Hogyan lehet az anyós túlzó segíteni akarását szerencsésen kezelni?
Most várjuk az első babánkat, és anyóséknak az első lány unoka lesz, 6 fiú után. Anyósom teljesen be van zsongva, alig várja az unokát, amit nem is baj. Mi is nagyon örülök a picinek.
A gond az, hogy anyós egyre inkább kezd beleszólni, hogy mit vegyek a babának és mit ne, hogyan rendezzük be a szobáját, és mi hogyan legyen.
Megértem a lelkesedését, de engem kissé már zavar, hogy konkrét leszúrást kapok, mert merek venni pár kisruhát a lányunknak, mondván: úgyis kapunk sógornőméktől, ne vegyek már fölöslegesen ruhát, meg amit kell, azt ő úgyis megveszi.
Nagyon hálásak vagyunk a segítségért, mert valóban babakocsit, kiságyat, hordozót, mózeskosarat, légzésfigyelőt, pelenkázót, babyőrt és sok kis ruhát kapunk, de nem értem, miért kell nekem magyarázkodnom, hogy a saját lányomnak veszek ruhát, vagy a baldachinját saját kezűleg szeretném elkészíteni. Így is úgy érzem, hogyha bemegyek a babaszobába (ideiglenes csak, mert lassan költözünk), hogy igazán nem sok minden tükrözi az én elképzeléseimet, és én személy szerint, sok mindenből másmilyent szerettem volna, mert más tetszik. Ilyen volt a babakocsi is, amit már ezer éve kinéztem, de anyósom 3 héten keresztül hívogatott, hogy ugye nem veszünk babakocsit, mert a sógornőim felajánlották. Végül a páromat is megfűzte, így kénytelen voltam beadni a derekam.
Kiságyból is egy egyszerű fehéret szerettem volna, de ugye azt is kapjuk. És még sorolhatnám.
Tegnap lett tele nálam a bili, mikor nézelődtünk anyóssal, és a boltban elkezdett navigálni, nem kell a babaággyal foglalkoznom, ne nézegessem, azt úgyis kapjuk, ő már vett kis ruhát, majd odaadja, szóval én már semmit ne vegyek, csak cumit, pelenkát, popsitörlőt, bár ezeket is megveszi, úgyis útba esik neki a DM.
Jövő héten költözünk az új lakásba, de már ő elmondta, hogy hova tegyük a babaágyat, mi hol legyen, milyen színben tündököljön, mit milyenre fessünk, és ha nem, akkor ő nem is segít. Naponta megkérdezi, hogy ugye nem akarunk háziállatot a lakásba? Egyelőre még ott sem vagyunk, a kiskutya füle foglalkozik egyelőre azzal, hogy háziállat legyen-e vagy sem, úgyis minden gondolatomat a baba köti le, nem az, hogy legyen-e kutyus vagy macsek. Persze, mikor azt mondom, hogy nem tudom, nem foglalkozom a kérdéssel, akkor egy órás előadást hallgatok, hogy miért ne legyen. Hazudni meg nem szeretnék, nem gondolkodunk ilyesmin.
Nem akarom megbántani, de nekem kezd a hócipőm tele lenni, hogy mindig mindent intézni és venni akar, ha meg én teszem, akkor leszúr, és magyarázkodnom kell. Szeretem őt, régen nem volt ilyen, de most már ez sok. Talán én lettem túlérzékeny, azonban már most úgy érzem, hogy beleszól a gyermeknevelés első lépéseibe, és ez később rosszabb lesz. Lehet, hogy fiatal vagyok, de tudatosan vállaltunk babát, vannak elképzeléseink, és nem akarok miatta magyarázkodni.
Ti ezt hogyan kezelnétek?
Köszönöm!
30 hkm
válasza:
válasza:A párom maximálisan partner, és már beszéltük, hogy erre lelkiekben készüljünk fel, csak engem váratlanul érintett ez a hirtelen pálfordulás anyós részéről. A párom mondta is, hogy a lakásba semmiképpen sem enged beleszólást. Ha már nagy nehezen megvesszük a lakást, legalább a mienk legyen.
A tegnapi szösszenetről igazából csak érintőlegesen meséltem neki. Bár mindent őszintén megbeszélünk, de azért az anyukáját nem szeretném kritizálni. (Bár a párom az édesanyjával kapcsolatban is ami a szívén, az a száján, de amit ő megmondhat az anyukájának, azt én nem biztos, mert ugye máshogy veszi ki magát.)
