Megtartsam vagy elvetessem gyermekemet?

Ha előre bánod az abortuszt, mi lesz utólag?

A halálunk ideje sajnos nem a mi kezünkben van. Bőven megélheted még a felnőttkorát, felnevelheted, ha az Égiek is úgy akarják. Nem az életkorodon múlik.

Az anyagiak komoly kérdés ugyan, de szerintem vannak fontosabb dolgok (gondolom, nem az éhenhalás fenyeget, inkább a jogsi, egyetem stb. díjai). Ezek pedig megfelelő érzelmi-lelki alappal, családi összefogással, ha nem is egy hónap alatt, de megoldhatók. Nekem ugyan szüleim segítettek a jogosítványban, de ha választhatnék, inkább még két kisebb testvért kértem volna, erre meg összeszedtem volna a pénzt valahogy. (Egy húgom van.)

Kedves Kérdező, engem az anyukám 40 évesen szült,már nem igazán terveztek, de eszükben sem volt elvetetni, pedig egy albérletben egy szobában 5-en laktak a tesóimmal, aztán persze sikerült egy kicsi nagyobba átköltözni. Remélem elhiszed nekem, h boldogok voltunk, és vagyok most is, ha visszagondolok a gyerekkoromra.

Nincs igazán esély rá, h a szüleim valaha is autót vagy lakást vegyenek nekünk, de nem is várnám el. Úgy gondolom, h az ember sok mindent jobban tud értékelni, ha ő maga is tesz érte, nem csak a popókája alá tolják. Persze ez a mai világban egyre nehezebb, de szerintem ezeken a dolgokon ráér agyalni.

Szerintem a korod is rendben van. Hál Istennek a halál idejét nem lehet tudni előre. Én nem fosztanám meg a gyerekemet az élettől csak azért, mert egy picit már idősebb vagy. Ráadásul ahogy beszélsz az egészről, így ismeretlenül mondom, h szerintem lelkileg nagyon összetörne.

Kedves Kérdező!

Tudod, ma az a trend, hogy valósítsd meg magad, szüld meg a gyereked (az elsőt, mert úgyis max kettőt vállalj az életben) 35-45 éves korod között...Egyre többen szülnek 40 körül, és ők csak egyszer szülnek... Tehát a korod miatt szerintem ne aggódj, pláne, hogy nem rutintalan, kezdő anyuka leszel. Tudom, durva dolog, de ha valami gáz van, ő már számíthat a tesóira... Nem írtad, mennyi idősek, de most legyünk nagyon morbidak, te meghalsz mondjuk 18 év múlva, de akkor neki már lesz 3 nagykorú testvére...

De ne is gondolj erre: az én férjem 38 évesen lett apuka, 40 évesen jött a 2. babánk, és még szeretnénk kettőt. Jó, én fiatal vagyok, de azért fontos az apa is.

Anyagiak: sajnos ma bármikor bárkivel történhet az, hogy kirúgják pl. Gondolom, egyik megszületett gyermeketekről sem mondanátok le, hanem megpróbálnátok alkalmazkodni. 3 gyerekesként úgyis tudod, mennyi energiát tud egy anya mozgósítani a gyermekei miatt.

Az utolsó pedig az, hogy ahogy a mondataidat elnézem, belebetegednél az abortuszba. Tudod, van olyan, akit tényleg nem visel meg, de azok nem ezzel a lelkiismeretes hozzáállással vagy mondjuk anyaként mennek elvetetni a gyereküket. A te sorstársaid sokszor nem bírnak ránézni a meglévő gyerekeikre, mert azt juttatja eszükbe, hogy "megöltem a testvérüket" hány ilyennel találkoztam már...:-( Te most nézz rá arra a háromra, és gondolj bele: annak a 4. picinek is ilyesmi vonásai vannak, talán pont olyan lesz a haja, mint a 2.-nak, olyan makacs lesz mint a 3. ... :-)

Szívesen támogatnálak a várandósság alatt, ha szükséged van pár jó szóra, nyugodtan írhatsz ide:-) Őszintén kívánom, hogy elmúljon a bizonytalanságotok, és merjetek fejben is igent mondani arra a picire, akire lélekben és testben is már igent mondtatok!

