Hogyan értettétek meg ezeket a dolgokat? Már előre félek, hogy ebből vita lesz!

Kertesházban nem nehéz egy szomszédnak szolni....de nem vagyok irigy...nekem van egy gyerekem,egy kp-ra vett lakásunk,meg nekem van pluszban egy saját lakásom....és mikor megvolt az egyik lakás,mi akkor hoztuk össze a gyereket...szoval jobb ha te maradsz csendben ha a semmire hozol össze egy gyereket és még dirigálni is akarsz....amugy először normálisan irtam,de azt se tudtad elfogadni....amugy ha akarok lekopok,ha akarok nem...ennyi:)

Babával vagy baba nélkül, az embereknek tiszteletben kell tartaniuk egymást. Alap dolog, hogy nem csak magunkkal vagyunk elfoglalva, hanem tekintettel vagyunk másokra is, akár befogadtuk ideiglenesen az illetőt, akár nem. Megértem a kérdezőt, az aggályait, mert ha már most így viselkednek velük, nem számíthat jóra. Szerintem normális családban elképzelhetetlen, hogy ha valaki pihenni akar munka után, akkor a másik üvöltesse a zenét meg ordibáljon.

de azt még nem tudtuk meg h a kérdező megpróbálta-e ezeket a kéréseit elmondani az anyósáéknak??

A nagyszülők ilyenek voltak mert most is tudod, akkor 5. hónappal ezelőtt is tudtad. Így vállaltál gyereket akkor most fogad el döntésed következményét.

Tényleg ne haragudj, de mi lesz, ha mégsem úgy ugrálnak ahogy te fütyülsz?

Na meg tudhattuk ki mibol vette a hazat,mit gondol a gyerek vallalsrol,hogy mikor kellett volna osszehozni,milyenek a szomszedok,de itt vegkep nem ez volt a kerdes.Amugy en es a gyerekem anyosomeknak csaladtagok vagyunk es nem vendegek.Jo megoldas lenne tenyleg az ajton egy kulcs,persze meg kell beszelni anyosekkal a dolgokat,mert a gyerekkel valtozasok jonnek,es meg szep hogy nem akarod ki teregetni a cicidet 5 csaladtag elott(nem vagy te tancos lany)Sajnalom hogy nincsenek szuleid veluk lehet hogy konnyebb lenne.Amiert naluk laksz neked is lehetnek szabajaid,nehogymar ,kulon szemelyiseg vagy es jelzem csaladtag es nem vendeg.Drukkolok hogy meg oldodjon,nehez lesz de elejetol tessek kikovetelni magatoknak azt az intim szferat es idovel hidd el megertik.

kedves kérdező!én is kismama vagyok ráadásul mi is a férjem szüleinél lakunk.sőt én még az előző kapcsolatomból hoztam 2 gyereket is.átérzem a helyzeted,én is ezen mentem át,majd bele bolondultam,aztán kitörtem.elmondtam mi az ami tetszik,mi az ami nem.hálás vagyok hogy itt lakhatunk,de ha nem kivitelezhető az együtt élés köszönöm szépen nem kérek belőle.megmondtam a férjemnek is az álláspontomat,ha elfogadja jó,ha nem sajnálom,végig csinálom egyedül.mivel a férjed,muszály hogy kiálljon melletted (amennyiben igazad van,és reálisak a kéréseid).javaslom,hogy üljetek le együtt,és beszéljétek meg mindahányan ott laktok.mi amúgy most teljesen lerekesztjük a padlás teret,oda költözünk,külön villany óra,fűtés rendszer,stb...és persze zárható ajtó,de a komunikáció az ember kiváltsága.alkalmazzátok