Mit gondoltok az olyan férfiról, aki választás elé rakja a nőt, hogy ha nem veteti el a gyereket akkor elhagyja?

41-42, én nem egészen így látom. Az tény, hogy a kapcsolatnak a továbbiakban nincs értelme, csak éppen szerintem a nő mondja ki, azáltal, hogy egy pár hetes embrió vélt érdekeit a férfi és a kapcsolat elé helyezi. Ezzel a nő tkp azt mondja, - hiába hangoztatja akár ennek ellenkezőjét - hogy "már nem vagy fontos nekem, már nem fontos a kapcsolatunk, már találtam magamnak fontosabbat annál". A férfi annyit tesz, hogy nem fut olyan szekér után, amiről ledobták. Kicsit pocsékabb érzés csak, mint mondjuk egy szerető képében jelentkező konkurrencia, aki ellen legalább van esélye harcolni ha akar, a többség őt támogatja, és ha mégis a szerető győz, akkor nem kell róla gondoskodnia és eltartania (már persze csak és kizárólag arról az esetről beszélek, amikor a férfi NEM AKARJA azt a gyereket, nem általában a gyerekvállalásról, ez remélem tiszta.)

A másikra reagálva meg nem, le sem mondhat a gyerekről a pasi, csak akkor, ha a nő is hozzájárul ehhez. És sikeresen félreértetted a visszakérdezésem, az a helyzet:)

Ugye az merült fel, "hogy ha annyira nem akarja, miért nem használt óvszert" - miközben tudjuk, hogy az óvszernek valamivel rosszabb a biztonsága. És természetesen én is tudom, hogy a férfi nem kényszeríthet abortuszra nőt, és természetesen ezzel egyet is értek.

Tehát, ha hallgat rád és óvszert használ, ugyanabba a slamasztikában lenne, csak hát egyfelől még hibáztatni is őt elhetne a védekezés hibájáért, másfelől még esélytelenebb lenne, mert attól azért a nők egy része tart, hogy a tabletta mellett bekövetkező terhessége nem károsodott-e, és hajlik a megszakításra, a gumióvszer mellett meg még ez sincs. Tehát arra akartalak rávezetni a visszakérdezéssel, hogy ezzel azt kérted rajta számon, hogy miért nem akart még rosszabbat önmagának.

Kedves 44-es, az a baj, hogy egy zárt gondolati körbe kerültél, mert deklaráltad, hogy ezmegaz a szokásos, és aki másként gondolja az vagy nem normális, vagy nem kompetens, nem tudja mit beszél.

Namost persze az ember dönthet úgy, hogy ellenáll minden gondolatnak és érvnek, a kérdés mindösszesen annyi, hogy ez hasznos-e... többnyire nem igazán az.

Ha ellenkező véleményt akarsz olvasni, ahhoz elég egy szimpla Google-keresés is, de persze az azokat leírók is nyilván nem kompetensek, vagy nem normálisak.

De tudod mit, még ez is elmegy. Ami igazán érdekes, az a dolgok eredete:

Szóval az általad "normálisnak" vélt gondolkodásmód kizárólag az euro-atlanti kulturkörre jellemző, és ott is csak a XX. század óta. Hogy mi ennek az oka: valószínüleg két tényező játszott benne szerepet, az egyik a világháborúk, amelyek főként ezt a kulturkört érintették, másfelől a gyerekhalandóság drasztikus csökkenése. Amíg az úgymond "természeti" viszonyok uralkodtak - és ez nem volt túl régen, még Pasteurnak is ha jól rémlik 1 gyereke élte meg a felnőtt kort az 5-ből - ismeretlen volt az olyan mértékű kötődés, ami a házasság fölé került. De még az 50-es években is tankönyvi adat volta próbaszülés intézménye, ami sacckb arról szólt, hogy a szülő nőt az első szülésbe simán beleengedték, oszt ha az ujszülött elakadt a szülőutakban és élve darabolni kellett, akkor másodszorra ebból kiindulva császároztak. Ezt először a röntgen, később az ultrahang-diagnosztika kifejlődése és elterjedése szüntette meg. (no meg az angolkór rutinszerű profilaxisa, az deformálta elsősorban régen a medence csontjait...)

De még ez is tök mindegy, csak tények, adatok.

Ami a nem mindegy, az ennek az európai kulturkörben kialakult anya-gyerek viszonynak a hatása a demográfiára. Persze, egy férfi sem írja ki magára a véleményét ebben a témában, hisz fölszedni akarja a csajokat, nem taszítani, tehát szavakban muszáj alkalmazkodnia, ha egyszer a nők ma erre buknak, ezt veszik természetesnek, ettől kapja meg az emberfia a zöld utat náluk.

Csak hát meg kellene nézni a népesedési trendek alakulását ebben a kultúrkörben, meg a többibe, csókolom. Meg a terhesen, vagy kisgyerekkel magukra maradó nők arányát... mert hát a gyümölcseitől ismerszik a fa, nem a magára írt cimkéről.

Na, és hát ez az, ami nagyon nem mindegy. Persze lehet tagadni nyugodtan a valóságot, jó az - csak hát ha ma a 130 ezres körüli szülő-évfolyamoknak 90 ezer gyereke van egy évben, ha a 90 ezresek kerülnek szülő korban, a demográfiában 50 ezer fog mutatni. Ami akkor is 50 ezer, ha anyuci már-már fétisként tekinti.

Na ezek mennek, ezzel kellene szembenézni a t. hölgyeknek - már, ha gyerekeket szeretnének.

De mindegy, örüljünk, hogy Kérdező problémája tényleg pozitív módon megoldódni látszik, jó az, ha a kecske is jóllakik, meg a káposzta is megmarad:))) - kár, hogy nem gyakori az ennyire pozitív kifejlet.