Erre nem lehet alapozni, hogy ki mikor hal meg. Az én anyukám 29 évesen halt meg rákban, ma már ebben a korban még "kiélik" magukat a nők, de ő 2 kisgyermeket hagyott magára (3 és 8 évesek voltunk). Mi előtt meghalt 2 évig járt kórházról kórházra, alig láttuk.

Ha tényleg csak a korod az akadálya, akkor én mindenképpen a megtartását támogatom. Főleg így, hogy azt érzem ki, hogy te sem akarod elvetetni.

Hát, ha így érzed, hogy egész életedben bánni fogod, akkor valószínűleg úgy is lenne... Borzasztó belegondolni, hogy gyermekeid édestestvérét elvetettétek, ő lenne a 4. kis csoda, boldogság az életetekben és soha nem tudod meg milyen lett volna. Nehéz lesz, hogy amikor a gyerekeidre nézel, egy ideig mindig ő fog eszedbe jutni. Hogy micsoda nevetése, mosolya, apró talpacskái lennének, mikor mennyi idős lenne... Minden kisbabáról, terhes nőről, abortuszról, bármiről az abortusz és ő jutna eszedbe... Borzasztó. Én átmentem ezen a 3. gyermekemmel, válás küszöbén, gyesen, olyan munkahely nélkül ahova visszamehetnék, vagy amiből megélhetnénk, létbizonytalanságban... Maga volt a pokol és mindent megtettem volna, hogy visszacsináljam.

Nálatok jobb a helyzet. A halál tényleg teljesen kiszámíthatatlan. És a 42 év nem olyan szörnyű, manapság nagyon sokan 35-40 körül vállalnak gyereket, sőt első gyereket. Neked 4. gyerekkel nem is annyira kockázatos. Ha 20 évesen szülővé válna a gyereked, 62 évesen akár nagyszülő is lehetnél általa, 82 évesen (ami még egyáltalán nem egy annyira nehezen elérhető kor, nőknél nem ritka) akár dédszülővé is válhatnál általa. :) De a mai gyerekvállalási tendenciát figyelembe véve is a gyerekeit még nagy valószínűséggel megélheted. Szóval emiatt szerintem nincs miért úgy félni. ÉS tényleg ott lesz már 3 támogató testvér is neki.

Aki a 6 hetes magzatát gyermekének nevezi, az máris erősen kötődik, a leírásod alapján úgy gondolom, nektek a megtartás lenne a jó választás. Remélem, sikerül elég erőt, bizakodást gyűjteni az újabb gyermekvállaláshoz!

Remélem boldog 42 éves kismama leszel! :) A gyerekek is biztosan örülni fognak az új testérkének!

Bocsánat, amiért nem a kérdésre válaszolok, de 3 gyermek után ingyenes a petevezeték elköttetése.

Ezzel ha jól tudom ki lehet zárni a későbbi teherbeesést, hogyha több babát már nem szeretnél. Én a harmadik után gondolkozni fogok erről.(jelenleg egy 6 hónapos kisfiam van) :)

23 éves anyuka

(Nem értem, miért pontozták le ezeket a gyönyörű és hasznos válaszokat.)

Igen, 3. gyerek és bizonyos kor, ami szerintem neked is megvan. És ha netán tervezett csaszival fogsz szülni, kérheted, hogy rögtön azután egyszerre csinálják meg az elkötést, és akkor csak egy műtéti alkalom. Azt hiszem, ha nálunk is meglesz a tervezett gyerekszám (4), én is ezt választom. Nem értem, miért nem reklámozzák jobban, sokan szerintem nem is tudnak erről, aztán járkálnak az abortuszokra.

Boldog babavárást, gyereknevelést kívánok!

Én mindjárt 45 leszek.Védekezés mellett besikerült.Mikor megláttam a pozitív tesztet bepánikoltam.Még 6 hetes sem volt mikor 2 hete elvetettem.

És bánom.Annyira bánom mint még soha semmit életemben.

Valami bennem is meghalt.Azóta csak egy zombi vagyok.Nem lelem a helyem.Állandóan csak sírok.És folyton azt kérdezem magamtól ,hogy tehettem ezt.