveszi reggel meg este,hogy ne kelljen korán kelljek azért is..

Szval a kompromisszum tényleg nem ott kezdődik,hogy te elvárod tőle,hogy napi fél órát veled sétálgasson..nekem ez eszembe sem jutna..bár az is tény ez sosem volt probléma ..szerintem alkut kell kösse3tek,hogy hétközben te lefoglalod magad és hétvégén legalább egyszer lefoglaljátok egymást-ha meg lesz a baba már nehéz lesz közös programokat csinálni az tuti...vagyis másabb lesz..

én tényleg csak azt akarom javasolni,mert önző sem lehetsz,hogy a te unatkozásaiddal foglalkozzon ,mert ő megyen egész nap és fáradt hozzá..

menj el boltba ide oda fodrászhoz stb..ha jársz ilyen helyekre..remélem segítettem és ha tudok még írj nyugodtan..18hós baba mamája és egy 4hetes pocaklakóé:)

én is a hosszú sétákra szavazok. Kellene, hogy kicist elfáradj, hogy este már ne ugrálj a fején. Ha kifárasztod magad napközben, Neked is kellemes lesz a pihenés este.

Én első három hónapban alig jártam dolgozni és megőrjítettem. Szegény, haza jött hullán én meg noszogattam folyamatosan, hogy ez legyen és az legyen.

A 13. hétre visszanyertem végre az aktivitásomat - nem hányok és jól viselem az állapotot - és láthatóan jobb a hangulat itthon, mert én is kipurcanok! tehát SÉTA, FŐZÉS, TAKARÍTÁS!!!