17 éves vagyok és terhes. Meg szeretném tartani a babát, de a párom nem. Mit tegyek?

A kérdező írta, hogy megtartja a gyereket. Komolyan nem értem, hogy minek állnak neki itt páran lebeszélni. Minek?

Nem ez volt a kérdés. Megtartja, kész.

Kérdező: Azt, hogy mi lesz a kapcsolattal, sajna nem te fogod eldönteni ahogy elnézem a kérdést. A párod fogja kitalálni, hogy vállalja-e a gyereket vagy sem.

Ha nem, akkor nem tudsz mit tenni, neveled egyedül.

Ha meg vállalja, akkor happy end. Ennyi.

Akkor vázolnám a jövődet, minden rosszindulat nélkül.

A sulit nem fogod tudni kijárni, de még ha valahogy sikerülne is, mi lesz utána? Mert munkát nem fogsz találni 0 tapasztalattal, gyerekkel. Nem fognak így felvenni sehova, max egy gyárba minimálbérért, ami túl kevés, ha nem akarsz a szüleiddel élni öregkorodig. A barátaid el fognak fordulni tőled, mert már nem lesz közös témátok. Nem mehetsz többet bulizni, csavarogni, vásárolgatni. Otthon kell lenned a babával, szoptatnod kell egész nap. Az alvást is elfelejtheted ha hasfájós babád lesz. A terhesség alatt meghízol, ami vagy lemegy majd, vagy nem. A bőröd csíkos lesz, és lógni fog. A melled olyan lesz, mint egy üres tejeszacskó, a bimbóudvar nagy lesz, lehet, hogy vissza sem húzódik. Ezek ellen nem tehetsz semmit. Egy ideig a gátsebbel is szenvedsz, mert remélem tudod, hogy szülés közben vágnak ott lenn. Beöntést kapsz, leborotválnak, a fél kórház benned fog nyúlkálni, ha nincs pénzed magánorvosra. A fájdalomról ne is beszéljünk. Szóval amíg az összes barátod szórakozik, bulizik, a barátjával utazgat, te otthon állsz a visító gyerekkel a kezedben, szakadt hányásos ruhában, kócos hajjal, mosatlan foggal, és bőgsz a gyerekkel együtt, mert nem aludtál egy hete. Majd rájössz, hogy magányos vagy. Nem fogsz egykönnyen párt találni, mert egy férfinek nem biztos, hogy a te megváltozott csúnya tested, és a gyereked kell. Ezzel számolj, mert bekövetkezhet. Szóval nevelheted a gyerekedet a nagyszüleinél, szegénységben, nélkülözve, apa nélkül. Arról nem is beszélve, hogy ez milyen szar lesz a gyereknek. De ez még a jobbik eset. A másik eset az, hogy leszarod az egészet, a gyermeket eldobod magadtól, és az anyád neveli fel, aki a háta közepére nem kíván felnevelni még egy gyereket, te meg vígan élsz utána.

Kisebb nagyobb eltérésekkel, de ez vár rád. Csak hogy tisztában legyél vele.

JÉZUSOM milyen emberek vannak itt.

Utolsó: te észnél vagy?

Ennyi erővel ne szüljön SOHA SENKI, mert lógni fog a melle, tág lesz a puncija, csíkos lesz a hasa, a férje elhagyja emiatt. Új párt nem fog találni, és majd a gyerekével fog megrohadni egy 30 nm-es lukban.

Hát az eszem megáll komolyan.

Honnan tudod, hogy a kérdező milyen helyzetben van? Honnan tudod, hogy a szülei milyen helyzetben vannak?

Csak tudja már bakker, hogy mit tud vállalni és mit nem.

Komolyan hányinger, hogy ennyire rá akarjátok beszélni az abortuszra. Én nem vagyok a nagy "szülje meg mindenki amit összehozott" aktivista, nem szoktam senkit rábeszélni arra, hogy szülje meg a gyerekét akkor is, ha nem akarja.

De a kérdező döntött, és gusztustalannak tartom ezt a hangnemet.

Miért ne lehetne boldog élete azért, mert nem 25, hanem 17 évesen szül? Miért ne végezhetné el az iskolát? Miért ne találhatna párt? Ugyan már.

Majd talán te fogod neki fizetni a pszichiátert, ha összeomlik az abortusz után, mert néhány ember rábeszélte?

Szép dolog hogy eldöntötted hogy megtartod a babát, de mivel ilyen fiatal vagy és a barátodra nem számithatsz igy mindenképpen a szüleiddel kell megbeszélned a továbbiakat. Én a saját lányomnak nem biztos hogy azt kivánnám hogy végzettség nélkül, 0 munkatapasztalattal szüljön egy gyereket a nyakamra. Ez csak az én véleményem, ettől függetlenül úgyis Te döntöd el mi lesz a sorsod, hogyan akarsz élni. Sokba kerül egy kisbaba és ha a szüleidhez szülöd meg úgysem te neveled majd hanem anyukád. Konfliktusokat szül majd az egész helyzet, mivel te is gyerek vagy még nem tudsz majd önállóan dönteni mint egy felnőtt, független anya. Függni fogsz a szülőktől anyagilag és minden más téren is. Én a helyedben nem tartanám meg inkább folytatnám az iskolát, elmennék dolgozni vagy továbbtanulni és

a megfelelő partnerrel később családot terveznék. Nem mindegy hogy megvannak e a feltételek egy gyermekvállaláshoz és az sem hogy van e melletted partner vagy nincs. Annyi csonkacsalád van, a sajátodnak is ezt kivánod?