Volt valaki, vagy ismertek olyat aki szégyellte a házát a védőnő előtt?

Nálunk az a helyzet, reálisan látjuk a ház hibáit, ahol élünk. Fel kell újítani, mert ugyan nem putri, de nem is korszerű, vannak szarvashibái, ami miatt nem szívesen hoznánk ide a babát, de a szüleim anyagilag nem engedhetik meg maguknak, hogy felújítsák. És ami nekünk van tartalék, az is kevés rá. Banki hitelben gondolkodtunk, de az önrészt nem veszik figyelembe a mi opciónkban. Ezért most az önrészt egy "új" lakásba fektetjük, aminek a felújítási költségei pár tízezer Forintban kimerülnek. (Festés, stb.)

Egyébként én azt tudom mondani, hogy nem mindegy, hogy valaki rossz anyagi helyzetben él, de tisztán, rendesen, vagy amellett, hogy szegény, koszos, büdös, igénytelen. Utóbbiakat ez minősíti, nyilván nem is aggódnak, hogy mit szól hozzá a védőnő.

Aki törekszik, igyekszik mindenből a legjobbat kihozni, annak persze, hogy ilyen kérdések is megfordulnak a fejében.

Én csak az tudom, hogy a húgoméknál, teljesen normális, sőt, az átlagosnál jobb körülmények között a lehullott hajszálakba (szoptatáskor ugye hullik a haj) kötött bele a védőnő, még úgy is, hogy előtte anyukámmal (aki mestere a takarításnak) minden alkalommal végignyalták a lakást. Tiszta para volt mindig, pedig szerintem ez csak rosszindulat volt.

Nem tudom, nálunk mi lesz, én nem vagyok ennyire tisztaságmániás. Természetesen rendszeres takarítunk, de a lakás folyamatosan koszolódik...