Jól tettem, hogy nem szóltam? Ti hogyan reagáltatok volna?
Már van két lányunk, most kiderült, hogy fiúnk fog születni. Mikor elmondtuk anyósomnak, nagyon örült neki. Ezt mondta:
"Végre szülsz a fiamnak egy fiút, itt volt az ideje. De ha lány lesz akkor aztán én meg sem fogom nézni" (És mindezt nevetve)
A párom mondta neki, hogy hogy mondhat ilyet. Anyós erre azt mondta, hogy jaj ő nem úgy gondolta, csak nagyon feldobta a hír, hogy fia lesz a fiának(anyósnak nem ő lesz az első fiú unokája)
Én lemerevedtem, nem szóltam semmit, utána kimentem a konyhába mosogatni.
Azóta idegesít a dolog, de nem szóltam sem a páromnak sem anyósomnak, nem akarok veszekedést.
Ti hogyan reagáltatok volna? Ti szóltatok volna?
Cseszd meg kérdező de baromi értetlen vagy!!
"63 éves, szóval megértem, hogy nincs sok esze. " ezzel a beszólásoddal húztad ki a gyufát!
Ha nem érted miért akkor elmagyarázom: semmi köze a kornak ahhoz, hogy valaki épelméjű-e vagy sem! Érti? Látod te még nem vagy 63 de olyan orbitális baromságot írtál, amit egy "épelméjű" ember nem ír le!
Ennyi!
Szeretnék a kérdésemre válaszokat kapni ha lehet:)
Szóval ki mit tett volna a helyemben?
Hogy mit tettem volna?
Nem szóltam volna, mert ha tudnám - bizonyított tényként - hogy "elmebeteg, nyugtatón él, volt több műtéte", sőt mi több "szellemi fogyatékos", akkor úgy kezelném, mint egy beteg embert, és nem kerülnék vele konfliktusba. S megpróbálnám segíteni őt, vagy legalább a páromat támogatni, hiszen beteg az anyja.
S ha beteg, akkor a megjegyzései sem mérvadóak. Gondolom ilyen esetben nem is mindig tud magáról, nem is tudja mit beszél.
Már ha tényleg beteg, és nem csak te érzed annak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!