Egyébként sok mindenből mást szerettem volna, viszont jószívűen adják, és mivel új lakás, másra is költhetnénk azt a pénzt, de pl. a babakocsit vissza akartam utasítani, de 3 hét telefonostrom után feladtam.
válasza: válasza:Én ezt úgy oldottam meg, hogy a páromnak elmondtam hogy zavar kicsit a saját és az ő anyukájának a túlbuzgósága, még ha jószándékból teszik is,és finoman de beszéljen mindenki a saját anyujával. Persze nekem is anyóssal volt igazán gondom, de nem akartam a páromat sem megbántani,ezért nem hegyeztem ki rá a sztorit.
Lehet fogni hormonokra, hogy fészekrakó ösztön meg te is szeretnél gondoskodni a saját gyerekedről..
A másik meg, ha venni akart valamit, akkor kinéztem hogy mit, és azt vette meg.
Tudom, hogy ilyenkor mit érezhetsz,de hidd el ez még mindig a jobbik eset, mint aki nem tudja megvenni ezeket a dolgokat és még segítsége sincs..
Nekem olyan kattanásom volt pl, nem szerettem kézről kézre adni a pár hetes babámat,úgyhogy szépen megmondtam mindenkinek, hogy ez van,majd elmúlik,legyenek türelmesek.Ha nagyobb lesz, lehet gyömöszkölni.És így is lett. Szóval ha nyugodtam őszintén elmondod, szerintem nem sértődik meg,aki értelmes.
válasza: válasza:Nem tudom, hogy álltok, meg lehet ezért meg fognak szólni, de én minden ilyennél megmondtam, hogy köszönjük nem kérjük, nem ilyet szeretnénk, már választottunk, mi fogunk venni és másmilyent.
Most az ágykeretüket, étkező széküket se hoztuk el, mert csak keveset használták, nekik már nem kell jó az nekünk. Vettünk olyat, amilyet mi akartunk és kész.
És egyéb berendezési tárgyakat sem vettek nekünk.
Most azért, mert a babaszobája? Elsősorban igenis a mi ízlésünket fogja tükrözni, mi döntjük el, hogy miből milyet szeretnénk, és mivel meg is tehetjük, nem kötünk kompromisszumot.
Volt ilyen, hogy pelenkázó, hát de jó az. Nem köszönöm, én nem ilyet szeretnék, egyrészt, sem színben nem illik oda, sem méretben nem ilyet akarunk, de maga a pelenkázó részt sem ilyenre szeretnénk. De ha felhajtod ebbe bele lehet tenni a kis kádat. Nekem nem fontos, hogy bele lehessen tenni a kis kádat, más viszont, ami fontos, azt nem "tudja" így nem kérjük.
Egy idő után megértik. Lehet, hogy megjegyzéseket tesznek, meg lejárnak, de nem érdekel.
Én elhiszem, hogy mindenki örül a kicsinek, meg segíteni akar, de szerintem ez olyan durván bele avatkozás a ti magánszférátokba, meg otthonotokba, hogy hihetetlen. Nem is tudom, hogy nem tűnik fel nekik, hogy azért ez bizonyos határokon túl nem oké. Nagyon szép, hogy felajánlanak dolgokat, de azért az túlzás, hogy azt KELL használnotok, meg ami nem is örökölt, még azt is direkt ők megveszik és meg se kérdezik milyet.
Anyós meg kiélte magát a saját gyerekeinél, meg gyerekszobájuknál, nehogy már még te magyarázkodj.
válasza: válasza:Hú, ez nehéz kérdés...
Egyfelől ez nagyon nagyon jó dolog, és igazából ha megszületik a gyerek, már nem az lesz a legfontosabb, hogy milyen pl. a cumisüvege:)
Másfelől meg természetes dolog, hogy minden anya szereti maga kiválasztani a baba dolgait, ez az elsőnél főleg fontos.
De azt nem értem, hogy miért kell mindent elmondani az anyósnak?? Nem vásárolsz soha egyedül? Ha meg igen akkor utána miért számolsz be róla, ha tudod hogy úgyis leszúr.
De az a baj, hogy ha nem szólsz neki (finoman), hogy te is fogsz vásárolni a picinek, akkor azt fogja hinni hogy jól van ez így, mert nyilván segítő szándékkal teszi, csak hát nem veszi észre magát...
Szóval ezzel vagy együtt élsz továbbra is, de közben titokban vásárolgatsz, vagy szólsz neki...
Nehéz dolog, tudom. Mi is megkaptuk többször, hogy minek vettünk újat mikor kaphatnánk régit is..:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!