Megtartanád a babát, ha biztosan tudnád, hogy Down kóros lesz?

Nem tartanám meg.

Van a családban down kóros gyerek,nem a legsúlyosabb,de így is széthullott a szűk család körülötte, a szülők házassága ráment, a egészséges pár évvel idősebb nővére gyűlöli a beteg ygereket,mert vele nem foglalkoznak eleget,anyagilag padlóra kerültek.

Én ehhez nem vagyok elég erős,párom sem.

Kedves Kérdező!! Kívánom, hogy legyen az a pici egészséges és ne kelljen döntened!! Ez nagy felelősség. És mint várandós kismama, egyértelmű, hogy hullámzik benned minden és bár egyszer már eldöntötted, mégse vagy abban biztos, hogy az a helyes!

Szívből kívánom neked, hogy legyen jó az eredmény és boldogan várd tovább a gyermeked!! Kitartás!!

Én biztosan elvetetném. De ilyen eshetőségre a terhesség eleje óta kell készülni, hisz ez főleg a te döntésed, de gondolom a párod/férjed sem örülne egy beteg gyermeknek.

Esetleg ha rosszak az eredmények és mégis egészséges, ami csak akkor derülne ki, amikor megszületik, akkor talán meg lehetne szülni - és ha kiderül, hogy tényleg beteg, akkor gondolom örökbe lehet adni. De ez utóbbi azért még nehezebb...

Hány vizsgálat mutatott neked rossz eredményeket? :(

Érdekes, mert az én dokim azt mondta, számára csak az kötelező, hogy a 35 felettieknek felajánlja ennek a vizsgálatnak a lehetőségét, tehát én döntök, hogy megyek-e a vizsgálatra, vagy nem.

Amúgy még egy gondolat jutott eszembe, mert a válaszokat olvasgatva tovább járatom az agyam.

Többen írták, hogy az ismeretségi körükben van olyan család, ahol volt ilyen gyerek, és tönkre ment ott minden.

Ez sajnálatos, de szerintem egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy házasságot tönkre tegyen az ilyesmi.

Megfogadtuk, hogy "jóban-rosszban, betegségben és egészségben" kitartunk egymás mellett. Számomra ezek nem üres szavak. Igaz, hogy nem efféle, de más nehezebb problémánk már nekünk is volt a nyolc év alatt, és azt gondolom, hogy minket közelebb vitt egymáshoz, amikor megoldottuk őket, mind lelkileg, mind tettlegesen. Erősödött a kapcsolatunk.

És nem a közeli, de távolabbi ismeretségemben van olyan család, ahol van beteg gyerek, nem pont ilyen, hanem másfajta, és ott is nagyon szépen élnek, van több gyerek, akik egészségesek, és az ő életük sem katasztrófa.

Úgyhogy még ha nagyon nehéz is, akkor sem gondolom, hogy egy beteg gyerek automatikusan egy család "tönkretevője" kell legyen.

10 voltam

nem tartanám meg

ő is szenvedne,mi is szenvednénk,.