Kismamák! Át szokták adni nektek a helyet tömegközlekedésen?

99%-ban nem szokták átadni sajnos. Nekem volt olyan, hogy valóban rosszul lettem a metrón (8 hósan) és bizony szóltam, hogy valaki engedjen leülni, mert elájulok. na, akkor átadták a helyet.

Ugyanez van ha babkocsival megy az ember, senki sem segít a le -és felszállásnál. Csak akkor ha szólok- esetleg. Inkább mindenki elfordul. Ez az érdekltelen közöny jellemzi az embereket sajnos. Tisztelet a kivételnek!!!

Olyankor állunk. :)

De minél jobban látszik már a pocak, annál jobban át szokták adni a helyet, ezt inkább a 30-40 éves hölgyek teszik meg. Legalábbis eddigi tapasztalataim alapján. Volt már olyan, hogy át akarták adni a helyet, de nem fogadtam el, mert vagy 2-3 megálló múlva leszálltam, vagy háttal volt az ülés, ahogy pedig nem tudok utazni, mert rosszul leszek. De nem jellemző, hogy rögtön "felugrálnak", csak mert várandós vagyok. Bizony, nem egyszer előfordult már az is, hogy vásárlásból hazafele, szatyrokkal utazva vagy elfordították a fejüket az emberek, vagy nézték a hasam, aztán még "fejeket" is vágtak. Szóval ilyen és olyan eset is van.

Szia!

Szerencsére már nem kell sokat utaznom, de amikor muszáj bemennem a városba, sajnos negatív tapasztalataim vannak.

Most 35 hetes vagyok, tehát jól látható a terhességem, és az is látható, hogy nem a kövér vagyok, hanem terhes.

Az emberek elfordulnak, vagy ha felnéznek az újságból, végigmérnek (3 szatyor volt nálam + hátizsák) aztán vissza az újságba, vagy gyorsan elkezdenek kifelé bámészkodni az ablakon.

Egyszer fordult velem csak elő, hogy egy idősebb(!) bácsi felállt és át szerette volna adni a helyet, de amint felállt - gyorsan lehuppant a helyére egy utas.

Többször nem is adták át a helyet a terhességem alatt.

Én mondjuk nem izgatom ezen magam, mert ez a hozzáállás annyira tipikus és jellemző a mi társadalmunkra. Persze nem esik jól, de nem lehet mit tenni.

Sziasztok, én is fővárosi vagyok.

Nekem az a tapasztalatom, hogy az esetek felében nem adják át a helyet. És az át nem adók fele olyan 40es nő, aki valószínűleg már szült, és pontosan tudják, milyen kellemetlen ilyenkor már a puszta létezés is, pláne a buszon ácsorgás.

Azért vannak kellemes tapasztalataim is, volt már, hogy egy idősebb hölgy kiáltotta el magát, hogy nem szégyellik magukat, itt ülnek, és a kismama meg áll? És az a hülyeség, hogy az emberek helyett én éreztem magam kellemetlenül...

A minap pedig egy bőszoknyás, kontyos cigányasszony pattant fel, abban a pillanatban, ahogy felszálltam, és senki nem akart mozdulni. Pedig babakocsival volt!!

Szóval vannak kellemes tapasztalatok, de sajnos nekem valahogy mindig úgy jön ki, hogy akkor nem mozdul senki, mikor éppen marha rosszul viselem. Pl. tegnap délután a dög melegben a tömött 7es buszon...

Üdv 35 hetes

szia!

Én a fővárosban élek, de egyébként jó értelemben vett "vidéki" vagyok Nem sztereotípia, és akinek nem inge...de azt látom , hogy itt Bp-en közönyösebbek, közömbösebbek az emberek még a kismamákkal szemben is. 8 hónapos koromig elég sokat buszoztam , mert még dolgoztam. Néztek rám , de senkinek se jutott volna nagyon eszébe felállni./ Gondolom azt hitték , hogy víkendezni megyek a hátitatyómmal...:)/Sőt , olyan is volt, hogy "elémvágott" valaki a buszon , hogy a jó helyet gyorsan "lefoglalja". Persze azért vannak pozitív példáim is, de nem sok. A legmeghatóbb az volt, amikor egy láthatólag roma kislány beült a belső ülésre , mikor meglátta hogy állok. Nagy százalékban azért inkább nem adják át a helyet.

37 hetes pocakos