32 hetes 5 napos vagyok. Normális hogy még nem akarok a szülésre gondolni? Nem tudom magam elképzelni a szülőszobán és anyaként? Pedig már most imádom a kisbabám és várom hogy velünk legyen.

Szia! Sztem ez tök természetes! Ha megnyugtat, mi már a 39. hétben vagyunk, minden gondolatom a Lányunk körül forog, de ettől függetlenül én sem tudom magam elképzelni sem a szülőszobán, sem anya-szerepben. Pedig nagyon várom már, hogy megszülessen a Drágánk és itthon legyünk hármasban. Talán az agyam nem engedi, hogy túl sokat filózzak a szülésen, mert akkor meg beparáztatom magam. Az meg kinek jó?? :-)

én ma kezdtem a 38. hetet,és ugyanígy vagyok vele.Nem is vagyok még teljesen becsomagolva,mert állandoan az az érzésem,van még idom,pedig bármikor megkezdodhet a szulés.De erre nem is gondolok,mert attol meg beparázok,az meg nem jo.Elég lesz akkor kétségbe esni,ha már tényleg beindul a szulés.Ja és még élvezem a terhességet,pedig kissebb problémáim nekem is vannak,és 2. baba.

Szia! Ha ez megnyugtat még én sem gondolok a szülésre, pedig a 37. hetet kezdtem. Minden gondolatom a baba körül forog, de valahogy úgy, hogy ebből az egészből maga a szülés kimarad. Talán jobb is (de majd utólag kiderül), hogy nem gondolunk magára a szülésre, mert így nem félünk, legalább is én így vagyok vele. Elengedem a fülem mellett a történeteket, mert nem akarok félni. Úgysem tudjuk hogy még mi vár ránk, ezért szerintem kár is aggódni, hogy majd mi lesz ott. És át kell "rajta esnünk", de szeritnem ha félünk csak saját magunkat fogjuk akadályozni. Én így gondolom, aztán majd meglátjuk, hogy mi lesz.