Csak engem háborít fel, hogy minden nap van valaki, aki az iránt érdeklődik, hogy rászorultsági alapon kaphat-e kedvezményt az abortuszára?

Kedves Kérdező!

Én most már tényleg nem értelek? Rákérdeztél valamire,válaszokat kaptál, miért akadsz ki ezen?

Már azt sem értem pontosan, hogy mi a problémád.

- Hogy létezik az abortusz? Hát az bizony létezett mindig és és létezni is fog. Hol legális, hol illegális formában, de a nők mindig megoldják, hogy dönthessenek.

- Hogy rászorultsági alapon támogatást lehet rá kérni? - Hát tudod édeskevéssé érdekel, hogy mennyire felelőtlen egy teherbe esett nő, de én sem venném el tőle a kb Gyes-nek megfelelő összeget, mert a meglevő gyerekének ennie kell. Ugyanis ha jól olvastam, Gyesnél lehet könnyítést kérni.

- Hogy kevés a táppénzed? - Tényleg az. Ahogyan az én Gyedem is nagyon kevés, és a Gyesem még kevesebb lesz. De ha utánaszámolsz egy kicsit, rájössz te is, hogy az az irdatlan pénz, amit adóként befizetünk, nem ilyesmire megy el. Egy-egy csodálatos végkielégítés pl. elég sok abortuszt fedezne. Ebben az országban évről-évre rossznál-rosszabb döntések születtek, ennek iszod most te, és jegyzem meg mi is a levét.

Azon az alapon, amiről írsz, el lehetne venni minden szociális támogatást. Ezt szeretnéd talán? Hogy hagyjanak olyan embereket éhen halni, akik nem találnak munkát, hogy az utcán haljon meg, akinek nincs pénze orvosra? Még így sem lenne sokkal magasabb a táppénzed, mert elismétlem, az adóforintok nem ilyen helyekre folynak el jórészt.

Arról írsz, hogy akkor mondjuk mennyit kereshet egy pék. Hát lehet, hogy többet, mint te. Kétféle dolgot lehet megfizetni: a tudást és a munkát. Aki tanul, annak nyilván elsősorban a tudását fizetik meg. Annak, aki minden nap hajnalban kel, és megsüti a kenyeret, mire te és én felkelünk, a munkáját. És azt gondolom, meg is érdemli ezt, ahogyan te is megérdemled a fizetésedet. Nem szabad lenézni ám a kétkezi munkást. Képzelj el egy olyan világot, ahol csak diplomás elméleti emberek élnek. Szépen eltervezik, kitalálják, mit hogyan kellene, de nincs aki megcsinálja.

Kiégettnek neveztél itt néhányunkat. A magam részéről nem érzem magam kiégettnek, csak igyekszem reálisan látni a dolgokat, és odafigyelni mások nyomorára is.

Tudod miért mennek a lepontozások? Olvasd el az első hozzászólást. Hát Ők pontoznak le, a nagy abortuszellenesek. Akiknek mindegy az élet minősége, mindegy, hogy egy új baba mit jelent a meglévő gyerekeknek, mindegy, mit jelent az anyának, csak bűnről és gyilkosságról beszélnek. Na Ők járnak ide lepontozni.

Hoppá, hová tűnt a válaszod? Lehet, hogy itt ez a stílus nem megengedett?

Figyelj, én nem bántottalak, csak próbáltam rávilágítani, hogyan működnek ezek a dolgok, és szerettem volna, ha kicsit látod a másik oldalt is.

Ha megengedsz egy tanácsot, inkább pihenj, vigyázz a babádra, hagyd most ezeket a dolgokat.

Kedves kérdező kívánom neked hogy a továbbiakban probléma mentes legyen a terhességed és ha lejár az idő egészséges babád szülessen.

Amúgy a kérdésed nagyon megosztja a társaságot.Amúgy ez nem kéne ,hogy baj legyen mert nem vagyunk egyformák.

Szomorú ,hogy vannak ilyen kérdések,hogy általában elítéljük a másikat és fröcsögjük a magunk igazát de a másikat már nem vagyunk képesek meghallani.Szomorú ,hogy az ember csak unalomból vagy más iránti tiszteletlenségből csak lepontozz embereket.

Nekem mindösszesen annyi volt a gondom a kérdezővel, hogy egyre durvábban válaszolgatott, pedig én higgadtan, normális hangnemben írtam le neki a véleményemet. Jött Isten állatkertjével, meg hogy kiégett vagyok, sőt a végén fogyatékosnak nevezett. Ezt a válaszát végül törölték is.

Nem értem ezt az egészet. Nem tehetek róla, hogy együtt érzek azokkal a nőkkel, akik támogatásra szorulnak, mert nem hogy a gyereküket nem szülhetik meg, de még a beavatkozást sem tudják önerőből kifizetni. Mert tényleg mélyebben érzek velük együtt, mint vele a 60000Ft-os táppénzével. Én csak azt próbáltam meg vele megértetni, hogy hiába vennék el ezektől a nőktől a támogatást, attól neki nem lenne vastagabb a pénztárcája, mert most ezt a világot éljük. Persze hogy jó lenne, ha magasabbak lennének a fizetések, megfizetnék a munkát, a tudást, emberhez méltóbb lenne a táppénz összege. Meg az is jó lenne, ha nem lennének muszájabortuszok, éhező gyerekek, fűtés nélkül didergő idős emberek. Ha több mehetne állatvédelemre, oktatásra, egészségügyre. De ez van, túl kell élni.

Ettől a látásmódtól egyáltalán nem érzem magam sem kiégettnek, sem fogyatékosnak.