Ez tényleg akkora kérés lenne?

kedves utolsó (8-as), te meg ne írjál neki ilyeneket, mert lehet érzékenyebb másnál, és szeretné megosztani a férjével a dolgait, és az meg nem vevő rá.

ha nem tudnád megélni a pároddal közösen az örömödet, akkor te hogy viselnéd?

kedves kérdező, én azt gondolom, hogy ez egy pszichológiai kérdés, talán a családi kapcsolatoknál tedd fel.

lehet az első gyereke születésekor történt valami, ami gátolja a közös öröm megélésébe. és valami gátat érzek benne!

tényleg ne erőltesd a dolgot, ne bosszankodjál.

és ne cipekedjél. azért van férjünk, hogy legalább ilyenkor megtegye :)

persze ha valaki erre büszke, akkor legyen, de ha van mód rá, igazán tehermentesíthetnek nem?

a könyveket meg hagyd a francba. majd utána néz a dolgoknak, ha akar. majd lehet egyszer beég valaki előtt, hogy mennyire tudatlan, és akkor magától utána jár majd a dolgoknak.

vagy lehet az is, jóval többet tud, csak nem akar rőla beszélni.

nem lehet, hogy az előző gyerekét nem akarta, és ezért van benne valamilyen komplexus?

nyugi, meg minden, tudom szar olvasni, hogy nekünk milyen jó, én azért sem fényeztem a férjem, együttérzek, és jól seggbe rúgnám embered, ha tehetném!

minden jót, ne veszekedj!

ezért írtam, hogy nyugodj meg! nekem van saját kocsim, mégis együtt megyünk vásárolni is, annyit csinálok én, hogy a zacsiba bepakolok, de ő teszi be a kocsiba, meg viszi be a lakásba a zacsikat, nekem nem engedi.

és ez jólesik nekem.

és nem kérem, hogy jöjjön velem! ő akar iparkodni, mert ő büszke a teljesítményére, hogy megcsinálta az utódot, és most mindent megtesz,hogy énnekem könnyebb legyen :) porszívózik is :) meg főz :) olyan édi :)

a pozitív dolgokra koncentrálj.

már csak pár hét, és mozog a pici, talán két hónap, és ő is érzi majd, és akkor talán közelebb fogja magához érezni a kisgyereket!

Nem igazán értelek, azt írod jó kapcsolat bármit meg tudtok beszélni... Ezt is meg kéne, miért ő cipekedjen, meg nem vagy annyira terhes. Szerintem én jól pofán vágtam volna és otthagytam volna. Már ne is haragudj, de mi lesz ha megszületik a gyerek? Én félnék. Ketten vállaltátok azt a gyereket, és már most terhesen is részt kell benne vennie. Mondd el neki, hogy neked mennyire fontos az, hogy támogasson, közösen akartátok, az ő gyereke is lesz. És attól mert nem látni, ő ott van bent, mini emberként és nem csak egy valami, hanem emberi lény. Ha nem akar róla beszélni, akkor egyszerűen, mondd neki, hogy ha erről nem beszéltek akkor másról sem kell.

13 hetesen is éppoly nehéz a szervezetnek egy terhesség, mint 36 hetesen. Csak a súly nagyobb.

Kitartást neked, és remélem megoldódik minden :)

Szia

a férfiakat akkor kezdi érdekelni a dolog mikor,már láthatóan mozog a pocak,vagy mikor meg születik,tudod "egy férfi akkor lesz apa mikor megpillantja gyermekét,egy nő akkor lesz anya mikor megtudja gyermeket vár" ez szinte mindig törvény szerű,ne bánkódj,ha nem akar segíteni az se zavarjon,ilyenkor általában az a legkönnyebb,hogy "nem vagy annyira terhes" szedd össze magad,ne légy szomorú,gyorsan telik az idő,próbáld élvezni :D

16-hós kislány anyukája

Nem értem azokat a válaszadókat, akik emelgetik a 17 kg.-at, akár gyerek akár egyéb "formában" miért sugallják azt, hogy ez természetes dolog, és miért gondolják azt, hogy ha nekik ettől semmi bajuk nem lett, akkor másnak sem lehet???

Ha ők megtehetik tegyék, és örülök, hogy nem lett semmi bajuk, de nagyon sokan elvetélnek ilyenek miatt és gondolom ez sem újdonság számukra.

Kedves Kérdező! Megértem, hogy mit hiányolsz a férjedben, talán szeretnéd, ha ugyanúgy örülne a kisbabátoknak ahogyan te is. Ne felejtsd el, hogy neki nem az első kisbaba, ő már ezeken átment és neki lehet már nem akkora nagy újdonság. (A főnökasszonyom mesélte épp a napokban, hogy a férje a második férje, és amikor terhes volt annyira nem esett extázisba a férje mint ő, mert már egyszer átélte ezeket)

A könyvet ne erőltesd, ha úgy adódik, hogy egy kellemes beszélgetés során, vagy akár egy egy UH vizsgálat után otthon elmeséled, hogy képzeld, most kb. ekkora meg így fejlődik, hol tartotok stb, anélkül, hogy erőltetnéd, és anélkül, hogy észrevenné máris képben lenne.

A cipekedéssel pedig csak óvatosan. Én már egy hónapja fekszem kb., csak tisztálkodni kelhetek fel. Nem játék, és lehet, hogy még nem vagy "annyira terhes" de innen még hosszú hónapok vannak hátra, amit jobb, ha normális várandósként tudsz majd eltölteni és nem veszélyeztetettként otthon, ágyban,egy karton víz miatt.

Próbálj megnyugodni (a babának sem jó, hogy ennyire stresszelsz) és boldog babavárást kívánok!

Szia! A párom is úgy viselkedett, mint a tiéd az első terhességemnél.... Bár azért azt leszögezném, hogy ő 22 éves volt. Egy könyvet se olvasott el, nem érdekelte az UH meg semmi babás dolog, mindent rám bízott. Aztán akkor kezdte csak el érdekelni, amikor már úgy mozgott, hogy ő is érezte. Azt is csak akkor fogta fel, hogy vigyáznom kell mindennel(cipelés, stb), amikor veszélyeztetett lettem és feküdnöm kellett... Az, hogy apuka lett, meg csak akkor fogalmazódott meg benne igazán, amikor a karjába tartotta a babát. Most imádja és odavan a lányáért!!! Most megint terhes vagyok, talán kicsit jobb a helyzet, mint az elsőnél. Mostmár el-elolvas egy cikket a kismama újságból, ha a wc-én ül és csak az van ott! :D Viszont én állandóan mondom neki, hogy most ekkora meg akkora és milye fejlett, meg már várta azt is, hogy mikor fogja érezni, hogy rugdos. :) És most az UH-ra is eljött velem. :) Szóval fejlődik! :) Remélem ez nálatok is így lesz! Tudom, hogy rosszul esik, amit csinál a férjed, de próbáld nem idegesíteni magad vele, mert az is árt ám a babának! Szerintem nálatok is változni fog a dolog, ha már érzi hogy mozog, de az is lehet, hogy csak akkor, amikor már kézzelfogható a baba... Kitartást addig neked és boldog babavárást!

21 hkm